---

Zs. G. karcagi előfizetőnk a BSE-kór emberi vonatkozásáról kérdezett. A szarvasmarhákat fenyegető BSE-kór halálos kimenetelű betegség, amely a múlt század 90-es éveiben súlyos pusztítást okozott az európai állatállományban, egész nyájak leölésének elrendelésére késztetve a hatóságokat. A tudósok feltételezik, hogy a fertőzött állat húsának elfogyasztásával a betegség átterjedhet az emberre: kialakulhat a marhakór emberi változata, a Creutzfeldt-Jakob-kór új formája.

---

K. L. balassagyarmati olvasónk a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete tájjellegű kiállításainak helyszíneit és időpontjait kérdezte. Törökszentmiklós (2004. április. 3.), Tatabánya (2004. április 4.), Celldömölk (2004. április 24.), Tiszafüred (2004. május 15.), Budapest-OMSE (2004. június 26.), Szekszárd (2004. július 4.), Szeged (2004. augusztus 1.), Cegléd (2004. augusztus 29.), Szentes (2004. szeptember 5.).

---

L. F. bajmóki előfizetőnk teheneinek körömápolásáról kért pár mondatot. A tehenek körömápolását évente két alkalommal érdemes elvégezni, és két szempontot kell figyelembe venni. Az egyik a körmök szabályozása, a másik a csülkök egészségének ellenőrzése és lehetőség szerinti kezelése. Ilyenkor nem csak a körmök hosszát, de a talp vastagságát is szabályozzuk, eltávolítjuk a körömbe ágyazódott köveket, az elhalt részeket kivágjuk, letisztítjuk a sarkon lévő szakadt szarut és a mély barázdákat. Ellenőrizzük azt is, hogy a csülkök között, vagy a fűkörmök táján van-e bőrgyulladás.

---

C. K. kerepesi előfizetőnk azt kérdezte, igaz-e, hogy az anyajogú társadalmak bukását az állattenyésztés elterjedése okozta? Valóban van olyan (brit kutatói) vélemény, amely szerint az anyajogú (matriarchális) társadalom bukását az állattenyésztés, azon belül is a szarvasmarhák tartásának elterjedése okozta. Az anyajogú társadalmak történeti időrendi elsődlegessége közismert, az azonban máig nem tisztázott, hogy milyen körülmények között ment végbe az anyajogúról a férfijogú (patriarchális) szerkezetre történő átállás. A vizsgálatok szerint a nőjogú társadalmakban a mezőgazdasági tevékenység elsősorban a földművelésre alapozódik. A földművelésnél a férfiak és a nők fizikai erejének különbözősége nem döntő, ezt a tevékenységet mindkét nem egyaránt képes elvégezni. Ám az állattenyésztés nagyobb fizikai igényeket vet fel, és így a férfiak által nevelt csordák jobban bővülhettek, mint a nők által gondozottak. Az elmélet szerint ezért az állattenyésztéssel foglalkozó társadalmakban fokozatosan a férfiak szerepe vált meghatározóvá.

---

L. L. kaposmérői olvasónk a vágómarha felvásárlási árak után érdeklődött. A vágómarha felvásárlási árak az előző hónaphoz viszonyítva gyakorlatilag változatlanok, és plusz-mínusz 5-10%-kal térnek el megyénként. A 300 kg alatti magyartarka bika ára 440 Ft/kg, a 300-350 kg közötti bikák ára 400 Ft/kg, a selejt tehén 130-150 Ft/kg-os áron értékesíthető. A Holstein Fríz hízómarha 20-25 Ft/kg-mal alacsonyabb áron adható el. A változatlan felvásárlási árak ellenére érdeklődés tapasztalható a marhahízlalás iránt.

---

R. E. debreceni olvasónk a Nóniusz fajtáról szeretne többet megtudni. A fajtát alapító Nonius senior anglonormann fajtájú mén hadizsákmányként került a kincstár kezére. 1816-tól 1822-ig a mezőhegyesi ménesben fedezett. A 1800-as évek közepétől a nóniusz fajtává alakult. A tenyésztés előterébe a nehéz vértesló, illetve hámos jelleget állították. Kialakult tájkörzetei: Makó vidéke, Bánát és a Hajdúság. A Mezőhegyesi Ménesbirtok és Debrecen város tenyészete volt a legértékesebb.

---

G. D. kisújszállási előfizetőnk a többszarvú juhfajtákról a MezőHír 2002. márciusi számában olvashat.

---

A. K. belényesi olvasónk a szarvasmarhák egyik lábvégbetegségéről, a Laminitisről kérdezett. A Laminitis alapvető oka az, hogy a magas energia- és fehérjetartalmú takarmányok fogyasztása következtében acidózis alakul ki, amelynek következtében a csülökirha a hisztaminszerű anyagok hatására működésében sérül, és tökéletlen, gyenge, de megnövekedett mennyiségű szarut termel.