Sőt, ez a kérdés, majdhogynem egyedüliként, még a politikai elitet sem osztja meg. Kormánypárt és ellenzék maximum csak súlypontokat helyez át, másként értékel és következtet. Az agrárgazdasággal kapcsolatos híradások is zömmel e témakört érintették. A fő vonulat talán ott érhető tetten, hogy a tavaly májusi EU-csatlakozás Magyarországon mindenképp átmeneti viszonyokat eredményezett, miközben azt is tudhattuk, hogy amihez a mezőgazdaságban igazodnunk kell, az maga is alapos változásban van. Summa summárum, sikerült felugranunk a mozgó vonatra, de még hátra van a helyezkedés a kocsi belsejében. Reméljük, jut ülőhely is, lehetőleg nem háttal a menetiránynak.

Igazodás

Az FVM internetes portálján az Európai Unió mára életbe lépett közös agrárpolitikájának (CAP) reformjáról is találtam egy kis sorvezetőt. A cikk ennek kulcselemeként említi, hogy a közvetlen uniós mezőgazdasági támogatásokat teljes mértékben függetlenítik a termelt mennyiségtől.

Az újabb reformcsomag a piaci rendtartás radikális átalakítását tartalmazza, és elsősorban a tizenöt régebbi tagállamra vonatkozik, mivel az idén csatlakozott új országokkal sok tekintetben már a reformot előrevetítve folytatták a csatlakozási tárgyalásokat, és állapodtak meg. A reform elvei közül a legfontosabbak: a közvetlen jövedelemtámogató kifizetések elválasztása a termeléstől, a közösségi áraknak a világpiaci szinthez történő közelítése, illetve összevont farmtámogatási rendszer bevezetése.

Egyelőre a gyakorlatban tíz EU-tagállam vezeti be az új rendszert. 2006-ban csatlakozik hozzájuk Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Görögország és Finnország, majd 2007 és 2009 között az új tagországok következnek. Nekünk 2009-re kell teljes egészében átállnunk.

Egyelőre a szabályozás a gabonafélékre, a tejre és a húsra érvényes. 2006-tól kapcsolódik be a dohány, a gyapot és az olívaolaj ágazata, a Magyarországot is jelentősen érintő cukorreform halasztódik. A reform értelmében az EU nem a mennyiségre, hanem a minőségre, illetve a környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, állategészségügyi szempontokra összpontosít a támogatások odaítélésekor. Szinte bizonyos, hogy arányaiban nő a kisebb termelők támogatása, és visszaesik a nagygazdaságoké. A módosítások révén nagyobb teret kap az uniós agrárkiadásokban a vidékfejlesztés, amelyben szintén kiemelt szerep jut a környezet- és állatvédelemnek, illetve a minőségnek.

A módosításokra egyfelől azért volt szükség, mert az EU szeretné fokozatosan minél inkább piaci alapúvá tenni agrárstratégiáját, valamint csökkenteni az éves uniós büdzsé legnagyobb hányadát kitevő mezőgazdasági kiadásokat (2005-ben 49,1 milliárd eurót, teljes büdzséjének több mint 46 százalékát fordítja az EU agrárkiadásokra). Másrészt nemzetközi nyomás is nehezedett az unióra a világkereskedelmi tárgyalások keretében, mivel eddigi rendszere bátorította a termelés mennyiségi növelését, és a túltermelés felé tolta a farmereket.

Hazai jelen

Németh Imrének a december legvégén megtett miniszteri évértékelőjéből szintén az FVM www.fvm.hu portáljának hírei között szemezgettem. Íme a magyar jelen hivatalos változata:

A tavalyi, 2003-as viszontagságos évet követően a 2004-es év rekordtermést hozott ugyan, ám ez a legtöbb gazdálkodó számára gondokkal is járt. Az EU-csatlakozás feltételeihez az ágazat szereplői nehézségekkel ugyan, de jórészt alkalmazkodni tudtak. Létrejöttek azok a mechanizmusok, amelyek nyomán a gazdálkodók igénybe vehetik az uniós támogatásokat, viszont az EU adminisztrációját még a kifizető ügynökségnek (MVH), valamint a gazdálkodóknak is tanulniuk kell.

A próbaszámítások azt mutatják, hogy az ágazat adózás előtti eredménye várhatóan eléri majd a 70 milliárd forintot. A gazdálkodók 2004. december elejéig mintegy 200 milliárd forintos támogatási összeget kaptak meg. Németh Imre elismerte, hogy az uniós, területalapú támogatások kifizetése fáziskésésben van, ám ez véleménye szerint nem a kifizető ügynökség hibája, hanem az új uniós elszámolási rendszer nem teszi lehetővé a kifizetéseket. Ugyanis az EU ellenőrei a területalapú támogatások igényléseit megvizsgálva, mintegy 25 százalékos hibaarányt találtak. Így a kifizetés csak annak ütemében lehetséges, ahogyan az ellenőrzések megtörténnek.

