Míg korábban csak a cukorrépa vagy egyes kifejezetten értékes növények vetőmagjait csáváztuk rovarölő szerekkel, addig napjainkban a kertészeti kultúrák, dísznövények mellett a nagy szántóföldi növények (kukorica, napraforgó, burgonya…) kártevők elleni védelmében is egyre gyakrabban alkalmazunk csávázott vetőmagot vagy vetőgumót.

Ez a változás több okra vezethető vissza. A szigorodó környezetvédelmi előírások a növényvédőszer-gyártókat arra ösztönözték, hogy új alkalmazástechnikai megoldásokat keressenek készítményeik célzott, a környezetet jobban kímélő felhasználására. A szélsőséges, különösen a száraz időjárás erősödő rovarfertőzést eredményezett, és ezzel párhuzamosan egyes fontos szántóföldi kultúrákban új rovarkártevők is megjelentek. Így termelői oldalról is egyre gyakrabban vetődött fel a nagyobb termésbiztonságot jelentő megoldások iránti igény. Az agrártudományok és a technika folyamatos fejlődése, valamint az állandó termesztéstechnológiai finomítást kikényszerítő roszszabbodó gazdasági körülmények hatására a területegységre kivetett vetőmagmennyiség a racionalitás határáig csökkent. Ez szükségessé tette a vetőmagcsávázásban a rovarkártevőkre is kiterjedő, biztonságos és magas fokú védelmet.

Mivel a kivetett csíraszám közelítőleg a termőtőszámot is jelenti, így minden szem vetőmag megóvása vagy elvesztése a betakarításkor termésben mérhető eredményt, illetve veszteséget jelent. A vetőmagcsávázásban végbemenő változást nagymértékben felerősítette az a tény, hogy a növényvédőszer-gyártók, a folyamatos kutató-fejlesztő munka eredményeként olyan új típusú hatóanyagokkal jelentek meg, amelyek tulajdonságaikban már alkalmasak egy minőségileg magasabb követelményeket is kielégítő, biztonságos vetőmagcsávázásra.

Új generációs hatóanyag a Syngentától

A nyolcvanas években felfedezett neonikotinid típusú inszekticid csoporton belül kutatóink egy új, biológiai tulajdonságaiban még kiforrottabb, modernebb alcsoportot fejlesztettek ki, amelynek egyik első képviselője a Syngenta új hatóanyaga, a tiametoxam. Készítményei jó szisztémikus hatással, hosszú hatástartammal, maximális kultúrnövénnyel szembeni kíméletességgel, alacsony környezeti és humán toxicitással bírnak. Hatását a rovarokkal szemben két módon fejti ki, érintőméregként a kutikulán keresztül, illetve a kezelt növényi részek elfogyasztása után gyomorméregként. Hatásbiztonságát nagymértékben fokozza, hogy az idegrendszer működését az eddig általánosan alkalmazott rovarölő szerekhez (piretroidok, foszforsavészter és karbamid-származékok) viszonyítva más módon blokkolja.

A Cruiser-es vetőmagcsávázás a vetés pillanatától védi a növényeket

A tiametoxamot a növény a gyökereken keresztül is felveszi, és a vegyület magas biológiai aktivitásának köszönhetően már igen kis mennyiségben is hatásos a rovarok ellen, ezért nemcsak permetező szerként, hanem csávázószerként is alkalmazható. A vetőmagcsávázásban történő felhasználását erősíti a csíranövényekkel szembeni maximális kíméletessége és az optimális vízoldékonysága, amelynek köszönhetően hatása szárazabb körülmények között is biztonságos. A Cruiser a vetés pillanatától védi a kultúrnövényt, hatóanyaga a kezelt vetőmagról lassú diffúzióval védőburkot képez a mag körül, és kontakt védőhatást biztosít a talajlakó kártevők ellen (1. ábra). A fiatal gyökerek a Cruisert felveszik, és a nedvkeringéssel eljuttatják a növény föld feletti részeibe, ezzel védelmet biztosítva a tenyészidő elején károsító szívó és rágó rovarkártevők igen széles csoportja ellen. Alkalmazása növénykultúrák egész sorában lehetségesnek látszik; ma Magyarországon cukorrépában, kukoricában, napraforgóban és repcében engedélyezett.

Cruiser a szántóföldi növények védelmére

Napraforgóban és kukoricában a Cruiser hatékony a legfontosabb csírakori és a tenyészidőszak elején károsító rovarkártevők ellen. Drótféreg-, levéltetű-, fritlégy- és kabócafertőzés leküzdésére kiváló hatékonyságú. A barkók ellen is biztonságosan alkalmazható. (Ritkán, kifejezetten magas egyedszámú betelepedésnél szükség lehet kiegészítő védekezésre.) Hosszú hatástartamának köszönhetően alkalmas a kukoricabogár lárvák kártételének mérséklésére. Tapasztalataink szerint a Cruiser alkalmazásának eredményeként növelhető a keléskori és a betakarításkori tőszám és a termésmennyiség (1. táblázat).

Cukorrépában a talajlakók, répabolha és korai levéltetű-fertőzés ellen önmagában, lisztes répabarkó ellen a gradáció erősségétől függően más rovarölő szeres permetezésekkel kiegészítve korszerű, hatékony védelmet tesz lehetővé. Egyedülállóan kimagasló hatékonysággal rendelkezik a répaaknázólégy ellen. Alkalmazásának eredményeként cukorrépában is magasabb volt a hektáronkénti tőszám, és a termés a standardokhoz viszonyítva növekedett.

Őszi káposztarepcében a rovarölőszeres vetőmagcsávázás mára standard technológiai elemmé vált. A vetőmag-előállítók egy része az inszekticid kezelést gyakran kiegészíti gombaölő szerrel is. Ezért a repcében alkalmazható Cruiser OSR csávázószerünk kialakításánál egy olyan gyári kombinációt hoztunk létre, amely egyszerre véd a káposztarepce gombabetegségei és a rovarkártevői ellen. Hatásspektruma magába foglalja a legfontosabb kártevőket, amelyek ősszel károsítják a repcét, és egyben véd a legfontosabb csírafertőző gombafajok ellen. Különlegessége, hogy a nedvesebb évjáratokban jelentős tőszámritkulást okozó repce peronoszpóra ellen is védelmet biztosít. A Cruiser OSR csíranövényekkel szembeni maximális kíméletessége az őszi időszakban támogatja a gyökerek fejlődését, növeli a vigort, egyenletessé teszi a kelést vagyis összességében segít az optimális tőszám megőrzésében.

A Syngenta Cruiser termékcsaládja a szántóföldi növénytermelésben egyszerre szolgál növény- és környezetvédelmi, illetve növénytermelési és ökonómiai célokat. Növényvédelmi szempontból lehetővé teszi a célzott, szertakarékos, környezetet és felhasználót kímélő növényvédelmet. Agronómiai oldalról felhasználható az optimális termőtőszám megtervezett beállításában, növelve ezzel a növénytermelés termésbiztonságát. Alkalmazásával optimalizálható a vetőmag, a gép és a tavaszi munkacsúcsban a munkaerő felhasználása, ami a termelési költségek mérséklődését eredményezheti.