A törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szabályozták a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerű (tehát a környezettel nem érintkező) felhasználását, a GMO-k szabad környezetbe való kibocsátását, valamint a GM termékek kereskedelmi forgalomba hozatalát takarmány, élelmiszer vagy egyéb célra. Meghatározásra került az engedélyezés, eljárás rendje, kijelölték az illetékes engedélyező és ellenőrző hatóságokat, a jelölési kötelezettséget.

A géntörvény megalkotásával szükségessé vált a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság létrehozása is, amely a géntechnológiával módosított (GM) termékek engedélyezésére benyújtott kérelmeket véleményezi az engedélyező hatóságok (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium) részére, illetve javaslatot ad annak elfogadására vagy elutasítására. A Bizottság tagjai között nemzetközileg is elismert kutatók, egyetemi tanárok, a környezet- és egészségvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi szervezetek képviselői is helyet kaptak. Mivel minden kérelmet véleményeztetni kell a Bizottsággal, hazánkban olyan GM termék vagy GM növényfajta nem kerülhet forgalomba, amely káros az emberi egészségre vagy a környezetre.

A törvény 1999. évi hatályba lépése óta Magyarországon kizárólag kísérleti vagy kutatási célra kerültek engedélyezésre GM növényfajták, rendkívül szigorú biztonsági feltételekkel, helyenként maximum néhány száz négyzetméteres területen. Ez mintegy 30 engedély kiadását jelentette. Ezeket a Géntechnológiai Bizottság minden alkalommal engedélyezésre javasolta. A kísérleti parcellák termését és a növényzetet ellenőrzés mellett meg kell semmisíteni, azok nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalára nem került sor, így hazánk az uniós csatlakozásig teljesen mentes volt a GM termékek forgalmazásától.

Géntechnológiai tevékenység esetén a leglényegesebb feladatok:

– környezeti hatástanulmány készítése,

– biztonsági előírások és veszélyhelyzet esetén teendő intézkedések,

– kockázatbecslési eljárás, amely az emberi egészségre, környezetre való kockázatokat tartalmazza,

– a nyilvánosság tájékoztatása,

– a termékek nyomonkövethetőségének biztosítása (a felhasználás egyes szakaszaiban történő ellenőrzéshez),

– a GM termékek jelölése,

– a jelölési tűréshatár megállapítása, amely alatt nem tekinthető a termék GMO-nak,

– a géntechnológiai bírság mértékének megállapítása,

– az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás megvalósítása.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással tovább változtak a szabályok a GMO-k területén.

Az új jogszabályok nagy hangsúlyt fektetnek a GMO-kkal kapcsolatos kockázatbecslésre, jelentősen szigorítják az engedélyezési eljárást, csökkentik a határértéket, amely technikai szennyeződésből származó GMO-tartalom felett a terméken jelölni kell a géntechnológiai módosítás tényét, valamint szabályozzák a GMO-k nyomonkövethetőségét és címkézését.

Károsak-e a GM termékek az egészségre?

Bár még nem bizonyosodott be, hogy a génmódosított élelmiszerek károsak lennének az emberi egészségre, ennek ellenére olyan szabályozásra van szükség, amely biztosítja a fogyasztók szabad választását. Ezért szükség van a GM termékek külön jelölésére.

A GMO-k felhasználása az EU-ban (és Magyarországon is) szigorú engedélyezési folyamat lefolytatását követően lehetséges. Az engedélyezés során vizsgálják a GMO-k emberi egészségre gyakorolt hatását is. Minden GMO esetében vizsgálják, hogy van-e bármilyen allergén, esetleg toxikus hatás. A kockázatelemzési eljárást az EU Tudományos Bizottsága által meghatározott irányelvek szerint végzik.

Az 1829/2003 EK rendelet 12. cikke alapján azokat az élelmiszereket, amelyek

A.) GMO-kat tartalmaznak, vagy azokból állnak; vagy

B.) azokat GMO-kból állították elő, vagy GMO-kból előállított összetevőket tartalmaznak jelölni kell.

A nyomonkövethetőség alapja a jelölés, azaz az eladó köteles informálni a vevőt, hogy a terméke GMO, azt tartalmaz, vagy abból állították elő. Ilyen anyag felhasználása esetén az ezekből készülő élelmiszereken is jelölést kell alkalmazni. A jelölésnek jól láthatónak, érthetőnek, egyértelműnek és valós tartalmúnak kell lennie, azon géntechnológiai jelölés alkalmazásával, amelyet a jogszabály pontosan előír.

Amennyiben az egyes összetevőkbe vagy magába az élelmiszerbe bizonyíthatóan véletlenül, technikailag elkerülhetetlenül került GMO, és annak menynyisége nem haladja meg a 0,9%-ot, nem kell a jelölést alkalmazni. Ez azokra a GMO-kra vonatkozik, amelyek forgalmazását a Közösségben engedélyezték.

Olyan GMO-k előfordulása esetén, amelyek nem engedélyezettek, és nem tartoznak a 47. cikk alá sem, a termék nem hozható forgalomba.

Jelölés

Az 1830/2003 Rendelet 4. cikk B rész, 6. A), B) pont alapján a GM terméken a következő szöveget kell feltüntetni:

„Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz" vagy

„Ez a termék géntechnológiával módosított [szervezet(ek) neve]-t tartalmaz".

Hazánkban ilyen termékek előállítására és forgalmazására vonatkozó engedélyezési kérelmeket még nem nyújtottak be az illetékes hatóságokhoz.