![]() |
MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap |
A növényvédelem gépeiA vegyszeres növényvédelmi eljárások a szántóföldi növénytermelési technológiák alapvető műveletei. A vegyszeres növényvédelemben szinte kizárólag permetezőgépeket alkalmaznak, a porozás, a vegyszerkenés és más módszerek használata elenyésző. |
![]() |
A szántóföldi permetezőgépek működtetésüktől, kialakításuktól, méreteiktől függően igen nagy választékban állnak rendelkezésre. Az elmúlt évtizedben a permetezési technika jelentős fejlődésen ment keresztül, melynek célja a munkaminőség és a vegyszerhasznosulás javítása, illetve a környezet kímélése volt. A szántóföldi növények vegyszeres védelméhez alkalmazható permetezőgépek felépítése az 1. ábra alapján követhető végig. Az építési mód szerint leggyakrabban a függesztett vagy a vontatott kivitelű permetezőgépeket alkalmazzák. A függesztett gépek általában 300-1200 literes tartállyal készülnek. Nagyobb tartály alkalmazása már a traktor stabilitását veszélyeztetné. A vontatott kivitelű gépek többnyire 1000-5000 literes tartállyal, egytengelyes kivitelben készülnek, a nagyobb méreteknél a talajnyomás csökkentése érdekében nagyobb méretű gumiabroncsokkal. Forgalomba kerültek munkagépre (talajművelőre vagy vetőgépre), traktorra, esetleg teherautóra szerelt permetezőgépek is. Igen nagy teljesítményűek az önjáró vegyszerező célgépek. A sík-permetezőgépeknél a vízszintes szórókereten meghatározott és egyenletes távolságban (általában 500 mm) elhelyezett adott kúpszögű (rendszerint 110°) szórófejekkel a célfelület síkjában igyekeznek minél egyenletesebb permeteloszlást elérni. A permetezőgépek rendszerint kisnyomású (0-5 bar) centrifugál szivatytyúval vagy közepes nyomású (5-20 bar) membrándugattyús vagy dugatytyús szivattyúval üzemelnek. A felhasznált permetlé mennyiségek alapján a következő eljárások vannak: UUHV 2000 liter/ha felett UHV 500-2000 liter/ha HV (150) 200-500 liter/ha MV 50-200 (150) liter/ha LV 5-50 liter/ha ULV (0,5) 1-5 liter/ha UULV ……(0,5) 1 liter/ha A szórófejek rendszere alapján réses, centrifugális (pörgőtestes vagy örvénykamrás) és légporlasztásos fúvókák használata általános. A hagyományos réses fúvókák elsősorban síkpermetezésre (vegyszeres gyomirtás, talajpermetezés) alkalmasak, mert állománykezelés esetén csak a lombozat felső részén érnek el kielégítő permetléborítást, a penetráció a szükséges védelemhez nem elegendő. A szél hatására a képzett kis méretű cseppek nagy mennyiségben és nagy távolságra elsodródnak, ezért alkalmazásuk 2 m/sec szélsebességig javasolható (2. ábra). Az elsodródás-csökkentő fúvókák lényegesen durvább cseppeket képeznek azonos nyomástartományban (2-4 bar) , mint a réses fúvókák. Ezáltal jelentős mértékben csökkenthetik az elsodródást. Az injektoros fúvókák az előbbiekkel együtt a síkpermetezés mellett állománykezelésre is alkalmasak. Az alkalmazásuk során képzett durvább cseppek mélyen (egészen a talajig) behatolnak a lombozat belsejébe, megfelelő penetrációt biztosítanak, és csak mérsékelten sodródnak el. Ezért ezek a fúvókák nagyobb szélsebességnél (3-4 m/sec-ig) is használhatók. Az injektoros fúvókák nagy előnye, hogy a régebbi géptípusokra a hagyományos réses betétek helyett minden átalakítás nélkül felszerelhetőek. A lehetőségek figyelembevételével az igényes kivitelű, jó minőségű gépek beszerzése ajánlható. A vállalkozásoknál a költségek 60-80%-át a vegyszerek ára teszi ki, az igényes permetezőgépek nagyobb ára tehát a vegyszerek megtakarítása, a védekezések eredményessége révén gyorsan megtérül (3. ábra) A szórókeret célszerű kiképzése elsősorban a síkpermetező-gépeknél bír nagy jelentőséggel. A szórókereteket úgy alakítják ki, hogy munkahelyzetben kinyithatók, illetve szállítási helyzetben a gép mellé vagy fölé zárhatók legyenek. A keretek nyitása, zárása kisebb munkaszélesség (4-12 m) esetén történhet kézzel, vagy nagyobb keretek esetén hidraulikus munkahengerekkel. A permetezés minősége szempontjából döntő fontosságú követelmény, hogy a szórófejek és a célfelület távolsága optimális és állandó legyen. A keret magasságának állítása szintén végezhető kézi úton vagy hidraulikusan. A gép mozgása következtében lengő keret a keresztirányú szórásegyenletesség romlását okozza. A lengések mérséklésére a korszerű, nagyobb munkaszélességű gépeken csillapító rendszereket alkalmaznak. A szántóföldi síkpermetező szórókeretek rendszerint több tagból állnak