Az EU-csatlakozás feltételeihez az ágazat szereplői nehézségekkel ugyan, de jórészt alkalmazkodni tudtak. Létrejöttek azok a mechanizmusok, amelyek nyomán a gazdálkodók igénybe vehetik az uniós támogatásokat, viszont az EU adminisztrációját még a kifizető ügynökségnek - a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) -, valamint a gazdálkodóknak is tanulniuk kell.

Az alábbiakban megpróbáljuk öszszefoglalni 2004 pozitív és negatív tapasztalatait a közelmúlt támogatási és pályázati lehetőségeivel kapcsolatosan. A számok és ábrák halmazában azonban nem veszhetnek el az aktualitások sem, hiszen már az év elején - éppen a 2004-es év buktatóiból okulva - újabb kedvező lehetőségek nyílnak meg a gazdálkodók számára, folytatódnak, valamint megújulnak a már futó pályázati lehetőségek.

A SAPARD-program

2004. április végén lezárult a mezőgazdasági társadalmat nagymértékben megosztó SAPARD előcsatlakozási program. A rendszer szembetűnő hibái - az eljárásrend adott formában történt kialakítása vagy az ügykezelés korántsem gördülékeny menete - ellenére a program sikeresnek mondható. Ezt igazolja a pályázatok rendkívül magas száma. A pozitív adatok azonban nem vigasztalják azokat a gazdálkodókat, akiknek a pályázata - noha a tartalmi és formai követelményeknek megfelelt - "forráshiány" miatt került elutasításra.

Amint az ábra is mutatja, a legtöbben a mezőgazdasági gépberuházásokhoz és egyéb építési beruházásokhoz vették igénybe a támogatásokat. Magas volt a vidéki infrastruktúra és a falufejlesztés intézkedésekre beadott pályázatok száma is. Hasonló tendencia figyelhető meg az AVOP esetében is, amit mi sem mutat jobban, mint az, hogy 2004 őszén mind a három hasonló tartalmú AVOP intézkedésre szánt pénzügyi keret lekötésre került.

A SAPARD-programra beérkezett több mint 8000 darab pályázat mintegy 416 milliárd forint fejlesztési értéket takar, ami nagyságrendekkel meghaladta a várakozásokat.

A pályázatok régiónkénti eloszlása jól mutatja, hogy a program az ország teljes területét lefedte.

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

Az AVOP intézkedéseire 2006 végéig lehet pályázatokat benyújtani. Az alábbi táblázat a 2004. év végig beérkezett pályázatok számát mutatja. A pályázatok bírálata folyamatosan történik, a rendeletben előírt határidőket azonban számos esetben nem tudja tartani az irányító hatóság, éppen a nagyszámú kérelem miatt.

Aktualitás - módosultak az AVOP felhívások!

2004. 12. 01-én módosított pályázati felhívások jelentek meg az MVH honlapján, amelyek az ettől az időponttól számított 11. napon lépnek hatályba. A Pályázati felhívások áfára vonatkozó fejezetében változás történt: a támogatási hányadra eső, vissza nem igényelhető áfát a PM arányosítási útmutatója alapján kell kiszámítani.

Pénzügyminisztériumi útmutató

A kedvezményezett áfa-levonásra jogosult adóalany

"A kedvezményezett olyan áfa-alany, aki a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás igénybevétele során az áthárított áfát levonhatja. Az arányosítási szabályok miatt azonban csak az adó részleges levonására jogosult, a levonható adó nem lesz támogatható költség. A központi költségvetés és az EU-támogatás miatt le nem vonható áfa viszont beleszámít a támogatási összeg kiszámításakor alapul vett teljes támogatható projektköltségbe. Az áfa elismerhető költségként való szerepeltetése azt jelenti, hogy az arányosítás miatt a kedvezményezett által le nem vonható áfa összegével megnő a projekt teljes elismerhető költsége, az EU pedig erre vetítve arányosan adja támogatását. Az elismerhetőség miatt a központi költségvetési forrást is bruttó módon folyósítják. Annak érdekében, hogy ez ne érintse hátrányosan a kedvezményezettet, az ilyen formán az áfára adott "plusztámogatás" összege után arányosítási kötelezettség már nem keletkezik [áfa-törvény 38. § (6) bekezdés], azaz a le nem vonható áfára tekintettel adott támogatást nem kell bevonni az arányosításba."

