Ez a tény sarkallt arra, hogy ma, amikor nem lehet számítani a gazdasági és piaci helyzet javulására, megpróbáljam felhívni a sertéstartó gazdaságok tulajdonosainak a figyelmét arra, hogy miként is tudják növelni piaci hatékonyságukat. Ehhez elsősorban menedzselni kell a telepüket! Nem elég, ha a gazda csupán azzal van tisztában, hogy hogyan kell sertést tartani, ma már gazdasági szempontból is kézben kell tartani a folyamatokat. A termelés csakis így lehet igazán hatékony!

A telepi hatékonyság növelése sokféle módon történhet. Növelhetjük az értékesítési árat vagy csökkenthetjük a költségeinket. Mivel az árak alakulását igen nehéz pozitívan befolyásolni, a jelenlegi körülmények között a telepi költségek csökkentésére tennénk javaslatot.

Köztudott, hogy a hatékonyan működő sertéstelepek esetében folyamatosan soron követik a sertések előállítási költségeit, amely a naturális mutatóktól nagyban függ. E mutatók közül a teljesség igénye nélkül megemlítünk néhányat, úgy mint: fialásonkénti malacszám, napi testtömeg-gyarapodás, fajlagos takarmányfelhasználás, elhullási %, színhús %, 1 koca után értékesített hízó, stb.

Olvasóinkban természetesen felmerülhet a kérdés, hogy miért kell ezeket az adatokat nyomon követni, hisz a telepeken sok esetben halljuk azt a választ, hogy „az apám se mérte meg a disznókat, mégis jók voltak…". Sajnos ezek az idők elmúltak, mára a piaci verseny annyira kiéleződött, hogy csak azok tudnak talpon maradni, akik tudják, hogy mikor, mit és mennyiért állítanak elő, illetve mennyit keresnek, esetleg veszítenek egy-egy értékesítésen.

Ha mindezzel tisztában vagyunk, jó az esélyünk arra, hogy nem utólag vesszük észre a pénzügyi problémákat, hanem előre látjuk azokat, a megfelelő információk birtokában pedig akár időben ki is szállhatunk az előnytelen üzletből!

Fontos tudnunk, hogy milyen számok és mutatók juttatnak bennünket a döntő információkhoz, ezért kiemelten fontos a telepi adatok folyamatos gyűjtése, azok időszakos elemzése (pl.: havonta, negyedévente, évente), kiértékelése a telep működtetésével párhuzamosan, folyamatosan.

– Kocateljesítmények rendszerezése, elemzése (a kartonok alapján). A kocák pontos megjelölése krotáliával (mindkét fülbe célszerű.)

– Ki kell alakítani egy rutinszerű mérésekből álló rendszert, amely biztosítja a telepi mutatók kiszámítását (darab és súly a korcsoportok közti mozgások esetén.) A következő korcsoportokat különíthetjük el: kan, koca, szopós malac, növendék malac és hízó. (Esetenként koca süldő, előhasi koca.)

– A telep mutatóinak vizsgálata korcsoportonkénti mérésekre alapozva (napi testtömeg-gyarapodás, fajlagos takarmány-felhasználás, elhullási%, 1 koca után értékesített hízó, stb.). Ehhez célszerű Excel alapú számítógépprogramot használni, amely segítséget nyújt ezeknek a mutatóknak a kiszámításához és gyors kiértékeléséhez (lásd: a mellékelt ábra). Kérjük, ha pontosan tudja, írja be a táblázat sárgával jelzett rubrikáiba a saját mérésein alapuló számait!

Tapasztalatom az, hogy nagyon sokan ilyenkor döbbennek rá, hogy nem is ismerik a saját telepük számadatait. A megérzés ugyanis nem egyenlő a pontos méréssel! Mint ahogy a profit szempontjából sem mindegy, hogy 10 vagy 11 malacot választunk...

Adódik a kérdés, hogy mindez hogyan kapcsolódik a telep menedzseléséhez, a hatékonyság növeléséhez? Ahhoz, hogy tudjuk, a termelés mely szakaszában mikor és hogyan kell beavatkozni, tudnunk kell hol van a probléma. Például: kevés malacot választunk a fiaztatóról, mitől lehet ez? Nem mindegy a megoldás szempontjából, hogy kevés malac születik meg, vagy sok hullik el a fiaztatóban. Ha nem tudjuk a pontos adatokat, nem tudjuk hogyan kell beavatkozni. (Amennyiben kevés malac születik, az egy kocára jutó született malac 10 db alatt van, akkor a tenyésztésben kell beavatkozni, ha sok – 9% fölött – pusztul el a fiaztatón, akkor pedig ott.)

Ez a példa a termelés bármely területére vonatkozhat. Csak ezek folyamatos figyelembe vételével, számolásával, változtatásával érhetjük el azt, hogy egy 110 kg-os hízósertés teljes előállítási önköltsége alacsonyabb legyen, mint az érte kapott heti átvételi ár.

Mivel a sertéstartás örökös kísérletezéssel jár együtt, fontos, hogy ismerjük és figyelemmel kísérjük mutatószámainkat, mert csak így tudhatjuk meg, hogy a kísérlet (változtatás) sikerrel járt-e. Például: az olcsóbb gyógyszer vagy premix hatékonyabb volt-e, mint a korábban használt termék? Lehet, hogy a változás csak dekákban mérhető (szemmel nem is látszik!), de a teljes önköltséget minden deka csökkentheti vagy növelheti, ami a profit esetében kemény forintokban jelentkezik. A termelőnek viszont ma minden fillérre szüksége van a következő évi működéshez, fejlesztésekhez, stb.

Az ilyen típusú szemlélet, az állattenyésztés és a pénzügyi értékélés együttesen jelenti számunkra a telep MENEDZSELÉSÉT. Cikksorozatunkban e szemlélet alapján szeretetnénk áttekinteni a sertéshús intenzív, hatékony, termelését!