Az emlékhely létrehozását hangyaszorgalommal, szívós, kitartó küzdelemmel érte el a házaspár. Az anyagi ellenszolgáltatás nélkül felajánlott nagyértékű, ősrégi mezőgazdasági gépek és eszközök megszerzésének lehetőségével az országos múzeumok nem éltek. Végül 1979-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság - méltányolva a gyűjtők nemes szándékát - védettséget biztosítva, leltári nyilvántartásba vette az agrártörténeti emlékeket, és ezzel egyúttal a miskolci Herman Ottó Múzeum kihelyezett közgyűjteménye, más szóval filiáléja lett a mezőkövesdi kollekció.

Hajdú Ráfis János - aki felmenői révén már gyerekkorában megismerte a kisparaszti gazdálkodás gépeit és eszközeit - nejével együtt minden tőle telhetőt megtett, hogy a még fellelhető géprégiségeket összegyűjtse, és megmentse az enyészettől.

Az aprólékos gyűjtőmunka a néprajzi tárgyak és a népi kovácsmesterség emlékeinek felkutatásával kezdődött. Az első belsőégésű motorlelet - egy Langen-Wolf gyártmányú masina - megvásárlására még 1971-ben került sor, amit a későbbiekben több tucat különféle típusú és évjáratú gép követett. Jelenleg közel kétszáz robbanómotoros erőgép található a gyűjteményben. A stabilmotorok közül jó néhányat egykor mezőkövesdi és környékbeli gazdák használtak cséplőgépek, darálók, aggregátorok, gatterek és egyéb munkagépek hajtására. A kiállított gépek döntő hányada hazai mezőgazdasági gépgyárakban készült, de szép számmal fellelhetők azok a külföldi gyártmányok is, amelyeket Európa-szerte használtak. A bemutatott hazai és külhoni relikviákból néhány világhírű márkanév: Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth, Röck, Schlick-Nicholson, Rába, Csepel, Mávag, Ganz, Junkers, Benz, IHC, John Deere, H.-Lanz, Fordson, Mc. Cormick, Svenson.

Az erőgép-kollekció egyik brilliáns, "kapitális" darabja a százéves, kihúzható csöves kazánnal konstruált, Höcker-féle szabadalmazott gőzlokomobil, amelyet a budapesti "Höcker-testvérek Gépgyára" 1904-ben gyártott. Ebből a gyártmányból ez az egyetlen épségben fennmaradt gőzmasina Magyarországon, amely technikatörténeti szempontból szinte felbecsülhetetlen értékű. A gondosan restaurált és karbantartott gépek javarészét működőképes állapotban tekinthetik meg a látogatók.

Az elmúlt 25 év alatt a gyűjtemény állandóan gyarapodott, a kiállítóterek, épületek egyre bővültek, szépültek. A közel 3.000 m2-es családi portából kialakított múzeumi területen több száz tárgy ad képet a régmúlt idők mezőgazdasági technikai fejlődéséről. Ez a csodálatos, szépen rendezett matyóföldi múzeum néprajzi hátterével az ország egyik legjelentősebb agrárműszaki emlékhelye.

Az elmúlt időszakban számos hazai és külföldi sajtótermék méltatta szuperlatívuszokban az agrártörténeti emlékhely gazdag, szép anyagát, kiemelve az alapító Hajdú Ráfis házaspár érdemeit.

A Mezőgazdasági Gépmúzeumban öt év óta hagyománnyá vált, hogy minden esztendőben, szeptember első szombatján országos mezőgépész találkozót rendeznek, ahol a veterán gépek, eszközök, modellek gazdái, szakértői cserélik ki élményeiket, osztják meg egymással tapasztalataikat.

2004. szeptember 4-én - a múzeum 25 éves fennállása alkalmából - minden eddiginél nagyobb szabású ünnepi eseményre került sor. A gépésztalálkozót a Mezőgazdasági Gépmúzeumért Közhasznú Alapítvány és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatósága szervezte.

A maradandó élményt nyújtó, az egész városra kiterjedő rendezvénynek óriási sikere volt. Az ünnepi program a veterán traktorok felvonulásával kezdődött. A mintegy harminc járóképes, füstölgő, dübörgő gépmatuzsálem rendőri útvonal-biztosítás mellett másfélórás tiszteletkört írt le a belváros zegzugos utcáiban, látványával rabul ejtve a nézők sokaságát. A múltat idéző veterán járművek felvonulásán többek között Hofherr, Lanz-Bulldog, Hanomag, Zetor-25K, Allgaier-Porsche 1954, UE-28, Csepel, Dawid-Brown, Fendt 1961, valamint Zetor 5611 márkájú traktort is láthattak az érdeklődők. Az ünnepi eseményt tovább színesítette néhány veterán autó felvonulása.

A program a Mezőgazdasági Gépmúzeumban folytatódott, ahol a Matyóföldi Alkotók és Művészpártolók Egyesületének műsoros köszöntője fogadta az egybegyűlteket. Ezután Csirmaz István mérnök-tanár, az alapítvány kuratóriumának elnöke megnyitotta a gépésztalálkozót, majd Tállai András, Mezőkövesd polgármestere, országgyűlési képviselő köszöntötte a vendégeket.

A további előadók, Marton István főosztályvezető (FVM), Nagy László (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma), Bencze Géza főigazgató helyettes (Országos Műszaki Múzeum), Kormos Dénes alelnök (B-A-Z Megyei Önkormányzat), Veres László főigazgató (B-A-Z Megyei Múzeumok Igazgatósága) köszöntőjükben kiemelték a jubiláló Gépmúzeum jelentőségét, különös hangsúlyt adva Hajdú Ráfis János és felesége munkájának, akik megalapították a nemzeti kincset érő emlékhelyet.

A rendezvény délután szakmai előadásokkal (Kovács Attila, Papp Zoltán, Varga Imre) és gépbemutatókkal folytatódott. A múzeum gépei mellett a résztvevők a meghívott vendégek által hozott működő erőgépekkel és modellekkel is megismerkedhettek.

A gépésztalálkozónak külön aktualitást adott az az esemény, hogy a megyei kitüntetésben részesített múzeumvezető, Hajdú Ráfis János és felesége aznap ünnepelte házasságkötésük 50. évfordulóját.

A gyönyörű kora őszi napon megrendezett jubileumi mezőgépész találkozó a kiváló előkészítő és szervezőmunkának köszönhetően - nem utolsó sorban Kádár Zoltán mérnök-muzeológus és felesége aktív közreműködésével - jó hírverése volt az agrártörténeti műszaki emlékek bemutatásának.