Ráadásul, ha mindehhez még hozzáadjuk a repce után következő búza átlagosnál jobb jövedelmét, a repce utáni könnyebb talaj-előkészítés költségcsökkentő hatását, valamint a viszszamaradt szerves anyag talajjavító értékét, akkor megfelelő végösszegzéshez jutunk. A környezetjavító hatású repce termesztését ugyanis eleve így, hosszú távon kell számba vennünk.

A szakemberek bizonyára tisztában vannak azzal, hogy az előző esztendőkéhez képest megnövekedett termésátlag nem elsősorban a termelők érdeme, és nem is a fajtaváltásból következik, hanem főként az időjárási viszonyoknak köszönhető. 2004 első felében ugyanis egyes helyeken 450, ill. az ország más részein 400 mm feletti csapadékmennyiség hullott. Ezen belül is az egész vegetáció ideje alatt (február, március, április, május, június) kiegyensúlyozott, egyenletes volt a csapadékellátás, az óceáni klímához (Franciaország, Németország) hasonlóan. A még ennél is nagyobb termés elmaradása pedig főként a nem kiegyensúlyozott trágyázással, illetve tápanyaghiánnyal magyarázható.

Mi várható vajon az idei év előttünk álló részében? Tudjuk, hogy a repce sorsa ősszel dől el. Az országot járva megállapítható, hogy a táblák növényállománya rendkívül heterogén. A jól fejlett növényektől egészen a csupán 4-5 leveles repcenövényig szinte mindenféle állapot előfordul egy táblán belül. Ennek lehet oka:

– a nem időben elvégzett talaj-előkészítés,

– a nem megfelelő időben történő vetés,

– a nem egyenletes mélységű magágy,

– a túl sűrű növényállomány,

– a kevés őszi, illetve téli csapadék.

Az előző év nagy júniusi csapadéka (130-150 mm) miatt az aratás megkésett, ezért későn került sor a talaj-előkészítésre, ill. szintén ezért nem azonos mélységű a vetőágy, valamint a vetés is elkésett. A megkésett területeken azután sűrűbben vetettek, de a hosszú ősz miatt minden mag kikelt, viszont csak lassabban és későn.

Egy-két fagyos naptól eltekintve azóta is nagyrészt szinte őszi, száraz időjárás uralkodik, különösen az ország nyugati részén. 8-10 C°-os nappali „jó" időben a növények lélegeznek, de a talaj felső rétegében nincs víz, ezért különösen a kései kelésűeken a fonnyadás jelei tapasztalhatók.

A gyomok viszont növekednek, és a kártevők sem pusztultak el, mert nem volt hosszabban tartó hideg, azaz a növényállományok nem egyenlő fejlettségű növényekkel, hanem esetenként beteg vagy fertőzött egyedekkel várják a vegetáció indulását. A decemberi 25-30 mm, illetve a januári még annál is kevesebb csapadék, valamint a heterogén növényállomány nem megfelelő egy jó induláshoz. Persze a természet mindent helyrehozhat, mondják az emberek a tapasztalatok alapján.

A termelőknek mindenképpen fel kell készülniük a korai, gyors, hatékony – megfelelő mennyiségű és minőségű mikroelemek – tápanyag-biztosításra, a korai kártevők, valamint betegségek elleni védekezésre, és regulátorok használatára, hogy ezt a repce számára „szélsőséges" időjárást jó agrotechnikai műveletekkel helyre lehessen hozni.

Mindenesetre, hogy feleslegesen ne költsünk, de ne is hiányozzon semmilyen szükséges tápelem sem, mihelyt lehet, a költségkímélés érdekében talaj- és növénymintát kell venni. Ez akkor különösen fontos, ha ősszel a talajvizsgálat elmaradt. Mintegy 10 napon belül elkészül az eredmény, illetve a szaktanács, így marad idő még a szükséges trágyák beszerzésére. Ma már kiváló minőségű műtrágyák állnak rendelkezésre (Power család, Linzi sók, stb.).

Nagyon figyeljünk a mikroelemtrágyákra (Bór), a katalizátor szerepük miatt, ez különösen fontos a mostanihoz hasonló, kiegyensúlyozatlan időjárás esetén.

Ha tartósan nincs kilátás megfelelő csapadékra, akkor korán ki kell helyezni a sárga tálakat, illetve hosszabb jó idő esetén növényeket kell felszedni, és meg kell vizsgálni, hogy a szárormányos nem fúrt-e még lyukat a gyökérnyak felett. Ha sebhelyeket találunk, akkor azonnal védekezni kell, de jó, ha mindjárt betegségek ellen is permetezünk, a növények ugyanis a lyukakon keresztül fertőződhetnek, hiszen sem a rovarok, sem a gombák nem pusztultak el a tél folyamán.

Amennyiben ősszel nem került sor regulátor használatára, abban az esetben egy korai, akár Caramba, Folicur, Stabilán vagy Atonik kezelést alkalmazzunk, minél előbb (a Caramba gombaölő hatássai is bír), az egyenletes korai elágazódás miatt.

A nagyobb, megnyúlt állományokat pedig a tél végén, amikor a középső hajtások 20-25 cm magasak, meg kell hengerezni, hogy az oldalhajtások együtt és korán induljanak.

Jó, ha a kiválasztott trágyákat, növényvédő szereket időben beszerezzük, mert akkor, amikor sürgősen kellenek, nem biztos, hogy azonnal elérhetők. Az istállótrágya-használat nélküli repcetermesztés nem képzelhető el mikroelemtrágya, illetve regulátorok (Nevirol, stb.) használata nélkül.

Valahogy így kell várni a repcét termelő gazdáknak a tavaszt. Mindent meg kell tenni, hogy az idén is jó termésátlagot érhessünk el, illetve hogy minél nagyobb területen termeljünk repcét.

Ne feledjék, hogy a gazdasági évben először ebből a növényből lehet pénzt bevenni, amit aztán még idén más növényeknél fel lehet használni. Minden mennyiséget el lehet adni, ha a gazdák időben szerződést kötnek. Az EU a repcét beemelte a GOFR növények közé, vagyis fontos növényként szerepel, együtt a gabonákkal és a fehérjenövényekkel.

A repce az integrált környezetvédelmi programokban is mindenütt helyet kap, és kvóta korlátozása alá sem esik, így termőterülete növelhető. Mivel egyre kevesebb a sertés, így a főzéshez mind több növényi zsíradékra is szükség van. Jobb feldolgozással ebből a növényből kiváló étolaj állítható elő, a nyugati országokban már régóta főznek repceolajjal.

Ezen kívül az is közismert, hogy az EU előírja; 2010-ig az összenergia 15%-át, 2050-ig pedig 60%-át kell biodízellel helyettesíteni! Ezt az energiahordozó-mennyiséget azonban a repce átgondolt, tudatos termesztése eredményeként nem feltétlenül kellene importból fedeznünk.