A szövetség elnökeként – mint képzett szaktanácsadó – így aligha kerülhet kényes helyzetbe. Olyan iránymutatást, illetve praktikákat képes adni a kollégák számára ezen a még ébredező, de ugyanakkor nélkülözhetetlenül fontos szakterületen, ami hiteles, és ami ténylegesen a vidékfejlesztés ügyét szolgálja. Megkeresésünkre örömmel vállalta a beszélgetést, hiszen – szavai szerint – most nagyon fontos, hogy az új információk a vidékfejlesztésben tevékenykedők legszélesebb köréhez eljussanak. Minél több vidékfejlesztésben érdekelt embert kell aktivizálni annak érdekében, hogy mind nagyobb kör ismerje meg és éljen a vidék számára adódó lehetőségeket.

– Elnök Úr! Milyen színvonalú jelenleg országos viszonylatban a szaktanácsadói tevékenység? Össze lehet-e már ezt hasonlítani az uniós tagállamokban folyó munkával?

– Már ma is sokkal jobb hatásfokkal lehetne dolgozni, ha az erők nem lennének szétforgácsolva. A falugazdász hálózat, a kistérségi menedzserek és a szaktanácsadók egymástól függetlenül és értelemszerűen nem feltétlen azonos szemlélet szerint végzik a szaktanácsadói munkát a termelők között. Ha ezt a tevékenységet sikerülne közös mederbe terelni, akkor talán pár hónap elegendő lenne ahhoz, hogy EU-konform szaktanácsadói hálózattal rendelkezzen az ország. A magyar agrárképzés ehhez kiváló szakmai alapokat biztosít, tehát a továbbiakban mindez szervezettség kérdése. A szomszédos Ausztriában – ahol a mezőgazdasági terület jóval kisebb – 600 szaktanácsadó dolgozik. A csatlakozásuk időszakában azonban sokkal többen voltak – még nem szakirányú végzettségűek is –, annak érdekében, hogy a nélkülözhetetlen információk mindenkihez megfelelően eljussanak. Ezt a feladatot kiválóan végezték el, ezért válhatott az osztrák gazdák számára sikertörténetté az uniós csatlakozás.

Az átalakulóban lévő magyar viszonyokon még ma is sokat dolgozik közösen az FVM, az Agrárkamara és a VSZOSZ. A cél az összefogás, és a közös szakmai irányvonal mielőbbi megteremtése. Persze emellett még számos feltétel megteremtése várat magára, gondoljunk csak a technikai háttérre, vagy a szaktanácsadók közlekedésének megoldására. Egyelőre saját eszközök bevonásával végzik a munka nagyobbik részét, hiszen képtelenség mindenre forrást biztosítani. Az idő előrehaladtával mindez változni fog, ahogyan az a kistérségi menedzserek esetében is történt. Igaz, ők sem rendelkeznek hivatali gépkocsival, s ez megnehezíti a mozgásukat, így az irodában várják a partnereket, akik viszont nem nagyon élnek a lehetőséggel, nem szívesen keresik fel az irodákat. Ezen a gyakorlaton tehát érdemes változtatni.

– Miben látja az okát annak, hogy a vidékfejlesztési szaktanácsadók összetett munkája ez idáig jobbára csak két szakterületen bontakozott ki igazán?

– Valóban igaz, hogy a csökkentett energiaigényű, környezetkímélő növénytermesztési technológiák és a mezőgazdasági termelők EU-csatlakozását segítő szaktanácsadási csomag tekintetében értünk el nagyobb eredményeket. A vidék lakossága – amelynek nagy részét a mezőgazdaságból élők alkotják – valóban nagyon rászorul a segítségre. Az igen nagymértékű – és sokak számára fájdalmas – átalakulás előtt álló magyar mezőgazdaság sikeres túlélői és nyertesei azok a gazdaságok és gazdák lesznek, amelyek/akik pótlólagos forrásokat tudnak bevonni a gazdálkodás folyamatába. Ehhez a felkínált innovatív szemléletre, korszerű ismeretekre, kipróbált – adott gazdasági környezetbe ágyazott – technológiára és nem utolsósorban addicionális forrásokra van szükség. A saját társaságom példáját hozom fel, hiszen az Euro-Öko Farm Projekt központi gazdaságaiban már korábban megtette az adaptációs lépéseket egy jól használható technológia kialakítása érdekében, ami többéves és meglehetősen költséges folyamat volt. Ezután következtek a szintén többéves regionális adaptációs munkák, ugyancsak tetemes költségekkel. Az eredmény nem maradt el, hiszen a csökkentett energiaigényű, környezetkímélő növénytermesztési technológiát ma már országszerte közel 250.000 ha-on alkalmazzák – élvezik előnyeit –, ott, ahol megértették lényegét és nélkülözhetetlen fontosságát. A vidékfejlesztési munka tehát ezen a lemaradt, illetve a csatlakozással összefüggő területen kezdődhetett el, éppen a korlátozott anyagi lehetőségek miatt. A folytatás azonban nem maradhat el, és a vidékfejlesztési munka minden szegmense sorra kerül a fontosság és az anyagi források függvényében.

