A fékberendezések ismertetését kezdjük talán a vontatmányokkal, pótkocsikkal. Miért? A válasz egyszerű. A vontatmányok összgördülő tömege esetenként sokkal nagyobb mint a vontatóé.

A biztonságos légfék működés ezen járművek esetében fontosabb mint az előttük haladó vontatók esetében. A teljes járműszerelvény fékezés esetén is „húzott" marad, azaz a vontatmány nem fog ráfutni a vontatójára. Továbbá tény, hogy a vontatmányok – különösen pótkocsik esetében – időnként jelentősen túlterheltek

Nézzük, milyennek kell lennie a vontatmányok fékberendezéseinek.

A vontatmányok légfékrendszerének üzemi nyomása: 5,3 bar, ill. 6,5-8,5 bar. De mikor melyik?

Nos, vegyük sorjában.

Egyvezetékes fékrendszer

Akkor beszélünk egyvezetékes fékrendszerről, amikor a vontató és vontatmánya között csak egy légvezeték van. Ekkor ugyanazt a vezetéket használjuk a vontatmány szerelvényeinek a levegővel való feltöltésére és a fékezés vezérlésére. (1. ábra)

Az egyvezetékes fékrendszer üzemi nyomása: 5,3 bar.

Nézzük, hogy működik. Az ábrán nyomon követve: a levegő a csatlakozófejen (1) keresztül érkezik a vontatóból. A csatlakozófej a többi fékcsatlakozások azonosítása és hibás csatlakozás elkerülése érdekében: fekete színű az egyvezetékes fékrendszernél. A jobb kivitelek esetében még szeleppel is el van látva, így a csatlakozók bontása esetén a levegőt egyik oldal sem veszíti el. A rajzon is jól látható, hogy a levegő mindig az 1-es számmal jelölt oldalon lép be, és a 2-es oldalon lép ki a fékszerelvényekből. A csatlakozóból a levegő a csőszűrőn (2) át a pótkocsiszelepbe (3) halad, majd annak az 2-1-es pontján át a légtartályba (4).

Ez a csőszakasz menetközben mindig nyomás alatt van, egészen addig míg a vezető fékezni nem kíván. Fékezéskor az „egyvezetékben" a nyomásnak csökkennie kell, a vezető által megkívánt lassulásnak megfelelően. Vészfékezés esetében akár egészen a 0 bar-ig. Tehát az egyvezetékes fékvezérlésnél a töltőnyomás (az 5,3 bar) csökken. A vontatmány lassulása ennek a csőszakasz nyomáscsökkenésének mértékétől és gyorsaságától függ. Itt jelentkezik a legtöbb hiba.

Amennyiben a pótkocsiszelep 1-es pontjától a levegő csak lassan tud távozni, mert a csőszűrő vagy a csatlakozófej kosz miatt eltömődött (ami elég gyakori), úgy azzal egyenes arányban lassabban fog a vontatmány fékezése is bekövetkezni. Az első pont, ahol a vontatmány fékezését gyorsabbá tudjuk tenni: a csatlakozófej és a csőszűrő ellenőrzése, tisztítása. A csőszűrőben lévő (műanyag)szűrő tisztítása egyszerű, sérülése esetén cserélhető alkatrész.

A pótkocsiszelepbe az 1-es ponton át érkező levegő a légtartályba (4) halad tovább, amely vízleeresztő szeleppel (5) van ellátva. Célszerű a tartályból a vizet munkakezdéskor leereszteni. A víz részben a tartály térfogatát csökkenti, ezzel egyben csökkentve annak energiatároló képességét. Másrészben a fékszerelvényekbe jutó víz (főleg hideg-fagyos időszakban) rontja a szelepek minőségét, egyben veszélyezteti azok működőképességét. A pótkocsi fékszelep feladata a nyomáscsökkenés arányában a kerékfékszerkezetbe jutó levegőnyomás vezérlése, ill. a töltési időszakban a megfelelő tömítettség biztosítása. A szelep időnkénti karbantartása, javítókészlettel való felújítása csak fokozza a szelep üzemi biztonságát.

