Most a kártevő szerepel a címben, és valóban, mintha fordulni látszana a kocka, mintha a bogár állna vesztésre!

De így marad-e? Valóban legyűrtük az elmúlt néhány évtized legveszélyesebbnek ítélt kukoricakárosítóját? Valószínűleg nem!

A 2004-es év nagyon sok kedvező és kedvezőtlen momentumot hozott a kukoricát termelő emberek számára. A kiváló termésmennyiség mellett egyértelműen a kukoricabogár tömeges és katasztrofális méretű lárvakártételének elmaradása jelentett pozitív elmozdulást az elmúlt évekhez képest. Ehhez szervesen társult a virágzó kukoricában a tömeges imágórajzás hiánya, a generatív szervek károsításának háttérbe szorulása.

De így marad-e? Lehet-e ismét nyugodtan kukoricát termeszteni kukorica után, az unió számára? Valószínűleg nem!

A kukoricabogár ez évi megtorpanásának sok oka közül egy – általunk jelentősnek ítélt – tényezőre szeretnék a figyelmet felhívni. A 2003-as év növényvédelmi munkái között helyet kapott egy merőben új növényvédelmi technológia. Ez az eljárás a kukoricabogár-imágó tömeges rajzásának leküzdésére szolgál, és már az első évben nagyon sikeresen mutatkozott be. Az INVITE EC mint táplálkozást serkentő – arresztant – segédanyag rovarölő szer csökkentett dózisával kombinálva, a gyakorlat számára is bizonyította megbízhatóságát, gyors és radikális hatékonyságát. A növényvédő szakemberek véleménye alapján az INVITE-os technológia az egyik leghatékonyabb növényvédelmi eljárás az imágók ellen (1. ábra).

Az INVITE EC megjelenésével lehetőséget kaptunk arra, hogy nagyon hatékonyan és akkor védekezzünk a károsító ellen, amikor az valóban jelentős gazdasági kárral fenyeget, és mindezt radikális korlátozások nélkül tehetjük, egész nap! A technológia célirányosan csak a kukoricabogár-imágók ellen hat, így a területen lévő hasznos élő szervezetekben nem okoz kárt. 2003-ban a legsúlyosabban károsított régiókban – Tolna megye, Baranya megye, Somogy megye keleti határa, Fejér megye déli széle, Szolnok megye déli széle, Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye – nagy területen végeztek egyidejű, jól időzített védekezéseket, amelyek egyértelműen meghatározták a következő évi lárvakártétel nagyságát. A kezelések magas hatékonysági adatai alapján mondhatjuk, hogy a tojásrakást megelőzően végzett kezelések eredményeként megtört a rajzás, és ennek hatására minimális lett a tojásprodukció 2003. augusztus végén, szeptember elején.

És mi történt idén? Az, amit mindenki tapasztalt, hogy a gyenge lárvafertőzésnek köszönhetően elvétve volt hattyúnyakas kukorica, nem volt táblaszintű vagy gócos dőlés. Sokakat megnyugtatott és talán el is altatott a kialakult helyzet. A július utolsó dekádjában vontatottan induló virágzás idején már mindenki kevesebb időt fordított az imágópopuláció figyelésére, és az ellene való védekezésre. Ezzel viszont megteremtődött a lehetősége annak, hogy az imágók elegendő tojást tudjanak lerakni a fertőzési ciklus következő évi folytatásához.

Miért tartjuk veszélyesnek ezt? Miért kellett volna idén júliusban vagy talán még inkább augusztusban védekeznünk a látszólag gyér bogárfertőzés ellen?

A következő év biztonsága érdekében!

Az idén a kukoricabogár rajzása a korábbi évekhez képest késve indult, és jelentősen elhúzódott. Augusztus derekán a hosszabb tenyészidejű, zöldszáron érő fajták csuhélevele alatt tömegével táplálkoztak, hűsöltek az imágók. Természetesen az érési táplálkozást követően megindult a párosodás és a tojásrakás is. Mivel ebben az időszakban az imágók elleni védekezések száma minimális volt, a következő évi lárvanépességet meghatározó tojásproduktum jelentős mennyiségben került a talajba. Ehhez a tényhez hozzájárul a következő évi monokultúrában termesztett kukoricaterületek várható növekedése, és ismét igazzá válik a mondás „Ahol a kukorica jól érzi magát, ott a kukoricabogár is jól érzi magát".

Mi a tanulsága ennek az évnek? Hogyan járjunk el a következő években, hogy a kukoricatermesztésünket biztonságosabbá tegyük?

A termesztés során nem szabad a növényt magára hagyni. Az imágórajzás megindulásával nyomon kell követni a táblák életét, és be kell avatkozni a rajzásba, ha a növényenkénti imágólétszám eléri a kritikus 1-2 imágó/tő értéket. Különösen akkor kell sürgősen védekezni, ha a nőstények duzzadt potrohából érett tojásokat tudunk kipréselni. Ezek a védekezések soha ne rutinból végzett kezelések legyenek! Törekedjünk az imágó egyedszám pontos felmérésére, és ez alapján minél nagyobb területek egy időben történő kezelésére. Példaként a 2. ábrán mutatjuk be a 2003-2004 évi rajzási görbék összehasonlítását, és a védekezési lehetőségeket. (Szakcs, Tolna megye) (x)

Két jól időzített védekezés két évre, két károsító alak ellen véd!