– Megítélése és elvárása szerint egy felkészült szaktanácsadónak milyen emberi, szakmai kvalitásokkal kell rendelkeznie a hosszú távú és sikeres munkához?

– Nagyon sok jól felkészült szaktanácsadó dolgozik már az országos hálózatban, de meg kell jegyezni, hogy az igazán sikeresek különleges képességekkel is rendelkeznek. Ez alatt azt értem, hogy nem csak megértetni, hanem elfogadtatni is képesek a termelőkkel az adott szakmai szempontokat. Ez lényeges különbség, amit jó kommunikációs képességgel és szimpatikusan meggyőző emberi tulajdonságokkal lehet elérni, a kifogástalanul előadott szakmai érvelés mellett. A termelési folyamatokban résztvevő szaktanácsadók esetében lehet, hogy egy kicsivel többet nyom a latban a személyes meggyőző erő, míg a pályázatíróknál, kutatóknál a szakmai hozzáértés kifejezése adja a hitelességet. A magyar szaktanácsadói rendszer ma még útkeresésben – helyenként szereptévesztésben – van, hiszen időnként az egyetemek is szaktanácsadói feladatokat szeretnének ellátni. Nem ez a járható út, hiszen az egyetemek feladata az lenne, hogy szaktanácsadókat képezzenek. A termelőket pedig a szaktanácsadók veszik a szárnyaik alá, hiszen így garantálható a rendszer működésének hatékonysága. Emellett meg kell jegyezni, hogy a munka olyan szerteágazó, olyan igényes és szakterületekre bontott, hogy képtelenség mindenkinek mindennel foglalkoznia, mert az a szaktanácsadói munka minőségének rovására megy. A szaktanácsadói munka tehát részben közösségi feladat, ennek megfelelően felelősséggel kell végezni. A szövetség is sokat tesz a szaktanácsadók képzése terén, de az FVM is rendelkezik szaktanácsadó továbbképző hálózattal. Ezek koordinációs munkát igényelnek, amit a szövetség részéről szívesen végzünk el.

– A szaktanácsadók felelőssége mennyire kérhető számon egy projekt létrehozása, annak sikeressége vagy sikertelensége során?

– A felelősség kérdése valóban felmerülhet, hiszen az adott gazdaság méretére, gazdasági erejére adaptált szaktanácsadási terv elkészítése sorsdöntő lehet a gazdálkodó szervezet számára. Papíron természetesen mindent ki lehet hozni, a projektfinanszírozásnál azonban ökonómiai szempontból vizsgálják az adott gazdaság potenciálját. A realitáson van tehát a hangsúly, amely az elnyert támogatás felhasználásának öt éve alatt megvalósítható. Ez alatt az idő alatt az esetleges eltéréseket tudni kell megmagyarázni, amivel a támogatás megtarthatóvá és a cél elérhetővé válik. A támogatás valójában egy gerjesztő folyamat motorja kell hogy legyen, ami tulajdonképpen maga a tőke és annak okos és szakszerű felhasználása. Ezt kell megtanulni és alkalmazni a magyar viszonyok között a lehető leggyorsabban. Ebben rejlik a szaktanácsadói munka lényege és a szaktanácsadó felelőssége, ami nagyon jól nyomon követhető.

– Tapasztaltak-e a termelők hozzáállásában valamilyen változást a szaktanácsadói munka megítélésével kapcsolatban?