A kerékfékeket működtető elemeknek, munkakamráknak levegővel való ellátása a pótkocsiszelep feladata. Fékezéskor a munkamráknak levegővel való feltöltése akkor lesz gyorsabb ha azok levegőigénye a legkisebb. Ez azt jelenti, hogy törekedni kell arra, hogy a fékkarok elmozdulása a hatásos fékezésig viszonylag rövid legyen. Ezt a fékkarok karbantartásával, ill. a fékkamrák tömítettségével lehet elősegíteni. A fékkamránál történő levegővesztés csökkenti a fékezés hatékonyságát, hiszen egyvezetékes fékrendszernél a fékezés alatt a légtartálynak nincsen utántöltése. A fékhengerek javítása, karbantartása viszonylag egyszerű feladat, de adott esetben a szakműhelyek által szívesen látott munka.

Kétvezetékes fékrendszer

A kétvezetékes fékrendszerre való áttérés nemcsak a magasabb üzemi nyomásban mutatkozik meg. A rendszer üzemi nyomása: 6,5–8,5 bar. (2. ábra)

A vontatót és a vontatmányt két vezeték köti össze. A piros színű töltő vezeték (1) állandóan nyomás alatt van, azaz ezen keresztül állandóan töltésre kerülnek a pótkocsin lévő féktartályok. A sárga színű vezeték (2) viszont csak akkor kerül nyomás alá, ha fékezés következik be.

Tehát a kétvezetékes rendszer esetében elkülönül egymástól a töltés és fékvezérlési funkció. Ez előnyös az utántöltés miatt, és ami még fontosabb: gyorsabbá vált a fékvezérlés. Az egyvezetékes rendszerből leeresztettük a levegőt fékezéskor, a kétvezetékes rendszer esetében feltöltjük a fékvezetéket. Amint ez ismeretes, egy csőszakaszt feltölteni kb. háromszor gyorsabban lehet, mint ugyanabból a csőszakaszból leereszteni a levegőt.

A töltőnyomás a piros csatlakozón (1) keresztül érkezik, a csőszűrőn (4) át a pótkocsiszelepbe, majd annak 2-1-es csatlakozóján át a légtartályba (6). Fékezés esetén a sárga csatlakozón (2) át érkezik a vezető által megkívánt lassulásnak megfelelő nyomású levegő a pótkocsiszelep (5) 4-es pontjába. Az itt érzékelt nyomás szerint kerül a pótkocsiszelep 2-es pontján keresztül a féklevegő kivezérlésre. A csőszűrők (4) állapota ez esetben is fontos, de hibájuk csak kisebb mértékben tudja a működést befolyásolni. A karbantartást azonban itt sem mellőzhetjük.

A fékezés gyorsasága ún. elősietéssel növelhető, ami azt jelenti, hogy a vontatóból érkező féknyomásnál kb. 0,1 – 0,5 bar-ral magasabb nyomást lehet a kerékfékszerkezetek felé kivezérelni. Ennek beállítása a pótkocsiszelepen lehetséges. A szelep a több funkciós működése miatt fokozott karbantartást igényel. Sikeres vizsgálata és beállítása próbapadon vagy nyomásmérőkkel lehetséges.

A légtartályokra és a munkakamrákra ugyanaz érvényes, amit az egyvezetékes rendszer esetében is ismertettünk.

A nagyobb teherbírású pótkocsik esetében a pótkocsiszelepből kivezérelt féknyomást még a ún. fékerőszabályzó szelep módosíthatja. A fékerőszabályzó működése, javítása, beállítása külön fejezetet érdemel, így annak működésével külön foglalkozunk.

A modernebb vontatók általában már mindkét, egy- és kétvezetékes rendszerrel is fel vannak szerelve, a pótkocsik azonban csak az egyik rendszerrel. Lehetséges a pótkocsik mindkét rendszerrel, az ún. 1 + 2 vezetékes rendszerrel való kiegészítése. Ekkor csak a pótkocsiszelep típusa változik meg. Az egy- és kétvezetékes pótkocsiszelepet azonban a két, egymástól eltérő üzemi nyomás miatt még külön nyomáshatároló-kétutas szeleppel is fel kell szerelni. A pótkocsiszelep feladata, működése és rendszer egyéb funkciói változatlanul megmaradnak. (3. ábra)

A fékezés biztonsága nemcsak a jármű vezetője számára fontos, hanem a közlekedésben résztvevők mindegyike számára.

Remélem, írásunkkal felkeltettük érdeklődésüket. Fékszerkezetekkel kapcsolatos sorozatunkat tovább kívánjuk folytatni. Ezzel kapcsolatos kérdéseikre szívesen válaszolunk.