Az első 2-3 év tagadhatatlanul a legnehezebb volt a magyar leányvállalat életében. Nem volt egyszerű bevezetni egy napi gondokkal küszködő piacra olyan eszközöket, melyek neve tényleg csak a legújabb irányelveket alkalmazók számára volt ismerős. A mezőgazdasági támogatások bizonytalan helyzete sem könynyítette meg a kiváló minőségű, ugyanakkor magas árkategóriájú munkagépek előretörését. A svéd anyavállalat azonban bízott abban, hogy hosszú távon nem az árban kell versenyezni, hanem a megalkuvás nélküli minőséget kell a legfontosabb szemponttá emelni. Ez az elgondolás 2002-re érett be Magyarországon. A Väderstad márka ma már országosan jól ismert és elismert, az elmúlt két év hazai értékesítésének összetétele alapján pedig az élvonalba tartozik a hengerboronák és a gabonavetőgépek versenyében. A cég sikeresen volt üttőrője olyan munkagépek bevezetésének is, mint például a Carrier tárcsás henger, amelyhez hasonló eszköz ma már minden komolyabb gyártó termékpalettáján megtalálható.

A svédországi anyavállalat 2003 tavaszán úgy gondolta, ideje hogy a legsikeresebb munkagépe, a Rapid mechanikus gabonavetőgép erősségeit maguk a termelők bizonyítsák be. Versenyt hirdetett Európában, hogy ki tud 24 óra alatt több területet bevetni Rapid Super vetőgépével. Ezt a kezdeményezést vette át a magyarországi leányvállalat az elmúlt év őszén, és megindította partnerei között a non-stop erőpróbát. Az egész folyamat nyomon követésére és hitelesítésére a gödöllői Szent István Egyetem munkatársai vállalkoztak. Így kapcsolódott be a munkába Dr. Nagy Béla és Dr. Balló Béla a Gépészmérnöki Kar oktatói közül, akik a nem kis feladatot jelentő szervezést lebonyolították.

A versenybe a 3 és 4 méteres Rapid Super mechanikus munkagépekkel lehetett jelentkezni. Nem volt szigorú kikötés az alkalmazott erőgéppel, a résztvevők számával és a talajelmunkálással szemben sem, csupán két előírást kellett betartani. Az egyik, hogy igazi vetés legyen, amelynek minősége az aratásig nyomon követhető lesz, illetve hogy csak egyszer lehet a versenynek nekiállni. Ez utóbbi kikötés sajnos a gyakori esőzések és az előfordult traktorhiba miatt két esetben is lerövidítette a végső teljesítményt Aszódon, illetve Dömsödön. A résztvevők száma nem terjedt ki a magyarországi Rapid használók teljes körére, de mivel ez az első ilyen jellegű, csak a tényleges felhasználók között zajló erőpróba, az eredmény már nem is tűnik rossznak. A résztvevők szervezési háttere és a végső sorrend a következőképpen alakult a 3 méteres munkaszélességű kategóriában:

Bronzérmes lett Jeney László aszódi vállalkozó. Vetőgépe tárcsás első elmunkálókkal és első tömörítőkerékkel van felszerelve. A használt erőgép egy 170 LE-s Case traktor volt, az üzemanyagtöltés tartálykocsiból történt. A vetőmag feltöltéshez `bigbag` zsákot és homlokrakodóval ellátott traktort vettek igénybe. Az elővetemény őszi káposztarepce, a tábla mérete 216 ha volt, melyet középmély lazítóval és Rexius hengerrel készítettek elő. Kedvező időjárási körülmények mellett, október 15-16-án folyt a munka, amelyben 3 gépkezelő vett részt. A végső eredmény 65,6 ha, amely egy véletlenszerűen bekövetkezett traktormeghibásodás miatt 20 óra munka eredménye.

Második helyezett a Tamási-Fornád mellett gazdálkodó Pájtli József és csapata lett. Az ő vetőgépe szintén tárcsás rendszerű, első tömörítőkerekkel. Az alkalmazott erőgép 135 LE leadására volt képes, a magfeltöltés kézi úton történt. A vetés kissé szeles időben, két táblában történt, amelyek mindegyike valamivel több mint 50 ha volt. Szerencsére a köztük lévő távolságot 15 percnyi vonulással le lehetett küzdeni. A két táblában borsó, illetve csemegekukorica volt az elővetemény, a talajelőkészítés pedig, Rexius-szal elmunkált szántás volt. A munka körülményeit ha nem is nehezítette, de mindenképpen lassította, hogy vetőmagelőállítás céljából vetették az őszi kalászost. A vetés minőségére különös figyelmet kellett fordítani, és mivel két különböző fajtájú búza kijuttatása történt, a köztük lévő váltáskor egy alapos géptisztításra is sort került. A dombok között viszonylag kicsinek tűnő traktorteljesítmény, a kézi feltöltés, a vonulás és a fajtaváltás igazi üzemi körülményeket jelentett. A vetést egy(!) gépkezelő végezte, aki azonban több éve dolgozik már ezekkel az eszközökkel, így megfelelő jártasságra tett szert. Igazán remek erdményt, 71,2 hektárt tudtak egy nap alatt elérni.

