---

Sz. M. diósjenői olvasónk a mezőhegyesi félvér és a gidrán kialakulásáról szeretne többet tudni. A mezőhegyesi félvért a mezőhegyesi állami ménesben két angol telivér mén alapította: Furioso sen (1836) és North Star sen (1844). Ez a fajta elsősorban hátasló, de kocsiban való szolgálatra, könnyű mezőgazdasági munkára is egyaránt alkalmas. Tájkörzetei főleg Szolnok és Csongrád megyében voltak. Jelenleg mintegy 500 kanca és 50 mén számítható ebbe a fajtába. A gidrán fajta ugyancsak Mezőhegyesen alakult ki. Alapítója Gidrán II. 1818-ban született Mezőhegyesen. A fajtára jellemző a „sárga" szín, a mezőhegyesi sárga ménesből alakult ki, ahol a múlt század második felétől időnként arab, majd nagymértékben angol telivér méneket használtak. Jelenlegi létszáma 100-150 kanca, a törzsménes Maróc-pusztán található a Pannon Agrártudományi Egyetem kezelésében. Magyarországon kívül a fajtát még Bulgáriában és Romániában tenyésztik.

---

L. F. battonyai előfizetőnk a minőségbiztosítási rendszerekről és a HACCP rendszerről kérdezett. A magyar mezőgazdaság egyik fontos kérdése, hogy a más ágazatokban már meglévő minőségbiztosítási rendszereket képes lesz-e adaptálni és megfelelő hatékonysággal alkalmazni a mezőgazdaságinyersanyag-előállításban. A minőségbiztosítási rendszerekről lapunk 2002. januári, a HACCP-ről 2002. márciusi számában írtunk. Amennyiben a korábbi példányok nem állnak Olvasónk rendelkezésére, úgy kérésére megküldjük azokat.

---

G. Sz. mohorai olvasónk a világ és hazánk tejtermeléséről tett fel kérdéseket. A világon termelt összes tej 85%-át a tehéntej, 11%-át a bivalytej, 2-2%-át pedig a juh- és a kecsketej teszi ki. A többi állat kevés tejének csak a föld egyes régióiban van szerepe: pl. Mongóliában a ló, Nepálban a jak tejét is használják emberi táplálékul, míg Délkelet-Ázsiában a teve teje inkább gyógyszerek és kozmetikumok alapanyaga. Magyarországon a tejtermékek jellemzően (99,4%-ban) tehéntejből készülnek, míg a juh- és a kecsketej mennyisége elenyésző (0,6%). A hazánkban termelt nyers tej minősége összességében megfelel az EU előírásainak, 90%-a pedig a legszigorúbb EU-követelményeknek is, ami hazai és nemzetközi elismerést kölcsönöz a magyar tejgazdaságnak. A magas minőségi színvonal annak köszönhető, hogy közel két évtizede a minőség alapján történik a nyers tej fizetése Magyarországon. A fejlett államokban az évi összes tejtermékfogyasztás tejben kifejezve 250-480 kg személyenként, míg a legszegényebb országokban 10 vagy 5 kg alatt marad. A tej- és tejtermékek vonatkozásában is igaz a mondás: „A világ egyik nagy baja abban rejlik, hogy túl sokan túl keveset és túl kevesen túl sokat esznek".

---

A. A. bikali előfizetőnk a húsok emészthetőségéről kérdezett. A „vöröshús" névvel illetett marha-, sertés- és juhhúst emészthetőség szempontjából kedvezőtlenebbnek szokták ítélni, mint a „fehérhúsnak" számító csirke- és halhúst. Ezzel szemben tudnunk kell, hogy a hőkezelés javítja a hús emészthetőségét. A húsok emészthetőség az állat életkorával csökken, idős állatok és vadak húsa marinálással (ecetes pácolással) és hosszabb idejű, lassú hőkezeléssel vagy kukta alkalmazásával tehető porhanyósabbá.

---

Sz. N. ácsi olvasónk levelében a biotermesztő vállalkozások ellenőrzéséről érdeklődött. Magyarországon a biotermesztő vállalkozások ellenőrzése a Biokontroll Hungária Kht. feladata.

---

A. G. karancsi előfizetőnk a penészgombák toxinjainak állategészségügyi vonatkozásairól szeretne többet olvasni. A mikroszkopikus penészgombák a természetben nagy számban fordulnak elő. A gabonaféléket megfertőzve, azokból nyerik a számukra szükséges táplálóanyagokat, miközben másodlagos anyagcseretermékeket választanak ki, ezek a mikotoxinok. Ma már több mint ezer toxikus gomba ismert, közülük csaknem száz káros hatását igazolták. Kiemelkedő humán- és állategészségügyi jelentőséggel csupán 15-20 mikotoxin rendelkezik. A mikotoxinok okozta megbetegedések évszázadok óta ismertek. A XIII. században leírták, hogy a Batu kán által vezetett hadjáratban a lovak tömeges megbetegedését és elhullását vélhetően mikotoxinok okozták.