A fentieket a következő példa szemlélteti:

Bruttó költség: 120 000 Ft

Támogatási intenzitás: 40%

Áfa kulcs: 25%

A bruttó értékből az elszámolható költséget a következő módon lehet kiszámolni:

ebből támogatás: elszámolható ktg*tám.int.% 104 347,83*0,4 = 41739,13

ebből saját forrás: elszámolható ktg*(1-tám.int.%) 104 347,83*(1-0,4) = 62608,7

levonható áfa: saját forrás*áfa% 62608,7*0,25 = 15652,18

Az elszámolható költséget a megadott képlet segítségével áfa-kulcsonként kell kiszámolni, és a pályázathoz csatolni a számításokat tartalmazó mellékletet. Az adatlap Elszámolható költségek táblázatának utolsó sorában a vissza nem igényelhető áfát egy összegben kell feltüntetni.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

A 2004. november 26-án lezárult igénylési időszak után az MVH-ban megkezdődött a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázataira benyújtott igénylések feldolgozása. Az igénylések száma meghaladja a 32.600-at. Az igénylések összesített támogatási igényére vonatkozóan adatok még nem állnak rendelkezésre, a számítások alapján ez várhatóan meghaladja a 42 milliárd forintot.

A 2005. évi támogatások igénylése eredetileg 2005. március 1-31. között volt tervezett. Várhatóan ennek dátuma kitolódik, mivel a 2004. évi igénylések lezárása és kiértesítése előtt nem lehetséges az új igénylési időszak megnyitása.

Útmutató a talajvizsgálatok, talajminta-vételezés és tápanyag-gazdálkodási terv értelmezéséhez

Talajvizsgálat

A termőföldről szóló 1994 évi LV. törvény 64.§-a előírja, hogy a földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szervesanyag-tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő - műtrágyák használata esetén - vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás folytatásáról. Ezt segíti elő "az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM-rendelet, illetve az ezt módosító 156/2004 (X. 27.) FVM-rendelet, valamint az NVT alapján megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/2004. (X. 12.) FVM-rendelet. Mindegyik rendeletben a gazdálkodás követelményei között szerepel a talajvizsgálatok elvégzése, és az ezen alapuló tápanyag-gazdálkodás. A rendeletek előírásai között háromféle talajvizsgálat szerepel, amelyeket a támogatás első, illetve utolsó évében kell elvégeztetni, és nem a támogatás igénylésének feltételét jelenti:

1. Szűkített talajvizsgálat esetén az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni: pH, humusztartalom, KA (Arany-féle kötöttség), vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O.

2. A bővített talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: pH, humusztartalom, KA, vízoldható öszszes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu.

3. A teljeskörű talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu és a toxikus elemek**: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As,

** Toxikuselem-vizsgálat csak a felszíni 0-30, illetve előírás szerint a 0-20 cm-es rétegben szükséges.

Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" előírásai alapján a vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén a gazdaság teljes területén szűkített talajvizsgálatot kell végeztetni 5 évente, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

Az NVT alapján az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályai alapján célprogramonként az alábbi talajvizsgálatokat kell elvégezni a program első és utolsó gazdasági évében, a támogatásba bevitt területek vonatkozásában:

Bővített talajvizsgálat:

- Alapszintű szántóföldi célprogramnál

- Tanyás gazdálkodás célprogramnál

- Ritka szántóföldi növények és zöldségfajták termesztése célprogramnál

- ÉTT Szántóföldi növénytermesztés túzokélőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál

- ÉTT Szántóföldi növénytermesztés madárélőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál

- ÉTT Lucernatermesztés túzokélőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál

- ÉTT Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál

Teljes körű talajvizsgálat:

- Integrált szántóföldi célprogramnál

- Ökológiai szántóföldi célprogramnál

- Integrált ültetvény célprogramnál

- Ökológiai ültetvény célprogramnál

Talajmintavétel

A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta felvétele, amely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta max. 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja az 5 hektárt, úgy a percellát 5 hektáros - lehetőleg homogén - mintavételi területekre kell bontani, illetve az egy termelő által azonos művelésben részesített, egymással összefüggő kisebb parcellák 5 ha-ig egy mintavétellel jellemezhetők.

