Kár, hogy az esős időjárás miatt a tavaszi vetések kissé megkéstek. A világban kicsit körülnézve elmondhatjuk, hogy másokhoz képest nincs okunk panaszra, több földrészen is árvizek, viharok, óriási szélkárok és a természeti katasztrófák miatt hajlék nélkül maradt emberek tömegei jelzik azoknak a természeti csapásoknak a fokozódását, amelyeknek egy részét maga az ember okozta.

Nálunk nincsenek ekkora bajok, jelenleg úgy tűnik, hogy csak a jó gazda gondosságán és hozzáértésén múlik a jó minőségű termés. S ha a termelők megfelelően és megfelelő mennyiségű repcemagot vetettek, most táplálhatják és védhetik a kikelt növényeiket.

A gyomirtás természetesen a legtöbb esetben már az ősszel megtörtént. Ne aggódjunk amiatt, ha ritka az állományunk, a repce a tápanyag és víz függvényében neveli az oldalhajtásokat. A ritka állományokat meg kell hengerezni, amikor a főhajtás a 20 cm-t eléri, hogy korai, azonos idejű oldalhajtásokat kapjunk, mert a repce a késői csapadék hatására mindenképpen elágazódik, de a kései oldalhajtások már esélytelenek a termés szempontjából.

Az első tavaszi N fejtrágyázás és a szárormányos elleni első permetezés is már bizonyára megtörtént, mert a tartós 9 °C-os hőmérséklet és a többnapos meleg elég korán jött ahhoz, hogy ezek a kis kártevők közvetlenül a talaj felszínén betelepüljenek a növény szárába, és azóta ott növekedve szívogassák a növények nedveit, vékonyítva ezzel a szár belsejét, és csökkentve a növény állóképességét a termés beérésének idejére. Idén éppen ezért különösen nagy jelentősége van a hosszú hatásidejű (Nurelle D) inszekticid szerek használatának, mert a tavasz hoszszan elnyúló és változékony. A nagy növekedés után, közvetlenül a zöldbimbós állapot előtt adjuk ki a tervezett második fejtrágyamennyiséget, lehetőleg levéltrágya formájában, mert így a mikroelemeket és esetleg a növényvédő szert is hozzá lehet tenni a keverékhez, csökkentve ezzel a kijuttatás költségeit és a taposási kárt, valamint növelve a műtrágyák hatékonyságát. A lombtrágyák hatékonysága 60% körüli.

A tavaszi tápanyag adagoláshoz természetesen feltétlenül végeztessünk növényanalízist, annak érdekében, hogy a szükséges, illetve a legnagyobb hiányt mutató tápanyagokat minél pontosabban tudjuk pótolni. A vizsgálatokat úgy kell megszervezni, hogy a kívánt műtrágyaféleségeket a mintavételtől számítva 5 napon belül ki tudjuk a növényekhez juttatni, azért, hogy a növénytáplálás folyamatos legyen. Ha ugyanis a mintavétel és a kijuttatási időpontja között hosszú idő telik el, a növény már egészen más állapotban lehet, de ez a késlekedés manapság, a számítógépes információáramlás korában elkerülhető.

Ebben az időszakban is alkalmazhatjuk pl. a Power műtrágyákat, az ammonnitrátot, a Keserűsót, a bórt, Polybórt, a virágképződéshez szükséges káliumot és a regeneráló anyagokat, (ha nem adtunk korábban) Carambát, vagy Alert S-t, és a nagyobb terméskötést biztosító Nevirolt. Az Alert S-t akkor használjunk, ha a területünk Sklerotiniával fertőzött, és ha nem használtunk vetés előtt Mikrovitált vagy Koni WG-t.

A repce termesztése c. szakkönyvben bemutatott sárgatálak azonban szinte sehol nem láthatók a táblákon elhelyezve, pedig ezek a jelentéktelen és olcsó edények igen jó szolgálatot tesznek a rovarsűrűség megállapításában (egyszer kell csak beszerezni ezeket, és több évre megfelelőek). Meglehetősen hosszú mindeközben az a tavaszi időszak, ami alatt a rovarbetelepülés állandó figyelmet igényel.

A szárormányos ellen kora tavasszal már védekeztünk, de a fénybogár a melegebb időszak megérkezésével jelenik meg. Nem szabad azonban megvárni, amíg a repcenövény megnő (40-60 cm-re), hanem a lent, egymás mellett szorosan ülő bimbókezdeményeket kell figyelni, mert a kártevő ilyenkor okozza a legnagyobb pusztítást azzal, hogy a bibét megsérti, a növénynek ebben az állapotázban ugyanis 5-6 mm távolság van a virágkezdemények között, és a kártevő könnyen átfúr az egyik bimbóból a másikba. A sérült bibéből pedig nem fejlődik egészséges, nagy becő. Virágzáskor a fénybogár már nem sok kárt okoz.

A veszélyességi küszöbérték elérésekor azonnal permetezéssel kell védekezni, mert a rovarok ilyenkor még nagyon nagy pusztítást okoznak. A nagyobb lehűlések és felmelegedések változásával újabb és újabb betelepülés várható, ezek a folyamatok április hónapban nagyon felgyorsulnak, ezért kell ebben az időszakban állandóan figyelni. Az április a repce növényvédelmi hónapja. Tavasszal legalább 2, de legtöbbször 3 permetezés szükséges a növények egészséges megtartásához. Legjobb, ha az egyszeri permetezéshez szükséges anyag a raktárban van, hogy szükség esetén azonnal „kéznél" legyen, mert ebben az időszakban dől el a magtermés mennyisége és minősége.

Ebben az évben különösen jól kellene vizsgázni, teljesítményünket ugyanis kiemelt figyelem kíséri. Mezőgazdaságunknak pedig az árumagon kívül a repcemaradék szerves anyagára is szüksége van, a talajerő megtartásához, mert istállótrágya, illetve más szerves anyag nem áll majd megfelelő mennyiségbe rendelkezésünkre. Repce nélkül gyakorlatilag nem képzelhető el minőségi búzatermesztés.

A repce eladható, a támogatás szempontjából pedig a kiemelt növények (GOFR) között szerepel. Európában sok repcét termelnek, mert már régen ismerik fontos „termesztésbeni" szerepét, s hogy mi se veszítsük el ezt a növényt, jobban kell csinálnunk! De a nehéz feladatokat mi, magyarok mindig sikerrel oldottuk meg, és most is csak egy kis józan paraszti észt kell elővenni!