A 3 méteres gépek versenyét az országban lévő gépek közül az egyik legkorosabb nyerte, a gyomaendrődi Bethlen Agrár Kft. RD300S vetőgépe. Az optimális időjárási körülmények között kezdődő vetésben egy 120 LE-s Zetor volt az alkalmazott erőgép. A vetőgép a hazánkban elterjedt kivitelekkel szemben merev késes magágykészítő egységgel van szerelve, ami igényesebben előkészített talajt igényel, mint a tárcsás rendszerű gép. Az Udvarnok határában elterülő 93 ha-os táblában ez nem is volt probléma. A magfeltöltés EB-4-es pótkocsival történt, a gépkezelésben 2 szakember vett részt. Az 1996 óta használt vetőgép és a vele remekül összeszokott társaság 24 óra elteltével a képzeletbeli aranyérmet és persze a valóságos fődíjat, a svédországi utazást nyerte a 74 ha-os teljesítményével.

„Saját magunk megmérettetése céljából indultunk a versenyen. A 6 éves gép és a kis, 120 Le-s Zetor miatt nem gondoltuk, hogy helyezést tudunk elérni. A többi tényező – a nagy táblaméret és a gyors, kb. 3 perces vetőmagtöltés – viszont kedvezően alakult. A vetőmag feltöltő kocsit külön erre a versenyre kicsit módosítottuk, és a műszakonkénti 2 fő a teljes 24 órában jelen volt. A teljesítmény elérésében – ami jelentősen több, mint az elmúlt évek átlaga – nagy szerepe volt a két gépkezelőnek, Tímár Jenőnek és Szilágyi Kálmánnak, valamint a kiszolgálóknak. Nem hiszem, hogy a jelenlegi lehetőségeinkkel és adottságainkkal ennél nagyobb teljesítmény elérhető. A vetés minőségével tökéletesen elégedettek vagyunk." mondta Tóth László, a versenyről nyilatkozva.

A 4 méteres gépek versenye már nem hozott ilyen szoros eredményt, melyben szerepet játszott a kedvezőtlen időjárás, valamint az új gépekkel néha velejáró szervezésbeli problémák is.

A harmadik helyet így a muronyi központú Hidashát Rt. szerezte meg Békés megyéből. Az erőpróba náluk sajnos a vetőmag célú vetés idejére esett, ami csökkentette az eredményes szereplés esélyét. Négy különböző táblán folyt a vetés, amely helyszíneken a magfeltöltés kézzel történt és természetesen a kötelező alapos magtartály tisztítást sem lehetett kihagyni a fajtaváltások között. A szinte teljesen új vetőgépet egy 190 LE-s traktor húzta, a gépkezelésben 2 gépkezelő segédkezett. A 24 óra alatt elért alig több mint 25 ha bizony nem az igazi. De a verseny az verseny. A gazdaság egyébként hasonló szervezési feltételek mellett napi 50-60 hektáros területteljesítményt tud elérni.

Az ezüstérmet a Fejér megyei Nagyvenyim határában gazdálkodó Fekecs Zoltán tudhatta magáénak a 24 óra leteltével. Az ugyancsak újnak mondható 190 LE-s Renault traktor addigra már több mint 400 ha-t dolgozott együtt a Rapid vetőgéppel, így megvolt a megfelelő jártasság a sikerhez. Az optimális időben, október közepén végrehajtott vetés egy 97 ha-os szántással előkészített táblában történt. A beállított magmennyiség 250 kg/ha volt, a feltöltés kézzel történt, ami kissé lassította a munkát. Az ilyen körülmények mellett elért 70,6 ha kitünő eredmény.

A 4 méteres kategória győztese, és a svédországi gyárlátogatás másik meghívottja a Hajdú-Bihar megyei, Komádi Tehenészeti Kft. lett. A szintén tárcsás első elmunkálókkal felszerelt vetőgépet egy 180 LE-s John Deere traktor húzta. A gépkezelésben 2 fő vett részt, az ő munkájukat viszont megkönnyítette a csigával történt magfeltöltés. A vetés egy 40 és egy 80 ha-os táblában folyt, melyek egymástól való távolsága alig 4 km. A tárcsázott talajon silókukorica volt az elővetemény. Az október 15-én elkezdett és másnap reggel befejezett vetés végeredménye 81,2 ha lett, mely így az első hivatalos magyarországi rekord a 4 méter munkaszélességű Rapid vetőgépek versenyében.

„Elsősorban azt szerettem volna bebizonyítani a kollegáknak, hogy ezzel a vetőgéppel nagyobb teljesítményt is lehet produkálni. Úgy 60 ha körüli végeredményt gondoltam, ezért a táblák kiválasztásánál csak ekkora területet jelöltünk ki. Emiatt nagyon szerencsétlenül alakult, hogy a 24. óra vége felé átkerültünk egy nagyon rövid, előkészítetlen táblába. A nem várt eredményt a gépben rejlő lehetőségek és a kollegák hozzáállása együttesen eredményezte. Két hónap után átnézve, a vetés tökéletes." mondta Széles János, a kft. ügyvezetője. Ezen rövid erőpróbának az volt a célja, hogy a Rapid vetőgép tuljadonosok maguk mutassák be, sokszor önmaguk számára, hogy megfelelő szervezéssel és egy kis ráfigyeléssel milyen napi teljesítményt lehet elérni egy ilyen munkagéppel. A résztvevő gazdaságok bebizonyították, hogy megfelelő összhanggal további lehetőségek nyílnak meglévő gépparkjuk hatékonyabb kihasználására. Ez főleg a 3 és 4 méteres gépekkel elért eredmények összehasonlításában látszik, ahol két RD300S vetőgép is megelőzte eredményességben a 4 méteres kategória versenyzőit.

A Vaderstad Kft. szeretne hasonló tapasztalatokat gyűjteni a pneumatikus Rapid vetőgépek körében is, így már most megkezdődött a 2004 őszén lebonyolítandó újabb erőpróba szervezése.