Ugyan az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) megjelenése nem köthető időjárási tényezők változásához, mégis tökéletesen beleillik abba a folyamatba, amelynek következtében nő a termelés kockázata, a kártevőkkel szembeni védekezés pedig többletráfordítást igényel.

A kukoricabogár magyarországi jelenléte, jelentős területeken pedig a kártétele is ma már teljesen nyilvánvaló tény. Bár ez az új kártevő a kukoricatermesztés folyamatában minden résztvevőt súlyosan érint, mégis a szántóföldi termelő számára jelenti a legnagyobb kihívást és kockázatot.

A PIONEER alapfilozófiájából következik, hogy a probléma megoldása, a védekezés lehetőségeinek feltárása nem a termelők feladata. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ebben a „harcban" nem lehet a kukoricatermesztőket egyedül hagyni, hiszen annak következményeit az egész „iparág" megszenvedheti.

A fenti megfontolástól vezérelve a PIONEER Hi-Bred Magyarország Rt. és a PIONEER Nemzetközi Agronómiai Kutatási Osztálya egy hároméves programot indított el 2003-ban. A program célja, hogy szántóföldi körülmények között – minimum 0,1 ha-os parcellákon – vizsgáljuk meg a ma és a közeljövőben Magyarországon használatos, ill. engedélyezett növényvédelmi védekezési lehetőségeket. Az eredményeket a termelők rendelkezésére bocsátjuk, és azok alapján velük közösen, körülményeiket figyelembe véve megoldási lehetőségeket kínálunk számukra.

A PIONEER – területi szaktanácsadói révén – a vizsgálatok minden mozzanatában aktívan részt vett, azonban a kísérletek szakszerű beállítását, a kezelések kivitelezését, a kártétel és egyéb tulajdonságok felvételezését, értékelését, valamint a nyers adatok, eredmények feldolgozását a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok szakemberei végezték el.

Ezúton mondunk köszönetet Tóth Béla, a Baranya Megyei, Dr. Vörös Géza, a Tolna Megyei, Hegyi Tamás, a Bács-Kiskun Megyei és Vasas László, a Békés Megyei NTSZ növényvédelmi zoológus szakembereinek szakszerű, alapos és az eredmények megbízhatóságát biztosító munkájukért.

A kísérlet beállítása

1. A kísérleti helyek kiválasztása

Az eredeti tervezetben az ország négy, kukoricabogárral legfertőzöttebb megyéjében – Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Békés megyében – egy-egy helyszínen kívántuk a kísérleteket beállítani. Mivel el akartuk kerülni, hogy esetlegesen gyengén vagy egyáltalán nem fertőzött területre vessük el a kísérletet – ezzel azt kockáztatva, hogy nem lesz eredmény –, ezért egy új, Magyarországon eddig még nem használt módszert alkalmaztunk annak kiderítésére, hogy várható-e lárvakártétel.

A módszer rövid leírása

A vizsgálat beállítása előtt, március hónapban, amikor a talaj már felengedett, a leendő kísérleti terület több pontjáról 10 cm átmérőjű és legalább 15-17 cm mélységig terjedő talajmintákat veszünk. (Természetesen olyan táblákon, ahol az előző évben vagy években kukoricát termesztettek.) A laboratóriumban a talajt 15-17 napig szaporítóládában, viszonylag állandó hőmérsékleten, 24-27°C-on és állandó nedvességtartalmon tartjuk. Ekkor helyezzük a 3 napos, előcsíráztatott, csávázatlan kukoricamagvakat a talajra. Ezt a műveletet 3 naponként megismételjük. A leszedett növények gyökerén és gyökerében megszámoljuk a kikelt lárvákat. 30-40 nappal a laborba történő beszállítás után a talajban lévő élő tojásokból kikelnek a lárvák. Tehát az első sorozat csírás kukorica talajra helyezését követően kb. három hétig kell a 3 naponkénti cserét elvégezni (6-7 alkalommal).

A módszer csupán arra ad választ, hogy lesz-e lárva, és ezáltal valószínűsíthető-e kártétel a kiválasztott területen, a várható gyökérrágás mértékéről nem ad információt.

A már említett négy megyében 12 területet mintáztunk meg, a fenti módszer szerint.

Végül a lárvaszám alapján 5 helyet választottunk ki a kísérlet céljára: Baranya megye – Bóly Rt., Sátorhelyi Gazdaság, Tolna megyében kettőt – Zomba és Dunaszentgyörgy, Bács-Kiskun megye – Bácsbokod, Békés megye – Kunágota.

