---

F. M. bonyhádi olvasónk levelében a hízósertések nitrogénforgalmáról kérdezett. A becslések szerint egy átlagosan 108 kg élősúlyú hízósertés előállítása során a nitrogén fogyasztása, hasznosítása, illetve vesztesége a következő: 8,7 kg nitrogén felvétele a takarmányból (100%), ebből 2,9 kg (33%) beépül az állat szervezetébe, 4,4 kg (51%) távozik a vizelettel és 1,4 kg (16%) a bélsárral ürül ki.

---

B. B.-né monori előfizetőnk a génmódosított növényekről tett fel kérdéseket. Irodalmi adatok szerint a jelenleg forgalomban levő génmódosított növények két fő típusa a gyomirtó szer tolerancia, valamint a rovar rezisztencia, és a két legfontosabb génkezelt haszonnövény a szója és a kukorica. A GMO-k vetésterülete a világon jelenleg mintegy 40 millió hektár, ebből a szója 21,6, a kukorica 7,5, a repce 3,5 és a gabona 3,6 millió hektár.

---

Z. G. karcagi előfizetőnk a BSE-kór emberi vonatkozásáról kérdezett. A szarvasmarhákat fenyegető BSE-kór halálos kimenetelű betegség, amely a múlt század 90-es éveiben súlyos pusztítást okozott az európai állatállományban. A tudósok feltételezik, hogy a fertőzött állat húsának elfogyasztásával a betegség átterjedhet az emberre: kialakulhat a marhakór emberi változata, a Creutzfeldt-Jakob kór új formája.

---

A. Z. kaposvári előfizetőnk a rejtett heréjű kansertések ivari szagáról kérdezett. A húsban észlelhető szokatlan szagok közül leggyakoribb a heréletlen kanoknál és a rejtett heréjű sertéseknél észlelhető ivari szag („kanszag"). Az ivari szagú sertéshús a fogyasztókban undort kelt, bár az ember egészségét nem veszélyezteti. A rejtett heréjű kanok a tenyésztők és a húsipar számára egyaránt komoly gondot okoznak. A herékben a növekedést, a másodlagos nemi jelleg kialakulását és a szexuális magatartást szabályozó hormonok keletkeznek, s ezek felelősek a kan sertések ivari szagáért.

---

F. K. hosszúpályi előfizetőnk az újszülött borjú itatásáról kérdezett. Az egészségesen született borjú a születése után 1-2 órán belül feláll és szopik. Az anyjukat szopó borjak 30-40%-ánál nehéz eldönteni, hogy mikor és mennyi föcstejet kaptak, ezért célszerű a borjút egy órán belül föcstejjel megszoptatni (a tehéntől vagy szopókás edényből). Az adag 2-3 l lehet, ami jelentősen védi az újszülöttet a fertőzésektől. Az anya föcstejének minősége persze függ a fajtától, hogy milyen betegségeken esett át, milyen életkorú, de attól is, hogy ellés előtt pl. órákig csepegett-e a teje a tőgybimbókból. Az újszülött gyors és megnyugtató ellátása a jó minőségű anyai föcstejjel azért olyan fontos, mert a 4-5%-os újszülöttkori elhullás felének az oka a borjak elégtelen ellenanyag-mennyisége. Ez jól ellenőrizhető a vér immunglobulin szintjével. A kedvező érték 50-80 g/l IgG, míg a 10 g/l IgG érték a kedvezőtlen alsó határnak tekinthető.

---

S. K. mándoki olvasónk a fehér-kék belga húsmarha főbb jellemzőit kérdezte. A Belgiumban kitenyésztett fajta a „duplafarú" (culard vagy double muscled, ill. doppellender) jelleg genetikai rögzítése révén ma a világ legizmoltabb húsmarhája. Fejlődése fiatal korban igen gyors (a bika egyéves korban átlagosan 440 kg), majd elhúzódó; teljes kifejlettségét (kb. 1100 kg) 5 éves korára éri el. Húsformáira jellemző a duplán izmolt far hatalmas combizomzattal, széles, mélyen barázdált hát, nagyon jól izmolt váll és lapocka. Szokásos hízlalási végsúlya 650-750 kg közötti. Vágási %-a (kb. 66%), színhús-aránya (kb. 76-78%) igen magas, míg csont-, faggyúaránya csekély. A Magyarországon „előzetesen elismert" minősítéssel rendelkező fehér-kék belga húsmarha használata elsősorban ún. befejező fajtaként képzelhető el. A négy magyarországi keresztezés eredményeit összefoglalva a kutatók megállapították, hogy a fajta használatával a súlygyarapodás 5-8%-kal növekedett azonos takarmányozási feltételek mellett, 6,5-, 14%-kal nagyobb volt a vágási %, 20-27%-kal emelkedett a színhústartalom, a hízlalási végsúly az elzsírosodás veszélye nélkül emelhető, a zsírlerakódás és a csont aránya a vizsgált fajtáknál csökken, az F1 üszők hízlalása is gazdaságos.