A mezőgépgyártókkal kapcsolatosan a termékeik jóságát, megbízhatóságát, a cég innovatív készségét, a szolgáltatásaikkal kapcsolatos elégedettséget és elérhetőséget, a reklámjaik és hirdetéseik korrektségét, illetve piaci munkájuk eredményességét értékelő kérdéscsoportokat tesznek közzé. A válaszokat 100 pontos skálán értékelik. A módszer kifejlesztésében a Német Szövetségi Agrárpiaci Kutatóintézet is segítséget nyújtott. A már megszokott hazai „image-barométer" mellett 2004-ben az európai összehasonlítás elkészítésére is vállalkoztak. Ennek keretében Németországon kívül 3750 mezőgazdasági üzemet (gazdát, gazdaságvezetőt, menedzsert) kérdeztek meg a következő megoszlással: 1100-at Franciaországból, 460-at Nagy-Britanniából, 1000-et Lengyelországból, 300-at Csehországból, 400-at Magyarországról és 500-at Oroszországból.

Az egy országból megkérdezettek maximálisan 100 pontot adhattak gyártóként, amelyből maximum 50 ponttal értékelhették a cég és a gyártott termékek jóságát, megbízhatóságát, 30 ponttal a cég, a márka innovációját, aktivitását a fejlesztésekben, 10 ponttal a hirdetések, reklámok, internetes honlapok korrektségét, további 10 ponttal termékek utógondozását, a vevőkapcsolatokat. Az európai rangsor összeállítását az országonkénti 25-ös listán elért helyezési számok alapján végezték, azaz az elérhető maximális pontszám 175 volt (hét országban első helyezettként megszerezhető 25 pont, vagyis 7×25=175 pont). A további helyezések lineárisan csökkenő pontszámokkal kerültek értékelésre. A kérdések, a cégek és márkák elismertségére, innovációs stratégiájára, vevőkapcsolataira és kommunikációs készségére irányultak. A válaszokban pedig ezeket értékelte a DLG. Természetesen országonként különböző összkép (image) alakult ki a legismertebb mezőgép márkákról.

Jól szerepelt a Väderstad, amely Magyarországon, Németországban és Nagy-Britanniában tudott az első tíz közé bekerülni. Az európai főlistán szereplő további cégek általában már csak egy-egy országban tudtak kedvező helyezést elérni, így a pontszámuk már lényegesen kisebb. A pontozás eredményében és a cégek helyezésében szerepet játszott azok ismertségén túl a hazai gyártók irányában megmutatkozó szolidaritás is. Így egy sor országban is – Nagy-Britanniában, Lengyelországban, Oroszországban, Németországban – a nemzeti mezőgépgyártók jelentős helyezéseket értek el az ország toplistájában. Ezzel szemben Magyarországon nem kapott helyet a toplistában hazai mezőgépgyártó.

A Väderstad svéd gyártó immáron nyolc éve van jelen a magyar mezőgéppiacon, magyar leányvállalatán keresztül direkt értékesítéssel, kereskedői hálózat nélkül juttatja el termékeit a gazdálkodóknak. Az értékesítést követő szerviz és alkatrészellátás szintén a hazai kirendeltség szervezésében történik. Az elmúlt évek munkáját több mint 800 talajművelő és vetőgép értékesítése fémjelzi. Eladott érték tekintetében már két éve piacvezető a svéd gyártó Rapid típusú vetőgépe a hazai piacon, míg eladott darabszám tekintetében a második legtöbb gabona vetőgépet értékesítette 2003-ban (az elmúlt évi eredmények még nem ismertek). Kategóriájában, a magágykészítő vetőgépen csoportjában Európa és egyben Magyarország legnépszerűbb gyártója.

Szintén népszerűek a Rollex és Rexius henger, henger/simító kombinációk a magyarországi termelők körében. A vontatott rögtörő hengerek közül ebből vásároltak legtöbbet itthon az elmúlt években.

Az egyébként „árérzékeny" magágykészítő kombinátorok és a tárcsás hengerboronák piaci szegmensében a külfödi gyártók között vívott ki magának előkelő helyet az NZ-Agressive és a Carrier termékekkel.

A Väderstad innovatív szemléletét, koncepcióját, valamint az Erópában elért piaci pozícióját igazolja, hogy például a 2003-ban indított SOWAP hároméves projectben is a gépi technológiát a svéd gépekre alapozzák.

A SOWAP az EU Life és a Syngenta több milliós euró költségvetésből finanszírozott, három országra (Egyesült-Királyság, Belgium, Magyarország) kiterjedő kísérletsorozata. Célja, hogy kidolgozzon olyan termesztéstechnológiai ajánlást, mely jelentősen csökkentheti a talajeróziót és a felszíni vizek ennek folyamányaként kialakult szennyezését.