A kísérletek beállítása

Mind az öt helyen ugyanazokat az inszekticideket és azonos dózisokat alkalmaztunk. A kísérletekben a kezeléseket két ismétlésben végeztük el. A kezelések beállítása előtt minden készítmény tulajdonosától beszereztük az alkalmazott dózisra és a készítmények kijuttatására vonatkozó javaslataikat, elvárásaikat. Az alkalmazott kezeléseket és az azokhoz tartozó adatokat az 1. táblázat mutatja.

Minden kísérleti helyen, minden parcellában a PR36R10 hibridet vetették el. Ez a hibrid a FAO 400-as éréscsoport közepén érő, az egyik legnagyobb területen vetett kukorica hazánkban.

A kártétel és egyéb tulajdonságok felvételezése

A PIONEER Agronómiai Kutatási Osztályával és a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálattal közösen vizsgálati protokollban határoztuk meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket a kísérlet végrehajtása során a megyei NTSZ-ek szakemberei vizsgáltak. A kísérlettel kapcsolatos minden teendő ebben a protokollban került rögzítésre, a követendő módszerrel együtt.

A 2. táblázat az értékelés szempontjait és a felvételezésre került tulajdonságokat mutatja.

A kísérleti helyek rövid jellemzése

Az egyes kísérleti helyek főbb jellemzőit a 3. táblázatban foglaltuk öszsze. Csak a legszükségesebb információkra szorítkozunk. Tesszük ezt annak ellenére, hogy mára már nyilvánvaló tény, hogy a kukoricabogár kártételének súlyosságát a fertőzés mértéke mellett jelentős mértékben befolyásolják a környezeti tényezők is.

Általánosságban elmondható, hogy minden kísérleti helyet súlyos aszály károsított. A csapadék mennyisége a tenyészidőszak alatt sehol sem érte el a 200 mm-t, sőt ennek jelentősen alatta maradt. Az eredmények közlésekor kitérünk az aszály kártételre gyakorolt hatására.

A kísérletek eredményei

Mielőtt a kezelések hatékonyságára vonatkozó eredményeket megismerjük, két tényt kívánunk hangsúlyozni:

• Az adatok értékelésekor, a következtetések levonásakor mindenkor tartsuk szem előtt, hogy ezek az eredmények egy év adatai! A 2003-as évre jellemző időjárási körülmények, környezeti tényezők sajátosságai nagymértékben hatottak az eredmények alakulására.

• Az adatok közlése előtt a kísérletben szereplő növényvédő szerek gyártóitól hozzájárulást kértünk az adatok publikálásához. A PIONEER az ebben a cikkben közölt adatok publikálásához minden esetben megkapta a hozzájárulást.

A 2. táblázatban közölt tulajdonságok közül a termelő számára csupán a gyökérkártétel mértéke, a növénydőlés százaléka és a termés mennyisége nyújt használható információt. A tőszám, a szártörés és a szemnedvesség inkább a tudományos feldolgozás igényeit elégíti ki. A 2003. évi kísérlet felvételezett tulajdonságai közül itt a gyökérkártétel mértékét és a növénydőlés százalékos értékét tesszük közzé. A termésadatok fontosak lennének a termelők számára, a 2003-as évben azonban nagyon sok olyan tényező játszott szerepet a termés alakulásában, amely külön-külön is jelentősen módosította a kezelések hatását. Ilyen tényező volt a rendkívül súlyos aszály, az erős rovarfertőzések (kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke, kukoricabogár imágó, stb.). Ezek hatására a termésadatok rendkívüli mértékben szórnak, nincs összefüggés a gyökérkártétel és a növénydőlés mértékével. A termésadatokat úgy tekintjük, mint egy év adatát, és az elkövetkező két év adataival együtt fogjuk értékelni.

1. A kezelések hatékonysága a gyökérkártétel és a növénydőlés mértékére

A 4. táblázatban az egyes kísérleti helyeken mért gyökérkártétel mértékét, az öt kísérleti hely átlagát, valamint a növénydőlés mértékét közöljük, öt kísérleti hely átlagában.

Fontosnak tarjuk, hogy ezeket az adatokat százalékos formában is közzétegyük, így mindenki számára lehetővé válik a pontos összehasonlítás.

2. A talajfertőtlenítő szerek hatékonyságának eredményeit az 1. ábra mutatja. A talajfertőtlenítő szerek a vetéssel egy menetben kerültek kijuttatásra.

3. A csávázószeres kezelések hatékonyságának eredményeit a 2. ábrán láthatjuk. A csávázást a vetőmag kondicionálásakor a szarvasi vetőmagüzemben végeztük el. Minden szer esetében hatóanyagtartalom-vizsgálat is történt.

