Kalászosainkat sok kártevő támadja, ezek közül kiemelkedő jelentőségűek a vetésfehérítő bogarak. Tápnövényeik a gabonáink (árpa, búza, zab, rozs), a fénymag, a kukorica és sok pázsitfűféle gyom. 4 faj károsít, leggyakoribb a vörösnyakú árpabogár. Az imágó 4-5 mm-es, megnyúlt testű. Feje, szárnyfedői zöldeskék, előtora és lábai vörös színűek. Évente egy nemzedéke fejlődik. Az áttelelt bogarak március végén, április elején jönnek elő, és keresik fel a táblát, mikor a napi átlaghőmérséklet 10 oC fölé emelkedik. Néhány hét táplálkozás után lerakják tojásaikat a levél színére. A tojások száma nőstényenként 200 darab is lehet. Két hét fejlődés után kikelnek a lárvák, és a zászlós levélen táplálkoznak, hámozgatnak. Kalászolás idején bebábozódnak, majd nyár elején megjelennek a nyári nemzedék egyedei, amelyek néhány hét táplálkozás után telelőhelyükön nyugalomba vonulnak.

Kártétel: a táplálkozó bogarak a levéllemezt az erek között átrágják. Nem szembetűnő a kár a tavaszi jól fejlett állományban, de a későn vetett őszi árpát, tavaszi árpát, zabot cafatosra rághatják. Ezen kívűl vírusvektor szerepük is fontos, mert a bróm mozaik vírus és az árpa sárga törpülés vírusát közvetítik.

A lárvák kártétele sokkal látványosabb. Az érközöket hámozgatják. A rágásnyom fehér csíkként szárad meg, így a táblán messziről láthatóak a fehér foltok. Innen az elnevezés is.

Életmódjuk, szaporodásuk régóta ismert, mégis fontos a táblán történő rendszeres megfigyelés, előrejelzés. Tavasszal az imágók megjelenését 3 naponta kell ellenőrizni. Fűhálózással vagy négyzet felméréssel dolgozzunk. Ha négyzetméterenként 8 vagy 10 hálócsapásban 10 bogarat találunk, a helyzet súlyos, bár ebből még nem lehet következtetni a májusi lárvakártétel nagyságára, mivel a lárvák fejlődését nagyban befolyásolja a májusi időjárás. A vörösnyakú árpabogár a meleg, száraz időjárást kedveli, hatására a lárvafejlődés felgyorsul, a kártétel rohamosan nő.

A védekezés alapelvei:

• Minél korábban vessük a gabonát, mert a fejletlen állományban nagyobb a kár. A tábla fekvése is befolyásoló tényező. A betelepülő imágók a napsütötte déli lejtőket előnyben részesítik. A kalászos tápanyagigényét megfelelően kielégítve szintén csökkenthetjük a kártételt. A lombtrágyázás kedvező hatású. A N-túlsúlyos műtrágyázás viszont megnyúlt növényeket eredményez, ami kedvez a bogarak táplálkozásának. Hasonló hatású a sűrű vetés is. A kalászos fajtaválasztása döntő tényező, mert az erősen szőrös levelű, szűk érközű fajtákat nem kedvelik.

• Természetes ellenségek: Számos faj kerül ki a ragadozó poloskák, fátyolkák, katicabogarak, rablólegyek, pókok, valamint a petéket parazitáló fürkészek közül. Ezen kívül néhány gombafaj is képes pusztítani a kártevőt. Kidolgozott technológia viszont még nincs, ezért csak a hasznos élőlények kímélését tudjuk szem előtt tartani a kémiai védekezés során.

• Vegyszeresen az imágók ellen a peterakás előtt védekezhetünk nagy hatásfokkal. Ha a betelepedés elhúzódik, akkor hosszú hatástartamú szereket használjunk. A peteparaziták kímélése miatt a peterakás után már csak kímélő szereket használjunk. Amennyiben a betelepedés elhúzódik, célszerű megvárni a tömeges lárvakelést, mivel az elhúzódó betelepedés a kelés elhúzódását eredményezi, ekkor is hosszú ideig ható szerekkel védekezzünk. Viszont ha a tömeges kelés néhány nap alatt végbemegy, akkor rövid hatású szerek is használhatók. Más kártevők (gabonapoloskák, gabonafutrinka, levéltetvek, levéldarazsak) és gombabetegségek ellen egy időben permetezhetünk.

Májusban, ha a táblát virágzó gyomok, akácfák szegélyezik, méhkímélő technológiával szabad csak védekezni. Ekkor méhekre kifejezetten veszélyes hatóanyaggal tilos permetezni. Méhekre mérsékelten veszélyes szerrel este, a méhek napi repülésének megszűnése után, az esti szürkület kezdetétől 23.00 óráig lehet permetezni. A táblázatban csillaggal jelölt készítmények méhkímélő technológiában használhatók.