1965-ben 6 nemesítőházzal együtt alapító tagja volt a Saaten-Union csoportnak, amelynek létrejöttét az egységes piaci fellépés érdeke hívta életre. Az SWS nemesítési programjának és hibridjeinek sikerét mutatja, hogy az 1990-es évek elejére már 30% feletti piaci részesedést mondhatott magáénak az SWS és a Saaten-Union Németországban, ezen kívül jelen voltak már a fontosabb európai piacokon is. Saját nemesítői állomásokat hoztak létre az egykori Kelet-Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Portugáliában, a régió igényeinek megfelelő hibridek előállítása érdekében, valamint Argentínában, a téli tenyészkert elhelyezése céljából.

1997-ben a Saaten-Union nemesítőházai az SWS irányítása alatt egyesítették kukoricanemesítési programjaikat, ezzel biztosítva a még intenzívebb és hatékonyabb nemesítést, a kitűzött nemesítési célok gyorsabb és biztosabb elérését.

Az SWS hosszú távon kívánt megbízható partnere lenni a magyar termelőknek is, ezért már 1990-ben elindította magyarországi nemesítési programját. Ennek célja a magyarországi viszonyoknak leginkább megfelelő, és a Kárpát-medence országainak igényeit kielégítő hibridek előállítása. Az évről évre bővülő nemesítési program – évente közel 50 hektár –, az intenzív nemesítés legfontosabb célja a termőképesség és termésstabilitás növelése, a koraiság, a biotikus és az abiotikus stresszhatásokkal szembeni rezisztencia, valamint a különleges minőségi, beltartalmi tulajdonságok felkutatása és vizsgálata. A tenyészkertekben előállított hibridek hatékony tesztelését Magyarországon az SWS kiterjedt kísérleti hálózata – évente közel 15.000 kísérleti parcella – biztosítja.

Az SWS és a Saaten-Union magyarországi leányvállalatának együttműködése akkor vált határozottá, amikor 2002-től a Saaten Union Hungária Kft. termékpalettájára kerültek fel a legújabb nemesítésű hibridek.

Az URANUS (FAO 320), mint a korai éréscsoport elején, zöldszáron érő hibrid elsősorban azok érdeklődésére tarthat számot, akik viszonylag szerényebb költségráfordítás és kedvezőtlenebb termőhelyi adottságok mellett egy korán betakarítható, kalászos előveteményeként is szóba jöhető, stabilan termő, jó alkalmazkodóképességű hibridet keresnek. Korai, hideg talajba történő vethetősége valamint a tenyészidőszak végéig is erőteljes szára biztosítja a szárítási költségek minimalizálhatóságát, ill. korai betakaríthatóságát.

A ZAMORA (FAO 460), amely 2001-ben nyert állami elismerést, már annak az évtizednyi fejlesztőmunkának a sikerét jelzi, amelyet az SWS Magyarországon folytat. Középérésű hibridként már a minősítő kísérletekben is jelezte, hogy a hazánkra oly jellemző aszályos években is kiemelkedő termés várható tőle, hiszen pl. 2000-ben termésszintje az öszszehasonlító fajtákét több mint 5%-kal meghaladta. Köztermesztésbe kerülése után, 2002-ben és 2003-ban is hasonló mértékben múlta felül termése az éréscsoport hibridjeinek átlagát. Kiemelkedő teljesítményét termelői visszaigazolások is megerősítették, mind a kifejezetten intenzív, mind extenzívebb termőhelyekről is. Zöldszáron érő hibridként vízleadóképesség tekintetében is állja a versenyt a csoport vezető hibridjeivel, köszönhetően vékony csutkájának és az azon mélyen ülő szemeknek. A ZAMORA attraktivitását kiemelkedő teljesítménye és alkalmazkodóképessége mellett korai vethetősége és kiváló műtrágya-reakciója tovább növeli.

A SUM 420 (FAO 420) nevű, 2002-ben állami elismerésben részesült hibrid egyesíti a középérésűek magas terméspotenciálját a koraiak vízleadásával. A szemre is tetszetős, magas növekedésű, szintén zöld száron érő hibridet jó termőképességén felül elsősorban rendkívül gyors és dinamikus vízleadása teszi figyelemreméltóvá. Az államilag elismert középérésű hibridek hivatalos kísérletei szerint betakarításkori szemnedvessége 2002-ben közel 1,5%-kal kedvezőbb volt, mint a csoportátlag. 2003-ban közel 9 t/ha átlagtermés mellett ismét 1%-kal alacsonyabb szemnedvességgel takarították be, mint középérésű vetélytársait. Rendkívül erős, stabil szára lehetővé teszi a biztonságos „lábon" szárítást is. Mint az SWS hibridek általában, úgy a SUM 420 is jól tűri az alacsonyabb talajhőmérsékletet, így korai vetése is javasolható.

A SUM 330 (FAO 330) hibriddel SIRIUS néven már találkozhattak korábban, hiszen 2002-ben ezzel a névvel került állami elismerésre. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk okán kellett az eredeti elnevezést megváltoztatni, és a Saaten Union új típusú névadásához igazítani. Kiemelkedő teljesítményében és tulajdonságaiban azonban semmi sem változott! Átlag feletti termőképessége rendkívül dinamikus vízleadással párosul. 2002-ben a koraiak átlagánál közel 1%-kal alacsonyabb szemnedvességgel takarították be, 2003-ban pedig csupán 1 hibrid mutatott nála jobb vízleadást a FAO 300-as éréscsoportban! A SUM 330 stabil, magas szárú hibrid, oldalra kihajló, igen nagy csövekkel. Elsősorban intenzív és félintenzív termőhelyekre javasoljuk, különösen oda, ahol kiemelt jelentőségű a szárítási költségek minimalizálása.

2004 tavaszán a Saaten Union két olyan hibridet is bemutat, amelyek többcélú felhasználást, ill. új értékesítési lehetőségeket nyitnak meg a termelők előtt.

A STARDUR (FAO 330), ill. a SUM 490 (FAO 490) hibrideknek ugyanis közös jellemzője, hogy kiválóan alkalmasak élelmiszeripari alapanyag (gríz, liszt) előállítására. Elsősorban a kemény, üveges szemek, az egészséges érési folyamat, az intenzív sárga szín, a kitűnő úszási szám azok a tulajdonságok, amelyek átlagon felül alkalmassá teszik ezeket a hibrideket az élelmiszercélú feldolgozásra. Mind hazai, mind külföldi malmok vizsgálatai egyértelműen megerősítették ezeket a pozitív tulajdonságokat. Míg a STARDUR igen korai betakarítást tesz lehetővé, addig a SUM 490 azok számára nyújt új lehetőséget, akik az eddigi ipari kukoricák szántóföldi termőképességével voltak elégedetlenek. A SUM 490 a minősítő kísérletek 3 viszontagságos éve alatt (2001-2003) ugyanis a hagyományos, takarmány sztenderdek termőképességét 3,7%-kal múlta felül!