4. A gyökérkártétel mértékének és a növénydőlés százalékos arányának összefüggéseit az egyes kezelések esetében, a 3. ábra mutatja. Mindkét tulajdonság esetében az öt kísérleti hely átlagát tüntettük fel.

Következtetések

Ismételten jelezzük, hogy az adatokat úgy kell tekinteni, mint egy év eredményeit. A kísérletek kivitelezése és értékelése során sokszor bebizonyosodott, hogy a kukoricabogár kártételének érvényre jutása, mértéke (növénydőlés, lúdnyaktünet kialakulása, terméskiesés), nagymértékben függ az adott évre jellemző időjárási tényezők alakulásától. Pl. azonos fertőzés (gyökérkártétel-mérték) mellett a szeles időjárásnak, viharoknak kitett kukoricaállományok drasztikusabban dőlnek meg. A dőlés mértékében óriási szerepet játszó gyökérregeneráció nagymértékben függ az adott év csapadékviszonyaitól, a talaj nedvességtartalmától (sokkal nagyobb mértékben, mint a genetikai háttértől). Adott hibrid gyökérzete egyik évben kiválóan regenerálódik, míg egy másik évben ugyanaz a hibrid egyáltalán nem – attól függően, hogy a gyökérregenerációhoz adottak a feltételek vagy sem.

Nézzük, milyen következtetések vonhatóak le a 2003. évi kísérletek eredményeiből:

1. A legfontosabb következtetés, hogy a monokultúrás termesztésben jelenleg nincs 100%-os védelem, nincs tökéletes megoldás a kukoricabogár gyökérkártételével szemben. Nagyon fontos, hogy ezt a kukoricatermesztés minden szereplője megértse és elfogadja. A kukoricabogár jelenlétét és kártételét úgy kell tekintenünk, mint a kukoricatermesztés egy új kockázati tényezőjét. Azaz, meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a rovarral, egyúttal azt is meg kell tanulnunk, hogyan lehet minimalizálni a kártétel mértékét. A cél az, hogy a kártételt a gazdasági küszöb alá csökkentsük.

2. A kontrollparcellákban súlyosnak mondható, Iowa-skála szerint 4,5-4,9 értékű gyökérkártételt a Counter 5 G és a Force 1,5 G talajfertőtlenítő szerek 2,2-2,3 értékkel tudták csökkenteni. Ezzel a gazdasági küszöbérték alá került a gyökérkártétel mértéke. A 3. ábrán jól látszik, hogy a növénydőlés is átlagosan 4-5% körül alakult. Természetesen az átlag elfedi a szélsőségeket, ami jelen esetben a 0% és a 14% dőlés között volt. 2003-ban a Counter 5 G és a Force 1,5 G esetében elmondható, hogy a kontroll parcellán súlyos gyökérkártétel mellett ezek a talajfertőtlenítő készítmények képesek voltak olyan mértékben megvédeni a kukoricát a lárvakártétellel szemben, hogy az betakarítható maradt – minimális növénydőlés mellett.

3. A Marshal 25 EC talajfertőtlenítő szer és a Gaucho 600 FS, a Poncho 600 FS és a Cruiser 350 FS csávázószerek hatékonysága közel azonosnak tekinthető. A kezeletlen kontroll 4,5-4,9 Iowa-skálaértékeihez képest 1,5 értékű, szignifikáns gyökérkártétel-csökkenést eredményeztek. Tehát mind a Marshal 25 EC, mind a csávázószerek jelentős hatékonyságot mutattak a kukoricabogárlárva-kártétellel szemben. A fenti inszekticidekkel kezelt parcellákon, a kukoricaállományokban bekövetkező növénydőlések azonban azt bizonyítják, hogy a 2,9 és 3,06 között alakuló kártételi értékek a gazdasági küszöb kritikus határát jelentik, s ezek a vegetációs időszak időjárásától függően befolyásolják a végső termést. A 3. ábra mutatja, hogy esetükben a növénydőlés már jelentős, átlagban 30-40%-ot is elért. Az átlag itt is elfedi a szélsőségeket, amelyek a 2-80%-ig terjedtek. A növénydőlés mértéke nagyban függött az adott kísérleti hely klimatikus viszonyaitól. Pl. Zombán és Dunaszentgyörgyön nagyon súlyos (70-80%) növénydőléseket tapasztaltunk, míg Kunágotán, hasonló súlyosságú fertőzés mellett mindössze 6-20% volt a növénydőlés. A különbség oka, hogy Zombán és Dunaszentgyörgyön nagyon szeles volt a július és az augusztus, míg Kunágotára ez nem volt jellemző.