A mintavételi területek (parcellák) kijelölését 1:10.000 léptékű térkép alapján ajánlatos elvégezni, ennek hiányában használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosítóját. A térképnek tartalmaznia kell a parcellák határait, azonosítóit, területét.

A tápanyag-gazdálkodás, szaktanácsadás

A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás lényege, hogy a trágyákat, termésnövelő anyagokat kellő időben és mennyiségben úgy kell kijuttatni, hogy a növények a tápanyagokat a lehető legjobban hasznosítani tudják, és ezáltal a gazdálkodás során bekövetkező tápanyagveszteségek és a környezeti elemek, elsősorban a vizek ezzel összefüggő terhelése a lehetőségek szerint elkerülhető legyen.

A termelési és környezetvédelmi szempontok összhangjának megteremtéséhez alapvető fontosságú, hogy az adott termőhelyen az ökológiai adottságokat figyelembe véve kell az ott gazdaságosan elérhető termést megtervezni, és a talaj tápanyag-szolgáltató képességének, valamint a tervezett termés tápanyagigényének megfelelő tápanyag-gazdálkodást folytatni.

A tápanyag-gazdálkodás tervezése bonyolult, sok összetevőből álló feladat, ezért ajánlott tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadásra specializálódott személy vagy szervezet segítségének igénybe vétele.

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások esetén számos célprogram tartalmaz tápanyag-utánpótlásra vonatkozó mennyiségi korlátozást, amelyet az alábbi táblázat foglal össze.

Összefoglalva; a trágyadózis meghatározásakor figyelembe kell venni a termesztendő növény tápanyagfelvételének sajátosságait, a tervezett (tervezhető) termés mennyiségét és minőségét, a talaj tápanyag-szolgáltató képességét, az időjárási viszonyokat (havária eseteket pl. aszály), az alkalmazott agrotechnikai színvonalát, öntözés tényét, az elővetemény trágyázását és termésszintjét, a trágyázás módját és idejét, valamint a gazdaságossági kérdéseket.

Mi várható 2005-ben?

2005-ben a kormány már elfogadott agrárpolitikájának lényege nem változik, mivel a fő irányok kijelölését széleskörű egyeztetés előzte meg. Így továbbra is prioritás marad a mind hatékonyabb illeszkedés az unió agrárpolitikájához, továbbá a közösségi szervezetek fejlesztése. Emellett előtérbe kerül a szerkezetváltás is, vagyis azon ágazatok segítése - az unió adta kereteken belül, a notifikált támogatások igénybevételével -, amelyek nem kapnak közvetlenül uniós támogatásokat, mint például a sertés- vagy a baromfiágazat.

SAPS - Területalapú támogatások

Számos gazdálkodót érintő probléma, hogy az uniós, területalapú támogatások kifizetése fáziskésésben van. 2004. december elejéig a gazdálkodók mintegy 200 milliárd forintos támogatási összeget kaptak meg, és a 2004-es keretből még 2005 elején további, mintegy 90 milliárd forint nagyságú támogatáshoz jutnak.

A kifizetések elhúzódása nem kizárólag a kifizető ügynökség, azaz az MVH hibája, hanem az új uniós elszámolási rendszer nem teszi lehetővé a kifizetéseket.

Az EU ellenőrei a területalapú támogatások igényléseit megvizsgálva, mintegy 25 százalékos hibaarányt találtak, így ha ennek ellenére megtörténne a támogatások kifizetése, azt utóbb a magyar gazdáknak vélhetően vissza kellene fizetniük.

Az új rendszerben az elszámolás lényegesen pontosabb, az ellenőrzés pedig lényegesen szigorúbb, mint a korábbi időszakban volt. Egy minőségileg új szintnek kell megfelelni, mivel az Európai Unió csak olyan területek után nyújt támogatást, amelyet a gazdálkodó ténylegesen művel. Azok kaphatják meg a támogatást, ahol az ellenőrzés nem talált komoly mértékű hibát. Azokban a fizikai blokkokban, ahol jelentős eltérés van, ott a gazdáknak egymással is kell egyeztetniük a területnagyságot, hogy a keretbe beférjenek.