A 2004. évben tapasztalt kukoricabogár-fertőzés idejét, mértékét és minőségét tekintve eltérő véleményekkel és magyarázatokkal találkozunk. Egy azonban tény; – jelentkezett lárvakártétel és imágófertőzés, csak mindkettő valamivel kisebb mérvű és később előforduló, mint ahogy azt megszoktuk. Egy kicsit elaltatott bennünket a bogár – s így mi is magunkat.

Ennek az lett az eredménye, hogy a lárvakártétel ellen még csak-csak védekeztünk, de az imágók elleni védekezést már nem tartottuk szükségesnek. Indokoltuk ezt azzal, hogy a később rajzó bogarak lekésték a kukorica virágzását, tehát jelentős gazdasági kártól már nem kell tartani. Azzal a ténnyel, hogy a bogár nem csak kárt okoz, hanem szaporodik is, bizony már nagyon kevesen törődtek. Pedig a jövőben éppen e kérdés tekintetében alapvető szemléletváltásra van szükség.

Az Egyesült Államokban azt mondják a kukoricabogárról, hogy olyan kártevő, amelyik „elaltatja" a farmer éberségét, mert vannak évek, amikor a bogár megjelenése időben széthúzódik, a kártétele pedig később jelentkezik, ill. kevésbé látványos. Ilyenkor a farmerek úgy gondolják, hogy itt az ideje egy kis spórolásnak. Az „altató" pedig beválik, és a kukoricabogár a következő évben újult erővel támad.

Valljuk be, idehaza mivelünk is ez történt az elmúlt esztendőben. A kukoricabogár „elaltatta" az éberségünket. Félő azonban, hogy a múlt év őszén lerakott tojásokból kikelő lárvák, majd imágók tömege fúj majd erőteljes ébresztőt ebben az évben. Nem az lesz a kérdés, hogy védekezzünk-e a kukoricabogár ellen, hanem inkább az, hogy mikor, mivel és mennyiért?

Vegyük sorra a rendelkezésünkre álló eszközöket, és vizsgáljuk meg azok hatékonyságát és gazdaságosságát!

Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy a kukoricabogár elleni integrált védekezést tekintve a következő módszerek állnak rendelkezésünkre:

– vetésváltás

– lárva elleni védekezés: csávázás, talajfertőtlenítés

– imágó elleni védekezés.

Elemezzük végig minden egyes védekezési módszer előnyeit és gyenge pontjait!

Vetésváltás

A kukoricabogár elleni védekezésnek elismerten ez az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb (legdrágább?) módszere. Gyenge pontja azonban, hogy vannak olyan területek, ahol a vetésváltást képtelenség megoldani, mert nincs hozzá megfelelő terület. Ilyen problémával küzdhetnek például a kukoricavetőmag-termesztők. A módszer másik hátránya pedig az, hogy ahol az előző évben búza volt, és nem végeztek szakszerű tarlókezelést, ott megvan a veszélye annak, hogy elsőéves kukoricában lárvakártétellel találkozhatunk.

Lárva elleni védekezés

Vetőmagcsávázás: A védekezési technológiák közül az egyik legkézenfekvőbb és technikailag legkönnyebben kivitelezhető, ill. viszonylag gazdaságos megoldás.

Talajfertőtlenítés: Lényegesen nehezebben kivitelezhető és drágább megoldás. Hatékonyságát nagyban befolyásolja az a tény, hogy a szerkijuttatás időpontja és az elhúzódó lárvakelés között jelentős idő telik el, és közben a talajfertőtlenítő szer egy része lebomlik. Tehát a szerben rejlő biológiai hatékonyság csak részben tud érvényesülni.

Mindezek ellenére nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyetlen kukoricatermesztő sem mondhatja azt, hogy a kukoricabogár-lárvák ellen nem kell védekezni.

