Sajnos a mindennapokban sokszor felmerül a kérdés, hogy mi lesz az üzletrész sorsa, ha a tag meghal, vagy (nem természetes személy tag esetében) megszűnik. Mindkettő bekövetkezhet jogutód hátrahagyásával vagy anélkül.

A jogutóddal történő megszűnéskor az üzletrész – főszabályként – átszáll a jogutódra. Ha a tag természetes személy volt, akkor a jogutódlás az öröklés szabályai szerint megy végbe, tehát az üzletrészt mint a hagyaték részét az örökös vagy az örökösök a törvény erejénél fogva megszerzik. Ha a megszűnt tag jogi személy, akkor az üzletrész – hasonlóan az örökléshez – automatikusan a jogutódjára száll át. A társasági szerződés a jogutódlás esetére kizárhatja az üzletrészek átszállását. Ez esetben azonban rendelkezni kell az üzletrésznek a tagok vagy a társaság általi megváltásáról. Ha a nem természetes személy tag jogutód nélkül (például végelszámolással) szűnik meg, a társaság az üzletrészt magához vonja, viszont ebben az esetben a megszűnt tag tulajdonosait megilleti az üzletrész piaci értéke.

Fontos szabály, hogy a tagok a társaság fennállása alatt a teljesített törzsbetétet a társaságtól nem követelhetik vissza, viszont igényt tarthatnak a társaság mérleg szerinti adózott nyereségének felosztható részére. Az adózott eredmény felosztható részét nevezzük osztaléknak. Az osztalékfizetés alapvető feltétele a felosztható eredmény. Nem osztható fel az eredmény, ha a taggyűlés a társaság nyereségét fejlesztési célokra, a társaság vagyonának növelésére fordítja. Ennek hiányában sem fizethető osztalék, ha a társaság sajáttőkéje a kifizetéssel a törzstőke alá csökkenne. Osztalékra a tagok csak a már teljesített törzsbetétjük arányában szereznek jogosultságot, tehát mindaddig, amíg a törzsbetétet teljes egészében nem teljesítik, csak az osztalék arányos részére jogosultak.

A társaság az adózott nyereség felosztható részét a tagok javára – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – törzsbetétarányosan köteles megfizetni. A tagokat a nyereségből vagy a veszteség viseléséből érvényesen nem lehet kizárni. Megtörténhet viszont, hogy az adózott eredményt rosszul számítják ki, és erre figyelemmel fizet a cég osztalékot. Ez esetben azonban a jóhiszeműen felvett osztalék visszafizetésére a tagok nem kötelezhetők. A hatályos jogszabályok értelmében lehetőség van osztalékelőleg fizetésére, ha a közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy a társaság eredménye éves osztalék fizetését fogja lehetővé tenni. A közbenső mérleget a taggyűléssel kell elfogadtatni. A felvett osztalékelőleget azonban vissza kell fizetni, ha az éves zárómérleg alapján kiderül, hogy a számvitelre vonatkozó szabályok szerinti adózott eredmény nem teszi lehetővé éves osztalék fizetését, vagy csak a számítottnál kisebb mértékű osztalék fizetését teszi lehetővé. Ilyen esetben a jóhiszeműen felvett osztalékra vonatkozó fentebb ismertetett szabály nem alkalmazható.

A társasági törvény lehetőséget biztosít a társaságnak, hogy az üzletrészek érték szerinti egyharmadát a taggyűlés háromnegyedes szótöbbségével a törzstőkén felüli vagyonából megvásárolja. További kikötés, hogy csak azok az üzletrészek vásárolhatók meg a társaság javára, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét már befizették. Maga a társaság ezen üzletrész vonatkozásában szavazati joggal nem fog rendelkezni, és ezen üzletrészhez fűződő szavazati jog a határozatképesség megállapításánál sem vehető figyelembe. Az ilyen üzletrészt a társaság a vásárlástól számított egy éven belül köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni. Ha a társaság ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint be kell vonni, de a törzstőke így sem csökkenhet 3.000.000,-Ft. alá.

A hatályos gazdasági társaságokra vonatkozó törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a társaság a törzstőkén felüli vagyonából a törzstőke egyidejű felemelése mellett a felemelt törzstőke maximum 15%-a erejéig dolgozói üzletrész kialakításáról döntsön, amelynek célja, hogy a munkavállalókat tagsági joggal rendelkező tulajdonosként érdekeltté tegye a társaság eredményességének fokozásában. Fontos szabály, hogy a dolgozói üzletrész korlátozottan forgalomképes, csak a társaság munkavállalóira vagy nyugdíjasaira ruházható át. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy a munkavállaló meghal, a volt munkavállaló vagy az elhalt örököse hat hónapon belül átruházhatja a dolgozói üzletrészt a kft. munkavállalóira (de a nyugdíjas megtarthatja üzletrészét). Ha az értékesítés ezen időtartam alatt nem sikerül, akkor a társaság a dolgozói üzletrészt bevonhatja vagy rendes üzletrésszé átalakítva értékesítheti. Mind a bevonás, mind pedig az átalakítás esetén megilleti a munkavállalót, illetve az örököst a törzsbetét összege, amellyel a társaság elszámolni tartozik.