A PIONEER ajánlásai a lárvakár csökkentésére

Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy az ország különböző területeinek fertőzöttségi szintjét ismerve, az egyes kezeléseknek, védekezési módszereknek hol lehet létjogosultságuk. Az elmúlt évek tapasztalatai és a 2003. év eredményei arról győznek meg bennünket, hogy csak komplex módon, a kukoricatermesztés minden elemét figyelembe véve vehetjük fel a siker reményében a küzdelmet ezzel a kártevővel szemben. Az agrotechnika (talajművelés, vetésváltás), a növényvédelem és a nemesítés elemeinek együttes alkalmazása szükséges ahhoz, hogy a kockázatot minimálisra csökkenthessük. Az 4. ábrán az ország különböző területeinek fertőzöttségi szintjeit láthatjuk. A 2003. évi kísérletek eredményei alapján a fertőzöttségi szintek szerint az alábbi védekezési módszerek látszanak kikristályosodni:

A PIONEER 2003. évi kísérleti eredményei azt mutatják, hogy vannak lehetőségek a Diabrotica lárvakártételének a gazdaságilag még elfogadható szintre történő csökkentésére.

Ezek a megoldások a következők:

1.) Vetésváltás:

• Előnyök:

a, nincs rövarölőszer-költség

• Hátrányok:

a, szűkebb a választási lehetőség a növénykultúrák között

b, kisebb jövedelemtermelő növények válthatják a kukoricát

c, a Diabrotica nemcsak a kukoricatáblán rakhat tojásokat

d, más talajlakó kártevők ellen nincs védelem (drótférgek, kukoricabarkó)

2.) Granulált talajfertőtlenítő szerek:

• Előnyök:

a, jó hatásfok az erős lárvafertőzöttséget mutató táblákon

• Hátrányok:

a, kijuttató adapternek kell lennie a vetőgépen

b, a kijuttatás humánegészségügyi problémákat vet fel

c, költséges megoldás

d, használata lelassíthatja a vetés ütemét

3.) Rovarölőszeres vetőmag-csávázás (emelt dózis) – kielégítő mértékű gyökérregenerálódást feltételezve

• Előnyök:

a, nincs szükség kijuttató adapterre

b, biztonságos a kezelése

c, jó hatásfok az alacsony és közepes lárvafertőzöttségű táblákon

d, könnyen kezelhető vetéskor

• Hátrányok:

a, kisebb hatásfokú, mint a granulált talajfertőtlenítők erős lárvafertőzöttségű táblákon

b, többletköltségű, de kisebb mértékben, mint a talajfertőtlenítők

A 3. pontban megfogalmazott ajánlások a szántóföldi kísérleteken alapulnak, és addig nem használhatók, amíg az emelt dózisok hivatalos engedélyezésre nem kerülnek.

A rövarölőszeres csávázószerek használata – a már engedélyezett dózisban – továbbra is eredményes módja az egyéb rovarok (drótférgek, kukoricabarkó) elleni védekezésnek.

4.) A kombinált kémiai védekezés – talajfertőtlenítő szerek és inszekticides csávázószerek együttes alkalmazása ajánlott, és nagyobb biztonságot nyújt.

• Előnyök:

a, nagyobb hatékonyságú általános rovarvédelem

• Hátrányok:

a, kijuttató adapternek kell lennie a vetőgépen

b, jelentős többletköltség

c, humánegészségügyi problémák merülhetnek fel

d, lelassíthatja a vetés ütemét

Eddig csak a lárvakártételről, a gyökér károsodásáról esett szó. Bár a PIONEER Diabrotica-programjának nem része az imágókártétel elleni védekezés módjainak keresése, mégsem lehet elmenni szó nélkül e kérdés mellett. 2003-ban egyes táblákon drámai méreteket öltött az imágók egyedszáma. A kukorica minden részét károsították, de különösen a bibét és a pollent. A szárazság minden bizonnyal növelte a kártétel mértékét, hiszen az imágó fokozottan táplálkozott a nedvdús növényi részeken, pl. a bibén. Azokon a területeken, ahol nem védekeztek, a kukoricabogár imágója jelentős terméskiesést okozott. A jövőben ezzel a károsítási formával is számolni kell.

A PIONEER által elindított projekt 3 évre szól. Ebben a cikkben az első éves eredményekről számoltunk be. A programot annak reményében folytatjuk, hogy a gazdákkal élő kapcsolatban lévő PIONEER-agronómusok hozzá tudnak járulni a kukoricatermesztés ezen új kockázatának csökkentéséhez, a kukoricatermesztők nagyobb profitjához.