és a szélső tagok akadálynak ütközve kitérnek. A szórókeret teljes hosszában a permetlé kiadagolása, cseppekre bontása és a cseppek elosztása a szórófejek feladata. A szórófejekbe épített finomszűrők a permetlében még esetleg előforduló szemcsék vagy szennyeződések felfogására és a fúvókák eltömődésének megakadályozására szolgálnak. A szórófejek kialakításának olyannak kell lennie hogy a szórókeret lezárása esetén pillanatszerűen szűnjön meg a permetlé kiáramlása. Nem engedhető meg a csepegés sem. Ezt a feladatot a szórófejekbe épített – leggyakrabban membrános zárószeleppel működő – utáncsepegés – gátlók látják el. A szántóföldi permetezőgépeken rendszerint 110 fokos kúpszögű réses fúvókákat alkalmaznak. Ezek szórásképe háromszöghöz közelít, így megfelelő elrendezés esetén a legkedvezőbb keresztirányú szórásegyenletesség érhető el. Annak érdekében. hogy az egyes szórófejek által képzett permetsugár ne érintkezzen, és ennek következtében ne keletkezzenek durva cseppek, a fúvókákat a haladási irányhoz képest 5-10 fokkal elfordítják. Ezt a szöget a korszerű szórófejek fúvókarögzítő eleme automatikusan biztosítja. A kiszórt folyadék mennyiségének változtatása a különböző átömlő keresztmetszetű fúvókák cseréjével érhető el. A fúvókák, illetve a folyadék megvezetésére alkalmas magjuk készülhetnek műanyagból, bronzból, rozsdamentes acélból vagy kerámiából. A kopásállóság, illetve az élettartam ennek a sorrendnek megfelelően növekszik. A fúvókák cseréjét technológiai változtatás esetén megkönnyítik a 2, 3, 4 vagy 5 fúvóka befogadására alkalmas szórófejek, amelyeket revolverszerűen elforgatva a megfelelő szórófejbetét hozható működésbe (4. ábra). A szórófejek által képzett cseppek mozgási energiájuk és esetenként légáram segítségével jutnak el a célfelületre. A folyadékporlasztás és a terelő levegő együttes alkalmazása a szórástechnikának egészen új, eredeti ötlet alapján megvalósított változata. Az eljárás lényegét 5., 6. és 7. ábrák szemléltetik. A hidraulikus cseppképzésű szórófejekkel kipermetezett cseppeket a légzsákból kiáramló nagysebességű levegő fújja a növényzetre. Ezzel a módszerrel a permetcseppek eljutnak a növény alsó leveleihez is, és a lég-áram hatására a levelek fonákjára is több permetlé kerül. Mivel a levegő is aprítja a cseppeket, így kevesebb permetlé kell, jobb a penetráció (behatolás) és az eloszlás mint légzsák nélkül. Célszerű a hatékony keverő-berendezéssel, üzembiztos szivattyúval, korszerű armatúrával vagy szabályozóval, lengéscsillapító szórókerettel felszerelt gépet alkalmazni. Feltétlenül megfelelő választékot kell biztosítani az üzemeltetéshez fúvókákból, hogy a kívánt szórásmennyiség beállítható legyen. A traktor vezetőfülkéjében elhelyezett vezérlődoboz segítségével, rendszerint a járókerék fordulatszámával és méretének figyelembevételével határozzák meg a haladási sebességet és ennek megfelelően hidraulikusan vagy elektronikusan szabályozzák a folyadék nyomását, illetve a kipermetezett folyadék mennyiségét. Az elektronikus szabályozó-berendezések központi egysége egybeveti a haladási sebességet és a szórófejekhez áramló folyadék mennyiségét, és a beállított fajlagos szórásmennyiség (liter/ha) értékének megfelelően szabályozza a nyomást, illetve az áramló folyadék mennyiségét (8. ábra). Ezek a megoldások lehetővé teszik a szórásteljesítmény folyamatos ellenőrzése mellett a kipermetezett folyadék mennyiségének és a kezelt terület nagyságának az összesítését. Az önjáró alvázra épített permetezőgép célgépek előnyösen használhatók pl. a hibridkukorica-termelő gazdaságokban és minden egyéb olyan növényi kultúrában, ahol nagy hasmagasság, különösen nagy teljesítmény és pontos kijuttatás szükséges (9. ábra). A növényvédelemről szóló 5/2001.(I.16.) FVM rendelet, illetve az ezt módosító 81/2003. (VII.9) FVM rendelet előírja a permetezőgépek időszakos ellenőrzését. A jogszabály 2005. január 1-től írja elő a szolgáltatás céljára használt 1000 dmł-nél nagyobb tartállyal felszerelt permetező- és porlasztógépek 2 évente kötelező felülvizsgálatát. A felülvizsgálat három legfontosabb célja: – a gépkezelő biztonságának biztosítása – a növényvédő szerek által okozott környezetkárosítás veszélyének csökkentése – optimális növényvédelem a legkisebb növényvédőszer-felhasználással. Az időszakos vizsgálatokat a rendelet szerint az MGI Gödöllő erre feljogosító tanúsítványával rendelkező ellenőrző állomások fogják elvégezni. |
|