Mások is ugyanezt érezték, vétek kihagyni a természet által felkínált lehetőséget. Az egyik szomszédom rózsát és szőlőt metszett, a másik az építkezés miatt tavaly elmulasztottakat pótolva bozótost, gazfészket irtott, a harmadik meg borsót vetett éppen, s folytathatnám a sort. Vagyis az idő szavára mozdultunk mindannyian, hétköznap munkába járók. Vétek lett volna egy hetet késlekedni, hiszen még hét közben áztató esőkkel is biztatott a meteorológia. A kellő időben, jó érzéssel elvégzett munka öröme a télen berozsdásodott izmok, forgók sajgását is feledtetni tudta.

E kis bevezető magyarázatul is szolgálhat, mert a meglévő problémák ellenére is mérsékelten optimista alaphangulatot kölcsönöz az embernek, bár a kerítés melletti beszélgetés sommázatát sem illik elhallgatnom. Így szép ez, ha kedvtelésből termelünk, ha a lelki béke és esztétikai élmény, a saját termés gyermeki öröme vezérli az embert, s valódi tétje nincs a dolognak. Ha nagyobb méretekben, ebből kell megélni a családnak, ott már a befektetett pénz és energia megtérülését sem lehet kihagyni a számításból.

Tétre megy

A hétfő reggeli tévés agrárhíradás ráerősített ezekre a gondolataimra. Az árpát vető gazdálkodótól megtudhattuk, hogy a forgatás helyszínén igencsak igyekezni kellett az optimális vetésidő kiaknázásával, mert pár hete még nem lehetett rámenni a felázott talajokra, s így kevés idő maradt a talajmunkákra. Azután meg a hirtelen jött, nyárias meleg lódította meg a természet óráját. Másrészről meg a talaj vízkészlete optimális, a már földben lévő mag szépen kikelhet.

A Magyar Hírlap március 20-i cikke már visszavezet az agrárgondok szövevényes világába. Csak emlékeztetőül; a február agrárdemonstrációk és a megegyezés, valamint annak értelmezése és értékelése jegyében telt. Némi utózönge mostanra is maradt:

„Nagyobb volt a füstje, mint a lángja – talán így lehetne röviden összefoglalni az év elején, egykori kisgazda és MIÉP kötődésű politikusok által létrehozott Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma által tegnapra szervezett demonstráció lényegét. A déli kezdésre a várt 15-20 ezer gazda és fogyasztó helyett alig valamivel több mint százan – leginkább az idősebb korosztály tagjai – jelentek meg a Parlament előtti zöld gyepen. … Hanó Miklós, a Magföm alapítója persze azonnal magyarázattal szolgált:

„A parasztember ilyenkor dolgozik, még akkor is, ha nincs jövedelme." Persze rögtön felmerül a kérdés: ha ez igaz, akkor kik voltak, akik Hanó hívó szavára elmentek tegnap tüntetni?

Hanó Miklós szerint a február 25-én a gazdák által aláírt megállapodásból vajmi keveset teljesített a szaktárca. A többi között nem valósult meg a sertés felvásárlási árának növekedése, hiszen három héttel az egyezség után is 230 forintot adnak a hús kilója után a vágóhidak, holott az önköltségi ár 280-300 forint között alakul. A tejnél is meghirdette az agrárkormányzat a 68 forintos literenkénti irányárat, ehhez képest az egyik legnagyobb hazai tejfeldolgozó 32 forintot fizet egyes gazdáknak.

A szaktárca betartja az agrármegállapodásban foglaltakat – jelentette be tegnap Németh Imre. Az agrárminiszter hangsúlyozta: Medgyessy Péter az előző kormánytól eltérően nem tesz különbséget a mezőgazdasági termelők között, a támogatásokhoz mindenki a termelés arányában tud hozzáférni. A tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági támogatások mértéke az idén számottevően nő, harmincmilliárd forinttal haladja meg az agrárfejlesztésről szóló törvényben meghatározott összeget. Véleménye szerint az idén az agrár- és vidékfejlesztésre szolgáló 290 milliárd forint elegendő a legfontosabb feladatok elvégzésére."

Lássuk a medvét!

No, most aztán ezen igazodjon el az ember. De nézzük, mi is áll abban a sokat idézett megállapodásban? Az első szakasz az EU-csatlakozás előtti időszak operatív agrárintézkedéseit veszi sorra. Az EU által finanszírozott közvetlen termelői támogatáshoz adott nemzeti kiegészítés kifizetésének részbeni előrehozására nemzeti forrásból finanszírozott támogatási intézkedéseket hirdettek meg. Eszerint a termelők által használt, nyilvántartásba vett mezőgazdasági területre 8000 Ft/hektár összegű földalapú támogatást folyósítanak. A március 31-i anyajuhállomány után 1600 Ft/db, az anyatehén-állomány után 40.000 Ft/db támogatás jár. A tejkvóta alapján 2 Ft/kg összeggel járul hozzá az állam a tejtermelők gondjainak enyhítéséhez.