– Például a „Csökkentett energiaigényű, környezetkímélő növénytermesztési technológiák" elterjedésében hangsúlyos és más szerep jut a szaktanácsadásnak, amely minőségileg nem azonos a – kissé lejáratott és még fellelhető – ügynöki típusú tanácsadással! A szervezettebb szaktanácsadó cégeknél már a munka részét képezik a gyakorlati bemutatók, amelyek tartalmilag és módszertanilag szintén eltérőek a ma általánosságban alkalmazott gyakorlattól. Nem egyszeri, alkalmi látnivalót kínálnak – az esetleges értékesítés reményében –, hanem egy technológiai folyamat részét, aminek folytatását napokkal, hetekkel, hónapokkal később ugyanott, igény szerint figyelemmel lehet kísérni. Az adott környezetben az állítások helyességét, hitelességét ellenőrizni/bizonyítani lehet. A bemutató gazdaságok hálózata emellett igény szerint az üzemgazdasági elemzések sarokszámait is feltárja, hiszen a gazdálkodás nem elsősorban a látványról szól!

A szaktanácsadók másik profilja a támogatások elnyerésére irányuló pályázatok elkészítése, amelyeknek az adott termelő gazdaságra történő adaptálása már önmagában felelős munka. A közösségi mezőgazdasági támogatások pályázati úton történő megszerzése is embert próbáló feladat, nem kevésbé azok lehívása és különösen a felhasználás későbbi elszámolása. Hosszú távú – később is számon kérhető – vállalásokat kell tenni, ami eddig nem volt gyakorlat. Az ellenőrzésre új módszerek és új eszközök állnak rendelkezésre, amelyekkel az objektív értékelés elvégezhető. Tehát a vállalt szakmai kötelezettség érdekében az adott időszakban a pályázott összeggel a lehető legjobban kell sáfárkodni. A felelőtlen felhasználás, a tényleges cél szem elől tévesztése súlyos következménnyel jár, akár az öszszeg visszafizetését is maga után vonhatja. A támogatások jogosulatlan igénybevétele ezen túlmenően a területalapú támogatási rendszerekből való kizárással is járhat, ami a gazdálkodás végét jelentheti a szabályok ellen vétők esetében.

– Elnök Úr! A magyar termelőtől soha nem volt idegen a bizalmatlanság. Hogyan lehet érvelni amellett, hogy a szaktanácsadók és a termelők együttműködése hosszú távú közös érdek?

– Most egy hosszú és minden bizonnyal gyümölcsöző folyamat elején járunk, de a régi uniós tagállamok példája lehet a minta arra, hogy a szaktanácsadással segített mezőgazdasági termelés és vidékfejlesztés jó befektetés. Persze a két fél felelőssége is óriási, a vállalások és pályázatok esetében egyaránt. A lebonyolításban a szaktanácsadói hálózat teljes körű szakmai támogatást nyújt. Mivel az agrár-környezetgazdálkodás szerepe egyre inkább dominánssá válik a pályázatok – akár a normatív kifizetések – odaítélésénél is, a szakmai tanácsadás a termelői szférában nélkülözhetetlen. Az új szempontokhoz semmiképpen nem illeszkedik az ötletszerű – régi gépekkel, eszközökkel végzett – technológiafejlesztés. Ebben a folyamatban a szaktanácsadó szerepe felértékelődik, mert hosszú távon, felelősen és nyereségorientáltan támogatja partnerét.

– A Szaktanácsadói Névjegyzék létrehozása milyen szakmai garanciákkal szolgálhat, és igénybevétele mennyiben segíti az új rendszerhez történő alkalmazkodást az EU-tagság kezdetén?

