2005. április 6-án ünnepelte a BASF, a világ legnagyobb vegyipari vállalata fennállásának 140. évfordulóját. „A 140 éves múlt nekünk, vevőinknek, munkatársainknak, részvényeseinknek és partnereinknek 140 év felelősséget jelent" – mondta Dr. Jürgen Hambrecht, a BASF AG vezérigazgatója. A gazdasági siker alapvető feltétel ahhoz, hogy ennek a felelősségnek eleget tegyünk, ugyanis az előrelépés és a társadalmi többletérték csak egészséges gazdasági alapokon érhető el. Ennek eléréséhez hosszú távú gondolkodásra és cselekvésre van szükség; és az is elmondható, hogy mindkettő a BASF erőssége. Sikerünkkel és fejlesztéseinkkel a továbbiakban is a jövőbe vetett hitet kívánjuk megerősíteni."

Információk a BASF-ről

A BASF a világ vezető vegyipari vállalata. Portfoliója vegyszereket, műanyagokat, magas feldolgozottsági fokú termékeket, növényvédő szereket és finomvegyszereket, valamint kőolajat és földgázt foglal magában. A BASF a szinte valamennyi ágazatban jelenlévő vevőit megbízható partnerként intelligens megoldásokkal és nagy értékű termékekkel segíti abban, hogy sikeresebbek legyenek. A BASF új technológiákat fejleszt és használ annak érdekében, hogy további piaci lehetőségeket tárjon fel. A gazdasági sikert a környezetvédelemmel és a társadalmi felelősséggel párosítja, és ezáltal hozzájárul egy élhető jövő megteremtéséhez. 2004-ben a BASF 82.000 munkatársával 37 milliárd euró forgalmat könyvelhetett el.

A BASF AG növényvédelmi részlege a 2003. évben 3.176 millió e forgalommal az ágazat élén foglal helyet. A mezőgazdaság megbízható partnereként bevált és innovatív fungicideket, inszekticideket és herbicideket kínál, amelyek elősegítik a mezőgazdasági termékek hozamának és minőségének javulását. További alkalmazási lehetőségeket kínálnak a dísznövényeknél és a pázsitoknál, valamint a kártevők elleni védekezésnél, köz- és magánépületekben. A BASF arra törekszik, hogy az új tudást gyorsan piaci sikerré kovácsolja. A vállalati részleg jövőképe azon alapul, hogy világszerte olyan innovációkkal váljon vezetővé, amelyek optimalizálják a mezőgazdasági termelést, javítják az élelmezést, és ezáltal emelik a világ növekvő számú lakosságának életminőségét.

Új feladatok országon belül és kívül

Méhn Gábort – aki a BASF Agrodivízióját Magyarországon, Bulgáriában és Romániában is vezeti – a régióval kapcsolatos tervekről, elvárásokról, lehetőségekről kérdeztük.

– Milyen kihívásokkal találkozik a BASF az új régióban?

– A legnagyobb kihívás az, hogy Romániában, Bulgáriában segítséget nyújtsunk a partnereknek abban, hogy sikeresen megoldják az EU-csatlakozás előtt jelentkező nehézségeket. Szeretnénk kihasználni azokat a szinergista hatásokat, amelyek az EU-s bővítésnél lehetőséget teremtenek arra, hogy mindegyik oldalon tovább fejlődjön a mezőgazdaság és a kapcsolatrendszer.

– Milyen szakembergárda áll ehhez a munkához rendelkezésre Romániában, illetve Bulgáriában?

– Mindkét országban jól bevált szakembergárdával működünk együtt, akik már az elmúlt időszakban is sikerrel dolgoztak, bizonyítottak.

– Hogyan értékeli a tavalyi évet a magyar piac tekintetében?

– Az elmúlt esztendőt mindenképpen sikeresnek tekintjük, ugyanakkor nagyon erősen érződött a mezőgazdaságra jellemző likviditási probléma, ami bizonyos fokig mérsékelte a 2004-es év üzleti forgalmát.

