A borvidék története

Feltehetően már a rómaiak idején megindult a szőlőtermesztés az alvó vulkán oldalán. 1093-ból származik az első írásos emlék, amely a somlói bor meglétét igazolja. A Furmint szőlőfajta első vesszőit 1242-ben hozatta ide Moreából (Itália) IV. Béla király. A környék szőlőterületei igen értékesek voltak, így gyakran gazdát cseréltek. Ennek megakadályozására az 1511-ben született hegytörvény kimondta: „vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét szabadon csak osztatlan atyafiának adhatja el." A somlói vár lovagtermében egymást követték ez idő tájt a vadászlakomák, amelyeken a somlói borokat fogyasztották előszeretettel a résztvevők. A török megszállás után a vár végvári funkciót töltött be. A tokaji aszúborok mellett a somlói is gyógybornak számított, egyes évjáratokban ezen a tájon is szüreteltek aszúszemeket; az ezekből készül bor penicillint tartalmazott. 1742-ig a zirci betegeket somlói borral gyógyították – patika hiányában. A cisztercita rendnek is voltak Somlón szőlőterületei, nem kizárt a rend hatása a bor gyógyászati felhasználásában. A régi gyógyszereskönyvek így említik a somlait:

„Vinum Somlanianum Omni Tempore Sanum", vagyis a kiváló somlai bor mindenkor gyógyító hatású, emellett „Vinum somlanianum lac seszum pueris venum" – az öregeknek tej, a gyerekeknek méreg. Egy 1845-ös népi rigmus is így említi a somlói bort:

„Mondják, ismét jön a Cholera,

S félnek, hogy sokakból kireppen a szusz.

Bízvást jöhetnek ijesztő kínjai,

Elkergeti egy jó pohár somlai."

A XIX. században a vár fokozatosan elenyészett, de a szőlők területe tovább bővült egészen a filoxéra megjelenéséig, amely a Balaton északi partján 1879-ben jelent meg. A birtokrekonstrukciókat követően az I. és II. világháború is óriási károkat okozott a szőlőskertekben, a válság megoldását az 1960-as évek nagyüzemi telepítései jelenthették. Az ekkor létesített ültetvények viszont lehúzódtak a régi szőlőhegyek alá, a hegy lábához, azaz a „szoknyára". A régi paraszti művelésű szőlőhegyeket „zártkertté" minősítették, 200-400 négyszögöles parcellákra osztották, hogy aztán „nyaralási rendeltetésű" épületek álljanak rajta.

A borvidék mai helyzete,területi elhelyezkedése

Az új bortörvény életbelépésével, 1998. január 1-től a Somlói Borvidékhez csatolták a Kissomlyót és a Ság hegyet is: ma a Balaton borrégióhoz tartoznak.

Somló hegye magányosan emelkedik fel az őt körülölelő síkságból, az itteniek „Isten ittfelejtett kalapjának" nevezik. A Somlói Borvidéket a Marcal-medence osztja két részre: a Kissomlyó-sághegyi és somlói körzetre.

A Ság a Kemenesalja felett magasodó ötmillió éves bazaltvulkán, amelynek oldalain a hagyományos kisparcellás művelésben termesztenek szőlőt. Az északi területek lejtőin kemény savú, míg a déli Tündérvölgyben lágyabb, zamatosabb borokat készítenek.

A Kissomlyó a Somló-hegy északi oldalán is folyik szőlőtermesztés, borai kevésbé kemények, hasonlóak a somlóvásárhelyihez.

A Somló-hegynek több oldalán más-más fajtákkal foglalkoznak, eltérő stílusú-jellegű borokat készítenek. Ilyen elkülönült részek a vásárhelyi, szőllősi, dobai, jenői oldal, a málok és a hegy szíve, az aranydomb.

A borvidékhez tartozó települések:

Somlói körzet: Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely

Kissomlyó-sághegyi körzet: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri.

Éghajlata – szerencsés táj

Kiegyenlített, szélsőségektől mentes éghajlat jellemzi. A nyár mérsékleten meleg, a tél is enyhe, az évi napfénytartam meghaladja az 1900 órát, a csapadék mennyisége 650-700 mm. A hegy különböző oldalain jól elkülöníthető mikroklíma alakult ki.

Talajadottságok – a bazalt jótékony hatása

A talaj kialakításáért az egykor aktív vulkán felelős. A somlói bor egyedülálló ízharmóniáját ennek is köszönheti. A szőlőt bazalton és bazalttufa alapú talajon termesztik, amely néhol lösszel keveredett, vagy rajta barna erdőtalaj alakult ki.

Termesztett fajták – csak fehéret

A borvidéken a filoxéravész előtt 25-30 fajtát is termesztettek, a XIX. század második felében jelentek meg más fajták is.

Kizárólag fehér szőlőfajtákat nevelnek a hegyek: Furmint, Juhfark, Olasz rizling, Tramini, Hárslevelű, Chardonnay, Rajnai rizling, Pinot blanc adja termését. A parcellák aprók, hiszen közel 3000 szőlősgazda osztozik a legapróbb borvidéken. Kézzel művelik a szőlőt, csak a legszükségesebb műveleteket végzik géppel.

Borkészítés – „az öreg vulkán tüze"

Már Mátyás királyunk is nemes itallal bátorította a Bécs várát ostromló seregeit: a somlóival. A kedvező klíma lehetővé teszi a késői szüretet, így van idejük beérni a cukroknak és savaknak. Magas extrakt- és alkoholtartalmú, kemény karakterű, telt, testes és diszkrét illatú borokat készítenek itt, amelyek nem illeszkednek feltétlenül a mai rohanó világ gyors borfogyasztási szokásához.

Hamvas Béla így ír a somlói borról:

„Minden bor ugyan társas és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben iszszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesedett, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végülis megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt."

A táj, a szőlő szeretetét, a hagyományok őrzését és a bor hírnevét a „Vinum Somloinese Borrend" tagjai védelmezik.

Végezetül egy legendáról, ami magyarázatot ad arra, miért nevezik a somlóit a „Nászéjszakák Borának".

A monda Mária Terézia nevéhez fűződik, aki elrendelte, hogy az uralkodóház tagjainak az esküvőn egy pohár somlóit kell elfogyasztaniuk férfiasságuk megőrzése és fiú utód nemzése érdekében. Bár ez csak monda, a több évszázados statisztika mégis 25%-al több fiúgyermeket tart számon a Somló-hegyen az országos átlaghoz képest.

Látogassanak hát el Somlóra és kóstolják meg a somlait. Fiúgyermekre vágyóknak pedig különösen ajánlott!