Viszont ha valaki azt mondja, hogy a kukoricabogár-lárvák ellen akár csávázással, akár talajfertőtlenítéssel nagy hatékonysággal lehet védekezni, az nem mond igazat, és elaltatja a közvéleményt. A hazai és nemzetközi szakirodalomban leírt kísérleti eredmények alaposabb elemzésével mindenki számára világossá és egyértelművé válik, hogy a kezeletlen kontroll százalékában kifejezve nem kapunk jobb biológiai hatékonyságot, mint amit a hazai szakvélemény is elfogad. Ez pedig csávázás esetében közel 50%, a talajfertőtlenítés esetében pedig 60% körüli.

Tehát annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a lárvakártétel ellen hogyan, csávázással vagy talajfertőtlenítéssel védekezzünk, kevésbé a hatékonyság, mint inkább annak a függvénye, hogy mekkora a fertőzési nyomás, és mennyit vagyunk hajlandóak invesztálni ebbe a kezelésbe.

Sajnos, ma még nem áll rendelkezésünkre olyan egzakt vizsgálati módszer, amelyikkel meg tudnánk határozni az év elején, hogy az adott évben mekkora lárvafertőzéssel számolhatunk. Ezért marad a feltételezés, a meggyőződés, a rutin és a gazdasági megfontolás.

Imágó elleni védekezés

A rendelkezésünkre álló védekezési technológiák közül ez az egyik leghatékonyabb. Különösen igaz ez azokra a kezelésekre, amelyekben INVITE technológiát alkalmaznak. A költségét tekintve egy INVITE+DIABRO kezelés a középkategóriába tartozik, de ha figyelembe vesszük a közel 90%-os biológiai hatékonyságot, és azt, hogy a kukorica virágzása idején korlátozás nélkül használható készítmények közül ez biztosítja a leghosszabb védettséget, akkor megállapíthatjuk, hogy az ár-érték arányt tekintve ez a módszer a legjobb megoldások egyike.

Az imágókat tekintve azonban a szakmai éberség „altatásának" a veszélye kettős. Az egyiket maguk a szakemberek okozzák, amikor arról beszélnek, hogy az imágók által okozott kár nem is annyira jelentős (csak 10-30%!).

Az éberséget, a másik oldalról, maga a kukoricabogár „altatja", a kései, elhúzódó, ebből adódóan gyengének tűnő rajzásával (lásd 2004.). Azzal viszont még az éberebb szakemberek sem sokat törődnek, hogy a bogár nemcsak kárt okoz, hanem szaporodik is, és egyedenként 400-1000 db olyan tojást rak a talajba, amelyből a következő évben lárvák kelnek ki, és amelyek ellen újra védekezni kell! Tehát egyértelmű, hogy a kukoricabogár imágói ellen védekezni kell, függetlenül attól, hogy intenzív vagy esetleg elhúzódó a rajzás. A kérdés ebben az esetben is csak az lehet, hogy mikor, mivel és hányszor védekezzünk?

Erre a kérdésre pedig szakmai meggyőződéssel azt válaszolhatjuk, hogy: INVITE technológiával, a tojásrakó nőstények rajzásának kezdetén, majd két hét múlva megismételve.

Lehet azt is kérdezni, hogy miért van szükség az INVITE-ra? Erre a válasz az, hogy azért, mert a vele együtt kijuttatott rovarölő szer minden cseppje hasznosul, és kifejtheti maximális hatását, függetlenül a szórásképtől, fedettségtől és penetrációtól. Az INVITE technológiának pont az az egyik erőssége, hogy a nagy cseppekben kijuttatott permetlét a gyorsan mozgó bogarak megtalálják, legyen az a kukorica bármely részén vagy esetleg még a gyomnövényeken is. Ezek a cseppek pedig úgy működnek, mint a csapdák, mert az a kukoricabogár, amelyik ilyen permetlécseppel találkozik, addig el nem mozdul, amíg az egész cseppet el nem fogyasztotta, vagy amíg el nem pusztul.

A kukoricabogár elleni hatékony védekezésben bizony használnunk kell az integrált védekezés minden elemét, egyiket sem hagyhatjuk el.

Az imágók ellen pedig azért kell INVITE technológiával védekeznünk, hogy ne a kukoricabogár altassa el a mi éberségünket, hanem mi „küldjük az egyedeit örök nyugalomra", azért, hogy mi nyugodtan aludhassunk.