– Milyen új, bevezetésre váró készítményekkel rendelkezik a BASF jelenleg?

– A BASF az elmúlt időszakban minden évben új termékeket vezetett be, és ez a hagyomány idén is folytatódik. Tavaly újdonság volt a Signum csonthéjasokban és az Arrat a gabonában, 2005-ben ilyen lesz pl. a Cabrio Top a szőlőben és a Clearfield technológia a napraforgóban. 2006-ban is lesznek új termékeink a piacon.

– Mennyire innovatív a magyar gazda, mennyire szereti kipróbálni az új technológiákat?

– A magyar termelő minden újdonságra fogékony, ami ár-érték arányban és technológiában előre mutat, így technológiáink fogadtatására nekünk sem lehet panaszunk.

– A Clearfield kukoricában már több éve ismerős technológia. A napraforgóban milyen várakozásaik vannak ezzel kapcsolatban?

– Jelenleg ez az újszerű megoldás az egyetlen posztemergens kétszikű gyomirtási technológia, ami különösen pl. a parlagfűnél napjainkig nem jelentett tökéletes védekezést. Ez a probléma ezzel a technológiával megoldhatóvá válik a termelők számára. Jelenleg 2 napraforgófajta termesztése esetén használható, de ezek száma folyamatosan bővülni fog.

– A tavalyi, meglehetősen viszontagságos év után mit vár a 2005-ös szezontól?

– A fő kérdés, hogy a termelők az idei szezonban milyen megoldásokat választanak. Abban az esetben, ha a költségeken próbálnak faragni – és itt a változó költségekről beszélnék –, csökkenni fog az intenzitás, s ez véleményem szerint óriási problémákat okoz, hiszen alapvető cél és érdek, hogy a termelők hektáronkénti árbevétele növekedjen.

– Kérdés persze, hogy az elmúlt évben tapasztalható komoly tárolási problémák mennyire orvosolhatók idén?

– A tárolási probléma ennek az éremnek csak az egyik oldala, viszont ilyen ingadozó, sokszor alacsony termésátlagokkal a termelő hosszú távon nem fog tudni talpon maradni Európában. A tárolási problémákat valóban meg kell oldani, és a termésátlagokat, a minőséget növelni kell.

– Szakmailag mennyire felkészült a magyar termelői kör?

– Úgy látjuk, hogy a magyar termelők többségénél rendelkezésre áll a megfelelő szakmai tapasztalat, talán a szándékaikat kellene kissé határozottabban megvalósítaniuk.

– Sokszor úgy látszik, az is probléma, hogy a gazdák egymásnak gyökeresen ellentmondó információkat kapnak a lehetséges kitörési irányokról. Néha talán már nem is tudják, hogy kinek, minek higgyenek.

– Valóban, nagyon sokféle információ jelenik meg az ágazaton belül. Az biztos, hogy minden termelőnek kellő tárolókapacitással kell rendelkeznie, hogy ne kombájn alól kelljen eladni a terményt. Az intervenciós ár iránymutatónak feltétlenül jó; s itt azt a kérdést is közbevetném, hogy vajon mi lett volna a termény ára 2004-ben, ha még az intervenció keretei sem lettek volna meg?

– S végül: mit gondol, melyek lesznek azok a kultúrák, amikre nagyobb igény lesz a következő években?

– Az olajos növények szerepe, jelentősége biztosan megmarad, a búza és kukorica iránti folyamatos igény is szintén jellemző lesz, ehhez viszont az kell, hogy a magyar termelők ne egyszer kereslettel, egyszer pedig kínálattal jelenjenek meg az európai piacon, hanem időjárástól függetlenül, folyamatosan, stabilan kiszámítható export pozíciót foglaljanak el. Hosszú távú megállapodásokat csak stabil termelői háttérrel lehet megkötni!