Túlzások

A Délmagyarország napilap április 26-i összegzése, mint csepp a tengerben: „a túlzottan csapadékos áprilisi időjárás a munkákat három héttel vetette vissza. Az őszibarackkal foglalkozó termelők pedig rettegve figyelték napokon át, hogy a hőmérő higanyszála a mínusz tartományba kúszik-e le. A gazdák folyamatosan jelentik be a fagykárokat: úgy tűnik, az őszibarackosok 70-80 százaléka elfagyott – öszszegezte a megyei helyzetet a Csongrád Megyei Földművelésügyi Hivatal növénytermesztési szakreferense, Cserjési Lajos. A szőlők kifakadása és a nedvkeringés sem az igazi, ezért késleltetett metszést alkalmaznak a gazdák. Félbemaradt a cukorrépa, a tavaszi árpa és a zab vetése – tette hozzá. Becslések szerint 8-10 ezer hektár víztől veszélyeztetett terület van jelenleg Csongrád megyében, több helyen a gyümölcsösök is sártengerré változtak, emiatt nem lehet a fák közé menni."

Felmentő ítélet

A minisztercsere tálalását az FVM honlapján lévő információval kezdem, hiszen ennek kell legközelebb esnie a hivatalos változathoz. „– A következő egy évben elsősorban nem agrárpolitikusra, hanem agrármenedzserre van szükség; kezdeményeztem Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felmentését, ezzel egy időben Gráf József szocialista parlamenti képviselő kinevezését – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

– Azzal bíztam meg Gráf Józsefet, hogy az agrár- és vidékfejlesztési pályázatok befogadása és elbírálása, a hazai és európai támogatások kifizetése, a gabonaintervenciós felvásárlások és raktározások ügyében, valamint a termelők közötti, illetve a termelők és feldolgozók közötti szorosabb együttműködés szervezésében érjen el pontosabb, precízebb megbízhatóbb végrehajtást – közölte Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: ha kell, `márpedig kell`, akkor ehhez az új miniszter változtasson vezetési szinteken, vezetőkön, szervezeteken, irányítási technikákon, mert megbízható és pontos igazgatás nélkül mit sem ér a jó agrárpolitika. A miniszterelnök szerint olyan agrármenedzserre van szükség a kormányban, aki a bonyolult, sokágú szervezetet képes a jelenleginél pontosabb, megbízhatóbb teljesítményre bírni.

A kormányfő kiemelte, hogy Gráf József életét a mezőgazdaságban töltötte, `évtizedek kötődnek nagyon konkrét mezőgazdasági szervezetet irányító vezető tevékenységéhez, aktív agrárszakember és politikus.`

– Az agrárminisztériumban menedzsertípusú vezetésre van szükség, nagy gazdaságpolitikai átalakítások és célok kitűzésére idő sincsen – mondta Gráf József földművelésügyi miniszter jelölt hétfőn Budapesten, a miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. A jelölt közölte: rendkívül fegyelmezetten és szigorúan megköveteli mindenkitől, hogy a feladatát lássa el, a minisztériumban tervezett konkrét személyi változtatásokat három-négy nap múlva ismerteti. Elmondta, hogy kitűnő partneri és munkakapcsolata van az agrár érdekképviseletekkel. `Szeretném, ha a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek a költségvetés és a feladatok kidolgozásában is részt vennének, annak érdekében, hogy a magyar gazdák uniós társaikkal egyenrangú partnerekké váljanak` – mondta.

Megengedhetetlennek nevezte, hogy 25 tagországból 24-ben sikerüljön időben kifizetni a területalapú támogatásokat, csak Magyarországon nem. Ennek megváltoztatását az `egyik legfontosabb feladatnak` nevezte. Álláspontja szerint `nincs külön uniós és magyar hivatal, csak magyar hivatal van és az uniós kérdésekkel foglalkozó hivatal, ennek alapvető feladata a magyar érdekek figyelembe vételével, hogy minden uniós forráshoz hozzájussunk".

Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hétfőn az MTI-nek kijelentette: `felmentésemet tudomásul vettem, de vegyes érzelmekkel. Egyrészt sajnáltam, hogy azt a munkát, amit elkezdtem, nem tudtam befejezni – ennek nehezén, az uniós átálláson már túl vagyunk, ám piaci értelemben ez a folyamat még 5-6 évig eltarthat. Másrészt viszont megkönnyebbülés számomra, hogy három év komoly megterhelése véget ért, ami a kormányzati tevékenységből adódott` – tette hozzá."

Vád és védelem

A vendéglátósok jól tudják, hogy ugyanazt az ételt sokféleképpen lehet fűszerezni, hát még tálalni. Az újságírók a hírekkel teszik ugyanezt. A Magyar Nemzet április 26-i cikke nem fukarkodik az ízekkel és kellékekkel. „Már akkora a baj, hogy a nagyüzemi agrárlobbinál is `kiment a biztosíték`. Míg a gazdák traktorjaik mellett fagyoskodtak a Felvonulási téren, a szocialisták mögött álló érdekcsoportok csendesen `beindították a fúrógépet`. Tegnapra révbe is ért a Németh Imre földművelésügyi miniszter megbuktatására indított akció. …A rendszerváltás óta a mindenkori agrárminisztereknek általában a pénzügyi tárca vezetőivel kell harcot vívniuk az ágazatot megillető támogatásokért. A legnagyobb vereséget e téren Németh Imre szenvedte el. Teljesen behódolt a fiskális szigornak. Minisztériuma pénzeit és a termelőknek járó uniós juttatásokat Draskovics Tibor hiánymérséklő könyvelési trükkjeihez gátlástalanul felhasználhatta. Az éltanuló szerep és a politikai érdekek kiszolgálása nem segített, sőt jórészt ez okozta a vesztét a földművelésügyi minisztérium vezetőjének.

