![]() |
MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap |
|
![]() |
A mycoplasmamentesség megőrzésének gazdasági jelentőségeA mycoplasmáknak mintegy 125 faját ismerjük. S. L. Branton (USDA) szerint e nagyszámú mycoplasmafajnak 20%-át madarakból mutatták ki, és ezeknek mintegy a fele a pulyka- és a tyúkfajból volt kimutatható. A nevezett szerző azt is állítja, hogy az étkezési tojást termelő állományok Mycoplasma gallisepticum fertőzöttsége mintegy 85%-osra tehető, míg Mycoplasma synoviae fertőzöttsége elérheti a 90-95%-ot is. A számos mycoplasmafaj közül a tyúkállományokban a Mycolasma gallisepticum, a Mycoplasma synoviae, a pulykaállományokban a Mycoplasma gallisepticum, a Mycoplasma synoviae, a Mycoplasma meleagridis és a Mycoplasma Iowae játssza gazdasági szempontból is legfontosabb szerepet. A Mycoplasma gallisepticum a tyúkállományokban a légzőszervek idült lefolyású megbetegedését váltja ki (CRD, chronic respiratory disease = idült légzőszervi betegség), míg a pulykákban az orrmelléküregek (sinusok) megbetegedését idézi elő. A kórokozó által kiváltott megbetegedés során a legtöbb esetre jellemző a kórboncolás során jól megállapítható légzsákgyulladás. A Mycoplasma gallisepticum fertőzés a fogékony baromfiállományokban jelentős mértékben elterjedt. A kórokozó iránt a pulyka a legfogékonyabb, illetve a tyúkfajnál fogékonyabb, de a kórokozó a tyúkfajban is jelentős mértékben okoz megbetegedést. A fertőzés vertikálisan, a fertőzött tenyészállomány utódaival és horizontálisan, az állomány egyedei közötti cseppfertőzés útján terjed, de a fertőzött tárgyakkal és fertőzött állatokkal létrejött fertőződés is megtörténik. Amennyiben a fertőzött állományt nem éri valamilyen légzőszervi fertőzés vagy nem immunizálják élővírus-tartalmú, esetleg kevéssé attenuált oltóanyaggal, nem éri hidegstressz, vagy nem terhelik az istálló szakszerűtlen szellőztetéséből fakadó egyéb stresszhatások, vagy nem fertőződik E. colival vagy más baktériumokkal, a Mycoplasma gallisepticum fertőzés viszonylag enyhe lefolyású betegséget okoz. Azonban még az enyhe lefolyású betegség is megnöveli az elhullást, rontja a fajlagos takarmányfelhasználást, megnöveli a gyógyszerköltséget, csökkenti a reprodukciós teljesítményt, csökkenti a tojástermelést, a keltetőtojások keltethetőségét – főképp a gyakoribb befulladás következtében. A Mycoplasma synoviae növendékcsirkék és – pulykák között okoz megbetegedéseket, elsősorban ízület- és ínhüvelygyulladásokat vált ki, de a légzőszervekben, jelesen a légzsákokban is okoz elváltozásokat. A fertőződés a fertőzött tenyészállomány utódaival, az állományon belüli cseppfertőzéssel és érintkezéssel, ragályfogó anyagok által történik. A betegség kártétele az ízületi és ínhüvelygyulladások következtében akadályozott táplálékfelvétel miatti csökkent súlygyarapodásban és tojástermelésben, valamint megnövekedett elhullásban nyilvánul meg, de a megduzzadt mellcsonti bursa miatt a fertőzött állományokban jelentős a vágóhídi visszaminősítés vagy kobzás is. Jelentősen növeli a betegség súlyosságát, ha az állomány Reovírusokkal, a fertőző bronchitis vírusával, egyéb, főleg légzőszervi vírusokkal vagy más mycoplasmákkal is fertőződik. A Mycoplasma synoviae bizonyos törzsei egymagukban is képesek légzőszervi elváltozásokat kiváltani, de egyéb légzőszervi kórokozók jelentősen növelik a fertőzés kártételét. A Mycoplasma meleagridis-re a házityúk nem fogékony, így ez a kórokozó néhány más madárfaj kivételével (galamb, fürj, páva) csak a pulykát betegíti meg. A kórokozó a napos pulykában légzsákgyulladást, a tenyészállományokban a genitáliák fertőzését okozza. A fertőződés a csontvázrendszer rendellenességeit (dongaláb, ferde nyaktartás), gyenge ütemű fejlődést okoz a növendékállományokban, és