A bullmasztiff annak idején elsősorban az éjszakai erdő nyugalmát vigyázta, és az erdész pótolhatatlan társa volt, hiszen felkutatta és elfogta az erdő dézsmálóit, az orvvadászokat. Ilyen munka elvégzésére könnyű testű, izgága, verekedős kutya nem alkalmas, ide erős, nyugodt, végtelenül engedelmes kutya kellett, amely képes megragadni és talajhoz szorítva harcképtelenné tenni ellenfelét, anélkül, hogy megharapná. Ezeknek a kívánalmaknak a jegyében a 20. század első negyedében alakították ki a bullmasztiffot. A fajta a kemény és kitartó angol bulldog és a hatalmas, megbízható, kiegyensúlyozott idegrendszerű angol masztiff keresztezéséből született. Végleges alkatát az angol tenyésztők rögzítették, szerencsés kézzel javítva termetének arányain és izmosságán. A fajta első standardleírását Angliában, 1924-ben fogadták el.

A bullmasztiff mintaszerűen egyesíti magában az angol masztiff óriási erejét, végtelen nyugodtságát, arányos alkatát, valamint az angol bulldog legendás lélekjelenlétét, bátorságát és szívósságát. Rendkívüli előnye az a természetes ösztön, hogy nem marcangolja szét ellenfelét, hanem hallatlanul nagy erejével földre teperi, és ott fogva tartja.

A fajta tulajdonképpen egy félelmetes, rendkívül hatásos riasztókészülék. Olyan, amely ráadásul nem igényel semmiféle műszaki felújítást, a nap 24 órájában mindenfajta segítség nélkül működik. Veleszületett adottsága, hogy éjszaka is teljes biztonsággal felismeri a barátot vagy az ellenséget. A legkülönbözőbb védelmi célokra használták már, kitűnő eredménnyel. Manapság az őrző-védő feladatok mellett neki is gyakran a „kedvenc" szerepe jut.

Félelmetes külseje ellenére rendkívül békés természetű. Nagyon szereti a gyermekeket, türelmes hozzájuk, s határtalan nyugalommal viseli el, ha azok nyúzzák, nem hagyják békén. Könnyen képezhető, de néha megmakacsolja magát. Hatalmas termete ellenére gyors, fürge. Az őrzés-védés a vérében van, erre nem kell tanítani. Fanatikusai szerint a bullmasztiff a kutyavilág oroszlánja, hatalmas erős, bátor, kiegyensúlyozott idegrendszerű, értelmes, tanulékony, ragaszkodó.

Tevékenyebb, mozgékonyabb kutya, mint az angol masztiff. Alapvetően vidám és barátságos. Nem „egyemberes" kutya, az egész családot egyformán kedveli, az idegenekkel szemben azonban bizalmatlan. A kutyaszerető ember könnyen válhat bullmasztiff-rajongóvá, de a fajta tartásához feltétlenül elegendő helyre van szükség, mivel az sok mozgást kíván. Kifogyhatatlan türelmet, foglakozást igényel, de nem „lóg" egész nap a gazdája nyakán. Ha szinte megszületésének pillanatától sokat és szeretettel foglakoznak vele, felnőtt korában olyannyira ragaszkodó és hűséges tanulékony, értelmes kutya lesz belőle, hogy éppen csak meg nem szólal. Ami néha nem is ártana!

A kölykök beilleszkedése körülbelül a negyedik hét közepétől a hetedik hét végéig tart. Az ebben az időszakban szerzett jó vagy rossz tapasztalatok döntően befolyásolják további fejlődésüket. Lényük, természetük formálásában elsősorban az anyának van kiemelkedő szerepe. Együttlétük alatt nagyon sokat ad át kölykeinek saját természetéből. Nem szabad azonban elfeledkeznünk a tenyésztőről sem, akinek ugyancsak befolyása van a kicsikre, jó vagy – sajnos előfordul, hogy – rossz irányba. A kölykök megismerik az embert, érkezésénél és a vele való érintkezésnél örömüknek adnak kifejezést; ha lehajol hozzájuk, vagy felemeli őket, megpróbálják megnyalni őt. Ezt a jelenséget nem úgy kell tekinteni, mint a szopás aktusát, hanem mint az emberhez való ragaszkodás jelét.