A fent említett támogatásokra adott ígérvények május-június hónapban lesznek beválthatók. Az előre hozott kifizetés kapcsán felmerülő költség 50%-át az állam támogatásból átvállalja. Az idézett nemzeti kiegészítés fennmaradó részére 2004 szeptemberében nyílik meg a jogosultság

Az Európa Terv Agrárhitel Programja 60 Mrd Ft-tal többel gazdálkodhat. A keretbővítésből 30 Mrd Ft-ot az egyéni termelők/őstermelők, egyéni vállalkozók/ részére, 30 Mrd Ft-ot pedig – az integrátorok és élelmiszeripari vállalkozások kizárásával – a mezőgazdasági társas vállalkozások részére különítenek el, 2004. március 31-ig történő fenntartással.

A Parmalatnál és Hajdú Bét Rt.-nél fennálló termelői követelések részbeni megfinanszírozására állam által garantált hitelkonstrukciót vezetnek be. Az orosz műtrágyaimportra kivetett magyar pótvám fenntartásának kérdése újratárgyalásra kerül. A kormány megteszi az EU-csatlakozásig alkalmazható importkorlátozások bevezetését szolgáló intézkedéseket. Azonnali intézkedések születnek a sertés és sertéshús importtermékek szigorúbb állategészségügyi ellenőrzésére vonatkozóan. Erre a gazdálkodók és az FVM közös bizottságot hoz létre.

A tejpiaci intézkedések több elemből álló szerteágazó körét nehéz lenne összefoglalni, de ezek közül kiemelhető, hogy a tejtermelők kiegészítő tejtámogatásban részesülnek 4 Ft/liter mértékben, a 2004. április 15-ig értékesített tej mennyisége után. Emellett sor kerül az EU-csatlakozásig érvényes irányár 68,-Ft/liter+ÁFA értéken történő meghirdetésére.

A kormány az ÁFA-törvény módosításával kezdeményezi azt, hogy a SAPARD-program támogatása, egyes agrártámogatások és központosított bevételek ne minősüljenek az ÁFA-visszaigénylés összegét csökkentő államháztartási támogatásnak Egyéb intézkedések is szerepelnek a február 25-én aláírt dokumentumban, de azok részletezésére itt nem térünk ki.

Más kotta

A Népszabadság március 13-i publicisztikájának tartalma a helyzet bonyolultságáról ad képet: „Ugyan, ki tudná megmondani, mit is jelent ma ez a kifejezés: agrárbéke? Milyen hosszú időre szól? Kire vonatkozik? Egyáltalán és nem utolsósorban: nagyjából mennyibe kerül évente? Húszmilliárd forintba? Százba? Kétszázba? Megéri? … Bár az aláírások néhány napja odakerültek a húsz-egynéhány milliárdos ágazati gyorssegítséget felölelő egyezségre (az elmúlt években volt már néhány), valójában változatlanul más kottából játszik a paraszt, a feldolgozó, a kereskedő és a minisztérium. Az adatok, a beavatkozások úgynevezett bázisszámai még véletlenül sem stimmelnek egymással, és ez legalábbis intő jel alig másfél hónappal az uniós csatlakozás előtt. …"

Ugyanezen lap március 16-i számának idézett cikke további bizonytalansági tényezőket vet fel, amelyeket nem lehet félvállról venni. Még akkor sem, ha a téma kapcsán megszólított illetékes bizakodó, és pozitívumokat is fel tud sorolni.

Elvileg

„Soha ekkora összegekre nem számíthatott a hazai mezőgazdaság, és soha ekkora veszélye sem volt annak, hogy nem juthat hozzá ezekhez az uniós és nemzeti pénzforrásokhoz. Idén elvileg 293 milliárd forintot kaphatnak a gazdák, gazdálkodó szervezetek, ám ennek jelentős része azonban csak akkor érhet célba, ha az uniós intézményrendszer valóban működőképes lesz. Az alrendszerek többsége már elkészült és fogadja az adatokat, ám éppen az egész hálónak a lelke, az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer (IIER) programja nem készült még el. … Az IIER határidőre elkészül, így semmi akadálya nem lesz a hazai uniós intézményhálózat működésének – állította a Népszava érdeklődésére Pásztohy András, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke. Hozzátette: a gabona-, olajos- és fehérje-növénytermesztő (gof-növények) gazdaságok hektáronként 35 ezer forintos területalapú támogatáshoz juthatnak, szemben a jelenlegi hektáronkénti 7-9 ezer forinttal. A közösségi kasszából erre a célra ebben az évben 90 milliárd forint juthat. A gyep- és legelőgazdálkodást folytatók, az ültetvényeken szőlő-, gyümölcstermesztésből élők pedig hektáronként 17 ezer forintra számíthatnak. … Az uniós pénzekhez legkorábban, előleg formájában, idén szeptemberben juthatnak hozzá a gazdák. Áthidaló megoldásként a kormány 100 milliárd forintos hitelkeretre vállalt 70 százalékos kamattámogatási kötelezettséget és 80 százalékos garanciát. … A mezőgazdasági bizottság alelnöke egyébként úgy vélte, hogy a pályázatok révén legalább 55 milliárd forint uniós pénz 80 százalékát nyerhetik el a gazdák idén. A szakember azt sem tagadta, ezek a lehetőségek csak a versenyképes gazdaságok számára jelentenek lehetőségeket. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv azoknak a vidéken élő embereknek kínál megoldást, akik nem akarnak, vagy nem képesek megfelelni a közösségi versenykövetelményeknek."