A miniszter szerint két és fél év alatt az erős magyar deviza miatt a forint-dollár relációban 30 százalékos árveszteséget szenvedtek el a magyar gazdák. A forint-euró árfolyam tekintetében az árfolyamveszteség nem volt olyan jelentős, mint a dollár viszonylatában, de itt is 10 milliárd forintokban mérhető a kár. Ezt a veszteséget hatékonyságnöveléssel már nem lehet kiegyenlíteni.

Igen nagy mértékű volt az export-import olló nyílása. Azaz a Magyarországra beáramló import 30 százalékkal, a magyar agrárexport csak mintegy 10 százalékkal növekedett 2004-ben. Ez azt mutatja, hogy a magyar piaci viszonyokból az uniós kereskedelmi partnerek jobban felkészültek, mint a magyar gazdálkodók az unió támasztotta követelményekből.

Az is tény, hogy az unióban intervencióra eddig felajánlott gabonamennyiség mintegy 60 százaléka a magyar gazdálkodóktól származik. Magyarországon várhatóan mintegy 2 millió tonna gabona intervenciós tárolására nyílik majd lehetőség, 1 millió tonnát pedig külföldön kell raktározni.

Magyar jövő

Annak érdekében, hogy a további raktározási gondok enyhülhessenek, év elején az agrárkormányzat egy 40 milliárd forintos hitelcsomagot bocsát a gazdálkodók rendelkezésére, hogy uniós követelményeknek megfelelő gabonaraktárak épülhessenek az országban.

A kormány agrárpolitikájában továbbra is prioritás marad a mind hatékonyabb illeszkedés az unió agrárpolitikájához, továbbá a közösségi szervezetek fejlesztése. Emellett előtérbe kerül a szerkezetváltás is, vagyis azon ágazatok segítése - az unió adta kereteken belül, a notifikált támogatások igénybevételével -, amelyek nem kapnak közvetlenül uniós támogatásokat. A miniszter példaként említette a sertés- és a baromfiágazatot.

A nagyobb mozgástér érdekében, a 2004-es agrár-környezetgazdálkodási források és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében rendelkezésre álló 2004-es maradványpénzek (14,7 milliárd forint) átcsoportosításával kívánnak lehetőségeket teremteni a támogatásra. Azért is szükség volt e lépésre, mert a jövő évi 328 milliárd forintra rúgó agrártámogatások jó része - 85 százaléka - determinált.

Ellentmondás

A Magyar Nemzet újságírója "Máris hiány az agrárbüdzsében" című cikkében már a lap újévi első számában megfogalmazta fenntartásait. "Beismerte a földművelésügyi tárca, hogy hiányos az idei agrárköltségvetés. Kötelező támogatásokra sincs pénz, ezért kell megkurtítani a vidékfejlesztési büdzsét. A civil szervezetek tiltakozása, a környezetvédelmi tárca ellenkezése és az unió illetékeseinek aggodalmai ellenére a magyar kormány továbbra is csökkenteni akarja az elsősorban kisgazdálkodók és elmaradottabb térségek által igénybe vehető Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretét. A pénzmegvonás legnagyobb vesztese az agrár-környezetvédelmi program lenne. A kormányzati eltökéltség fő oka, hogy az idei agrárköltségvetésből hiányzik a 2005-ben folyósított uniós területalapú támogatásokhoz felhasználható harmincszázalékos nemzeti kiegészítés. Annak ellenére így van ez, hogy az ezzel kapcsolatos forrás elkülönítésére országgyűlési határozat kötelezi a kabinetet. Az agrárbüdzsé hiányos voltát a szaktárca ismeri be abban a dokumentumban, amit az NVT tervezett csökkentésével kapcsolatban küldött ki érdekvédelmi szervezeteknek.

Az FVM idei költségvetése csak azt a keretet tartalmazza, amelyik a tavalyi területalapú támogatás nemzeti önrészének utólagos kifizetéséhez szükséges. A hiány szorító voltával magyarázható, hogy az FVM a szakmai ellenvetések ellenére elfogadtatta a kormánnyal az NVT kereteinek csökkentését. A tervezett átcsoportosítás a tiltakozó érdekvédelmi szervezetek szerint egyértelműen a költségvetési lyukak befoltozását szolgálja. A zöldtárca munkacsoportja azt emeli ki, hogy az FVM javaslata a vidéken élők jóléte helyett az agrárgazdaságok töredékének extraprofitját gyarapítja. A környezetvédelmi minisztériumban úgy vélik, a vidékfejlesztési pénzek jelentős növelésére volna szükség. Az agrártámogatásokat a földművelésügyi tárca szándékával szemben ebbe az irányba kellene átcsoportosítani, mert az unió szabályozása is efelé halad. Ezt támasztja alá az a reformcsomag, ami újévtől lépett életbe az unió tíz régi tagországában."

Utószó

A támogatásokkal kapcsolatos, FVM-portálon található legújabb információ lapzártánk idején (január 10-én) az az MTI-nek adott miniszteri nyilatkozat volt, amely tőmondatokban a következő: 2004-ben 200 milliárd forintot fizettek ki a gazdálkodóknak területalapú támogatás címén. A tavalyi év után járó pénzből még megközelítően 80 milliárd forint fog hozzájuk eljutni, az elszámolás függvényében március közepéig.