Az, hogy Gráf József személyében egy újabb üzletember, kipróbált MSZ(M)P-mozgalmár kerül a köztársaság egyre borulékonyabb kormányába, nem változtat azon a tényen, hogy a szocialisták 2002 óta tartó regnálásához, Németh Imre miniszterségéhez köti majd a magyar mezőgazdaság egyik legválságosabb időszakát a jövőbeni agrár-történetírás. Ezen időszak alatt tárták ki a kiskaput a földpiacon a spekulánsok előtt, és írták alá Koppenhágában azt a csatlakozási szerződést, melynek következtében a honi agrárium sorsa hosszú távon megpecsételődött.

Lépésről lépésre

Egy másik, de szintén markáns változat a Népszabadság Onlineról: „Németh Imre beszántása nyílt beismerése annak, hogy a magyar állami agrárintézmények nem készültek fel jól az uniós csatlakozásra. Ezt aligha lehet teljesen a távozó miniszter nyakába varrni, de ő az első, akinek ezért el kell vinnie a balhét. Egy idő után már nem lehet Torgyánra mutogatni. … A távozó miniszter klasszikus agrárpolitikus, a magyar mezőnyben a jobbak közül való, de nem olyan `problémamegoldó`, aki akkor is elérte volna, hogy a termelők mielőbb a pénzükhöz jussanak, ha történetesen még életében nem látott volna tehenet. …

Vajon mit nyerhet Gyurcsány azzal, ha a választások előtt egy évvel új főgazdát ültet a bakra? Túl sokat aligha. A hibák beismerését támogatói gyengeségnek tarthatják, ellenfelei viszont saját maguk igazolásának. A hátralévő egy év ráadásul már aligha elég arra, hogy másfelé kanyarítsák a barázdát. És akkor ott van még a várható `vörös bárózás` és `bólyozás`, amit Gráf miatt kap a kormány az ellenzéktől.

Ezzel szemben állhat az a kormányfői megfontolás, hogy a kampány hajrájában nem hiányoznak neki újabb traktorkonvojok. Németh Imre és csapata ezt nem tudta meggátolni, és Gyurcsánynak alighanem kevés a bizodalma, hogy vele az élen ez másként történne ezután. … Mindabból, amiért több magyar agrárágazat vesztesként éli meg az uniós csatlakozást, rövid idő alatt (főként a választásokig) már kevés pótolható. Az importjoghurt kelendőségét látó tejtermelők, a tárolóra váró gabonatermesztők, az uniós primőrön edződő kertészek hiába tudják már, mit kellett volna tenniük nekik és az államnak ahhoz, hogy a mi termékeinket féljék a más országok gazdái. A kaszagép nemcsak a kormányban szedi az áldozatait, hanem az agráriumban is. Csak ott már nem mindenkinek van hátra száz lépése."

Kitekintés

A Magyar Rádió Onlineban a személycsere jelentőségét messze meghaladó összeállításra leltem, amelyben talán nem ismeretlen tények és vélemények sorakoznak, de így együtt sokkolóak. „A hazai mezőgazdaság jövedelmezősége nem éri el az európai átlag 30 százalékát. Sok a kisgazdaság, amelyek jó része nem életképes, de ami a legfőbb gond, hiányzik egy hosszú távú agrárstratégia. Ezek a megállapítások az ágazattal foglalkozó konferencián hangzottak el, melyet a Tudományos Akadémián tartottak

A világ mezőgazdasági termelésében a rendszerváltás előtt egy százalék volt a részesedése Magyarországnak, most csak fél százalék – hangzott el a konferencián. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója úgy vélekedik, hogy a magyar mezőgazdaság a negatívumokat tekintve követi a fejlett világot, más szempontból viszont szembemegy vele. Udovecz Gábor arról beszélt, hogy a mezőgazdaság súlya, tekintélye mindenhol csökkent, ebben hasonlítunk a Nyugathoz. Ugyanakkor például náluk nem csökkent, inkább nőtt az állatállomány, Magyarországon ez már csak egyharmada az uniós átlagnak. A mezőgazdasághoz kapcsolódó üzletek is jól mennek ott, és az agrárgazdaság jövedelmezősége sem egyforma; mi nem érjük el az európai átlag 30 százalékát. Mindennek oka, hogy a politika egyre kevesebb üzleti lehetőséget lát a mezőgazdaságban, a termelők elavult technikával dolgoznak. Az egyik legnagyobb problémának pedig azt látja, hogy a termelő, a feldolgozó és a kereskedő nem működik együtt kellően.

Egy másik előadó a túl sok kisüzemről beszélt. 210 ezer nyilvántartott üzem van Magyarországon, ebből csak 35 ezer az életképes. Az uniós lehetőségek kihasználása az első évben ügyetlenül ment, szinte az összes szereplő hibájából. Az idén már várhatóan eredményesebb lesz az ország – mondta még a főigazgató. A Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetének munkatársa, Somai Miklós pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós agrárpolitikán belül igenis van mozgástér. Lehetne több hazai támogatást is adni, nem kellene ennyire eminensnek lenni a szabályok betartásánál. Másrészt, végre ki kellene dolgozni egy agrárstratégiát, amely talán soha nem volt Magyarországon."