Egyik kedves Olvasónk levelében az alábbi problémával keresett meg bennünket:

Egy véletlen folytán derült ki, hogy Olvasónk édesanyja után, testvérével együtt, földet örökölt, amelyet – mint kiderült – a helyi termelőszövetkezet használ hosszú évek óta. Olvasónk póthagyatéki eljárás keretében jutott hozzá jogos örökségéhez. A termelőszövetkezet illetékese Olvasónkat arról tájékoztatta, hogy mivel az ingatlan telekkönyvileg korában nem került az örökösök, azaz Olvasónk és testvére tulajdonába, ezért bérleti díjat nem áll módjukban visszamenőlegesen fizetni, a bérleti szerződés jövőre nézve történő megkötésétől azonban a téesz nem zárkózott el.

Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni. A haszonbér a felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár. Fontos szabály, hogy mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges! A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni. A haszonbérbe adót a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain, valamint a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő vagyontárgyain zálogjog illeti meg.

A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog haszonbérlete esetében a felmondási idő egy hónap. A törvényben, illetőleg a felek által a szerződésben meghatározott esetekben lehetőség van a haszonbérlet azonnali hatályú felmondására is, például, ha a haszonbérlő figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot vagy súlyosan veszélyezteti annak épségét. A felmondás (akár rendes, akár azonnali hatályú) csak írásban érvényes.

Hangsúlyozandó, hogy ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, akkor a haszonbérbe adó további nyolc napon belül bírósághoz fordulhat. Ha ezt nem teszi meg, akkor a felmondás hatályát veszti!

A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg.

Tekintettel arra, hogy Olvasónk igen szűkszavúan fogalmazott, sajnos csak általánosságban tudunk válaszolni kérdésére. Leveléből nem derült ki, hogy édesanyja pontosan mikor hunyt el, és az sem, hogy a póthagyatéki eljárást Olvasónk mikor indította meg. Arról sem rendelkezünk információval, hogy az a termelőszövetkezet, amely most az örökösökkel megkötötte a szerződést, azonos-e azzal, amelyik több mint húsz éve használta a földet (nem szűnt-e meg a régi és hoztak létre egy újat). Ha a régi termelőszövetkezet jogutód nélkül megszűnt, és azóta egy teljesen új jött helyette létre, akkor sajnos nincs mit tenni, ha azonban a termelőszövetkezet – amely a jövőre nézve hajlandó az örökösökkel, mint tulajdonosokkal bérleti szerződést kötni – ugyanaz a téesz, mint amelyik a földet annak idején elkezdte használni, vagy a jelenlegi téesz a réginek a jogutódja, akkor a következőkre hívjuk fel kedves Olvasónk figyelmét:

Mivel hatályos jogunk szerint az örökös az örökséget az örökhagyó halálával szerzi meg (függetlenül attól, hogy a hagyaték átadására mikor kerül sor), álláspontunk szerint a termelőszövetkezet jogszerűtlenül hivatkozott arra, hogy a föld nem volt az örökösöké, mert az ingatlan-nyilvántartás szerint nem ők voltak a bejegyzett tulajdonosok.

Bérleti díjról azonban – véleményünk szerint – a póthagyatéki eljárás előtti időszakban nem beszélhetünk, ugyanis a haszonbérleti szerződés érvényesen csak írásban jöhet létre, ilyen pedig az Olvasónk által írt levelében foglaltak alapján vélhetően nem született (még az édesanyja és a téesz között sem). Ennek ellenére mégis van lehetőség arra, hogy jogalap nélküli gazdagodás címén követeljen egy reális összeget a termelőszövetkezettől, hiszen a téesz évekig használt és hasznosított egy olyan földterületet, amely nem az ő tulajdona. Amennyiben a póthagyatéki eljárás megindításától számítva egy év még nem telt el addig a napig, ameddig írásban felszólította a téeszt a teljesítésre (ha egyáltalán ilyen történt), vagy a keresetet egy éven belül az illetékes bíróságon benyújtotta, akkor a keresetlevél benyújtásától számított öt évre visszamenőleg lehet a követelést érvényesíteni. Ha azonban a fent említett időponttól kezdődően egy év már eltelt, akkor sajnos álláspontunk szerint viszszamenőleg már nem jár Olvasónknak semmilyen összeg. A követelés ugyanis ebben az esetben elévült.