Minél korábban veszünk meg egy kölyköt – legcélszerűbb az elválasztás után 6-8 hetes korban, amikor már túl van az első védőoltáson –, annál több az esélyünk arra, hogy kedvünkre való kutyát faraghatunk belőle. A tenyésztők többnyire más véleményen vannak, s nem szívesen válnak meg korán a kölyköktől, féltik őket, ezért ők akarják elkezdeni nevelésüket. Ám mennél később kerül hozzánk a kis bullmasztiff kölyök, annál inkább csökken annak a lehetősége, hogy szoros kapcsolatot alakítsunk ki vele. A 6-8 hetes életkor nagyon fontos szempont a vásárlásnál, már csak azért is, mert a kapcsolat következményeit 12-13 éven keresztül viselnünk kell! Vagyis a túl későn magunkhoz vett kutya nehezebben szocializálható! Ez feltétlenül jusson eszünkbe, amikor először simogatjuk meg a kölyök bundáját.

A környezet igen nagy hatással van a kiskutyára. Ezért különösen lényeges, hogy minél hamarabb ismerje meg a körülötte lévő világot. A kennelben született kölyök gyorsan megbarátkozik az anyjával, testvéreivel, valamint azokkal az emberekkel, akik etetik, de ezen túl minden idegen a számára. Az a kölyök, amelyik ilyen viszonyok között nő fel, a későbbiek során gyakran elutasítja a számára idegen és ismeretlen dolgokat. Sok időt vesz igénybe a rosszul szocializált kiskutya beilleszkedése az új családba.

12 hónap után befejeződik a fizikai fejlődés, amely függ az örökölt, alkati sajátosságoktól, a tartástól és a táplálástól. A tökéletes körülmények között élő, szabad mozgáslehetőséggel rendelkező kutyák igen sokáig megőrzik alakjukat. Azok az egyedek, amelyek keveset mozognak, helytelenül táplálkoznak, sokkal korábban elvesztik ruganyosságukat, nemzőképességüket, és már 9-10 éves korban észrevehetők rajtuk az öregedés jelei. A helytelenül tartott kutya formátlanná válik, anyagcserezavarokban szenved, néha lefogy, szőrzete megritkul, és törékennyé lesz, a könyökén, az ülőgumón, a csánkon felfekvések alakulhatnak ki.

A felnőtt bullmasztiff arcorri része rövid, koponyája széles, erőteljes, orrtükre fekete. A fején lévő bőr ráncos. Állkapcsa erős, izmos. Szeme sötétbarna. Füle lecsüngő, sötétebb szőr borítja, mint a test többi részét. A metszőfogak találkozása harapófogószerű, illetve az alsó metszőkkel a fajta kissé a felső metszőfogak elé haraphat. Nyaka közepesen hosszú, izmos, hengeres alakú, megfelelő ívelésű. Mellkasa mély és széles, a könyökéig ér, háta rövid, egyenes, izmos. Ágyéka széles, izmos. Mellső és hátulsó végtagjai függőlegesek és párhuzamos állásúak. Az erőteljes izomzata biztosítja a lendületes mozgását. Csontozata erőteljes, látszólag nehézkes eb, pedig mozgásában van némi könnyedség. Mancsa boltozatos, ujjai zártak. Farka magasan tűzött, a vége felé elévékonyodik, csánkig ér, egyenesen lefelé lóg. Szőrzete rövid, testhez simuló. Színe vöröses, sárga, fakó, tigriscsíkos. Az arcorri részen fekete maszkot visel.

A kan marmagassága 63-69 cm, testtömege 50-59 kg, a szuka marmagassága 60-66 cm, testtömege 41-50 kg. Élettartama a többi nagytestű kutyáéhoz képest viszonylag magas, átlagosan 10-12 év.

Kissé érzékeny, nem bírja a durvaságot, és nehezen viseli el a gazdaváltozást, éppen ezért nagyon fiatal korában vegyük magunkhoz. Odaadó, hálás kutya, mindent megtesz, ha érzi, hogy szeretik, de csak a gyengédség és az erély bonyolult összetételű alkalmazásával érhetünk el nála eredményt, nyers erővel semmi esetre sem. A kiképzésnél kivételes figyelmet kíván, s ha ezt megkapja, akkor csodálatos képességeket árul el.

Óriásit téved, aki amellett száll síkra, hogy a kölyök rakoncátlanul nőjön fel, s azt hiszi, a kedvence akkor is fáradtság nélkül engedelmessé nevelhető, ha fiatalkorában egy sereg rossz tulajdonságot vett fel. Szavakkal minden szépen kiszínezhető, bizonyítható, de a gyakorlat igazolja, hogy az ilyen nézetek hamisak, miután pontosan ellentmondanak a tényeknek.