– A szaktanácsadói munka „biztonságának" növelése érdekében közös program indult a Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetsége vezetésével. Ennek keretében olyan Szaktanácsadói Névjegyzék kialakítása történik, amely listáról a termelők szakembert választhatnak céljaik eléréséhez. Ez olyan szolgáltatás, illetve nevesített szaktanácsadás, amely biztosítékot jelent arra, hogy a vállalt munkák kimagasló szakmai színvonalon és értékarányosan valósulhatnak meg. A VSZOSZ szaktanácsadói névjegyzékébe történő jelentkezést április 30-ig lehetett benyújtani, és örömünkre szolgál a jelentkezők nagy száma. Ez is alátámasztja azt a törekvésünket, hogy szakmai szempontból is minél értékesebb hálózatot kell működtetni. Végérvényesen el kell indulni a minőségbiztosítási rendszer mentén kialakított, egységes szaktanácsadói díjrendszerrel rendelkező, közös és hatékony marketingstratégiára alapozott munkával, hogy európai uniós versenytársainkat szervezettségben is mielőbb utolérhessük. A szaktanácsadók tevékenységét, munkájuk minőségét jelenleg a szaktanácsadói szerződések számával és azok megtartásával lehet mérni. Később a névjegyzékben szereplő és sokak által elfogadott, minőségi szaktanácsadás még jobban felértékelődik, hiszen az nevesített lesz és mindenki számára hozzáférhetővé válik. Ez mindkét fél számára hasznos változásnak ígérkezik.

– Jelenleg hogyan jellemezhető az egyelőre nem eléggé ismert szaktanácsadási munka Magyarországon, és milyen a díjazása?

– A szaktanácsadó átalánydíjas szerződést köt a partnerével, amelynek díjtétele a gazdaság méretével összefüggően alakul. Kis gazdaságok esetében 5.000, közepes méretűeknél 10-15.000, nagyobb gazdaságoknál 30-40.000 Ft havonta. Ennek fejében a szaktanácsadó folyamatosan pályázatfigyelést végez, ezzel kapcsolatos anyagokat, információkat szolgáltat és megoldási javaslatokat tesz. Természetesen a konkrét fejlesztési megrendelést követő tervezés, pályázatírás, hitelkérelem készítés, ingatlan ügyintézés és egyéb munkák már más elbírálás alá esnek. Ezekben az esetekben, ha szerződéssel rendelkezik, akár 30-50%-os díjtámogatást vehet igénybe. Tanulni kell ezt a folyamatot, hiszen ezek merőben új és számos bizalmatlansági tényezővel terhelt dolgok a termelőink számára. A közeg a szaktanácsadók számára sem ideális, hiszen a partnerek számos gazdasági problémával küszködnek, emiatt sokkal többet kell velük foglalkozni, és egy szaktanácsadóra jóval nagyobb számú ügyfél jut. A gyermekbetegségek azonban elmúlnak, és a rendszer néhány év alatt „beáll", ami egyben azt is jelenti, hogy a szaktanácsadói állomány letisztul, megerősödik, rutinosabbá válik. Ma a magyar viszonyok között hiába próbálnánk az uniós módszerekkel dolgozni, és főleg nem a szaktanácsadási díjak területén!

– A VSZOSZ tudja-e segíteni a környezetkímélő és energiatakarékos technológiák megteremtésének technikai hátterét, a gépbeszerzéseket, illetve modellekkel a szaktanácsadói munkát?

– A VSZOSZ non-profit szervezet, ezért a különböző technológiai folyamatokhoz illeszkedő gépek forgalmazásban nem vesz részt. A tagdíjakból és támogatói díjakból elsősorban információgyűjtő, -feldolgozó, -továbbadó és továbbképzéseket szervező funkciója van. A szövetség csak irányt mutat, de valójában szabad kezet ad a szaktanácsadási munkában. Ez azt jelenti, hogy nincsenek sablonok, nincsenek előre meghatározott módszerek egy-egy gazdaság fellendítésére, alapos környezettanulmánnyal viszont feltétlenül rendelkezünk. A termelő kérésére a saját elképzelései alapján is el lehet indulni, de lehet, hogy egy adaptálható modell is rendelkezésre áll a szaktanácsadónál. A tapasztalatok szerint általában a két lehetőség összegyúrása adja a helyes projekteket, akár az állattenyésztés, akár a növénytermesztés területén. A fő hangsúly a projekt sikeres elkészítésén van, amire nagyon szépen építhetők rá a pályázatos pénzek. Őszintén remélem, hogy a mezőgazdaságban, vidékfejlesztésben tevékenykedők mielőbb felismerik a szaktanácsadói hálózat munkájának értékét és lényegét. Ehhez a folyamathoz pedig a VSZOSZ részéről minden segítséget megadunk.