csökkent keltethetőséget vált ki a tenyészállományoknál. A fertőzöttség nem minden esetben jár klinikai tünetekkel, de gyakori, hogy súlyos légzsákelváltozásokat vált ki, különösen akkor, ha olyan légzőszervi vírusok is megtámadják az állat szervezetét, mint a TRT, a baromfipestis vírusa vagy a Mycoplasma synoviae. A fiatal állományokban meglehetősen magas elhullás következik be, az állomány egyöntetűsége gyenge, sok egyed lábközépcsontja elgörbül, a nyaki csigolyák deformálódnak. A kórokozó a tojással terjed, de a terjedés mértéke a tenyészszezon elején viszonylag kicsi, majd a kor előrehaladtával növekszik. A fertőző anyagot azonban fertőzött tárgyakkal, dolgozók, látogatók ruházatával, sőt, a szexálók kezével is be lehet hurcolni az állományba. Minthogy a kórokozó az ondóval is ürül, a betegség a mesterséges termékenyítés útján is terjed. A Mycoplasma Iowae-t főként pulykaállományokból mutatták ki, de a tyúkfajban is előfordul. Ez a kórokozó az embriót pusztítja el, és ezáltal rontja a kelési eredményeket. Az érintett embriók csököttek, bővérűek és esetenként a pihe is rendellenességeket mutat. A Mycoplasma Iowae fertőzés nem nyilvánul meg klinikai tünetekben sem a pulyka-, sem a tyúkállományokban. A kórokozó az állatok emésztőrendszerében él, és elsősorban a tojással terjed. Vertikális fertőzésmenet valószínűleg előfordul, de ez csak lassú terjedést eredményez, nem úgy, mint az ondó útján, a mesterséges termékenyítéssel történő gyors terjedés. Stipkovits (International Health Review) a mycoplasmák által okozott megbetegedés gazdasági veszteségeit közvetlen és közvetett károkra osztja, amelyek közül a közvetlen veszteségek mértékét is meghatározza az alábbi táblázat szerint. Közvetlen veszteség embrióelhalás 5-20% a napos baromfi elhullása 5-10% csökkent fejlődés 8-25% vágóhídi kobzás 5-10% csökkent tojástermelés 8-20% A közvetett veszteségek között a mycoplasmákkal fertőzött állományoknak az E.coli a H.(haemophylus) paragallinarum, a fertőző bronchitis, a baromfipestis fertőzés iránti, valamint a vakcinavírusokkal, a tartástechnológiai hiányosságokkal szembeni érzékenységet és utoljára, de nem utolsósorban immunrendszerének károsodását kell figyelembe venni. Az eddig megismertekből következik, hogy a mycoplasmosis mind a tyúk-, mind a pulykaállományokban jelentős gazdasági veszteségeket okoz, amelynek mértéke, különösen, ha figyelembe vesszük a közvetett veszteségeket is, olyan nagy lehet, hogy a baromfitartás gazdaságosságát megkérdőjelezi. Éppen a mycoplasmafertőzés és a kiváltott betegség által okozott gazdasági veszteségek indokolják, hogy pulyka- és tyúkállományainkat e fertőzéstől a rendelkezésre álló eszközökkel védjük meg, még akkor is, ha a védekezés gyakran költséges és nagy szervezettséget kívánó munkával jár. A tenyészállományok mycoplasmamentessége ma már alapvető követelmény, mert a nemzetközi forgalomban kizárólag a fertőzéstől mentes, illetve mentes állományoktól származó tenyészállományok vehetnek részt. Ugyanakkor a baromfitartók egyre inkább megkövetelik, hogy letelepítendő állományaik, ha azok hazai tenyészállományoktól származnak, akkor is mentesek legyenek a mycoplasmosistól. A tenyészbaromfi-állományok mycoplasmamentességének fenntartása mind a tenyésztelepeknek, mind a különböző tenyésztőcégeknek alapvető gazdasági érdeke, nemcsak azért, mert pozitív állományaik utódait aligha hozhatják forgalomba, hanem azért is, mert a pozitív állományoktól származó utódok termelési színvonala jelentősen rontja a tenyésztelep tevékenységének gazdaságosságát. Mindezek mellett nemcsak a tenyész-, hanem az árutermelő csirke- és pulykaállományok mycoplasmamentességét is biztosítani kell, mert a fertőzés ezeknek a gazdaságos termelését is veszélyezteti. |
|