A találkozó kezdetén Pierre Cohadon ügyvezető igazgató üdvözölte a cég megjelent partnereit. Ezt követően, első előadóként Dr. Mattyasovszky Pál, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal tudományos igazgatója adott átfogó helyzetértékelést az Európai Unió a borászatot érintő élelmiszer-biztonsági elvárásairól. A korábbi borbotrányok tanulságait szintén összefoglaló előadásból az is kiderült, hogy 1996, a szivacsos agyhártyagyulladás járvány tömeges megjelenésének időpontja mérföldkő volt az élelmiszer-biztonság kérdését illetően. A járvány lezajlása után ugyanis egy új intézmény, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal kezdte meg a működését, és az ezzel együttjáró szemléletváltozással olyan kötelezettségek hárultak az államokra, amelyek az új tagokra is vonatkoznak, amennyiben az uniós piacokon meg akarják őrizni versenyképességüket.

A bor speciális termék, amelynek minősége elválaszthatatlan az élelmiszer-biztonság kérdésétől. Az előadás nyomán az is nyilvánvalóvá vált, hogy a borminőség mostani, a korábbinál átfogóbb értelmezése elsősorban a „nyomon követhetőségben” érhető tetten – ezen belül a termék megbízható eredetét a fogyasztó felé is szükséges közvetíteni, illetve a rendszer hatásköre a nem biztonságos áru azonosítására, kivonására és a felelősség megállapítására is ki kell hogy terjedjen.

A borminőséget a szőlőtermesztés során főként a növényvédőszer-maradványok, később, a borkészítés során pedig a technológiai sajátosságok miatt gondot okozó káros mikroelemek, nehézfémek, illetve fertőtlenítőszerek veszélyeztetik. Közös érdek, hogy a termelő és a fogyasztó ezeket a káros anyagokat elkerülje –többek között ennek a követelménynek az elérése érdekében alakult meg – az európai főhivatalhoz illeszkedve – 2003-ban a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, amely a jövőben várhatóan egyre szélesedő jogkörrel látja el feladatait. Az intézmény tevékenységének fő célja a 178/2002 sz. élelmiszertörvény betartatása, amely jogszabály egyébként minden EU-tagország számára kötelező érvényű.

A magas színvonalú termelés mellett az ágazat sikerének elengedhetetlen feltétele a megfelelő értékesítés. Ezzel kapcsolatos kérdéseket vetett fel dr. Totth Gedeon főiskolai tanár, tanszékvezető Miért beteg a magyar bormarketing? című előadásában, amelyből kiderült, hogy a forráshiány mellett szemléleti gondok is akadályozzák a magyar borok hírnevének, piaci pozíciójának erősítését. Az előadó egy száz borász véleményére épülő felmérés tapasztalatit osztotta meg a hallgatósággal. Az ágazati szereplők megkérdezése nyomán kiderült; a termelők elsősorban a hazai szaküzletekben és áruházláncokban kívánnak meghatározó módon jelen lenni boraikkal, amihez a folyamatos egyenletes minőség mellett elengedhetetlen a termelők ismertségének, a borászatok és pincészetek imázsának az erősítése.

Ezt követően a Syngenta szakemberei annak a fejlesztő munkának a legújabb eredményeiről számoltak be, amelyet a cég elsősorban a növényvédelem területén – s azon belül a szőlőtermesztésben is – folytat, ez utóbbi ágazatban annak érdekében, hogy az egyenletes borminőség az összes termelő s a piac számára is elérhető legyen.

A cég növényvédelmi kínálata a világ számos pontján, változatos körülmények között is bizonyította termékeik kiemelkedő hatékonyságát, miközben ezek a szerek a folyamatosan szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is eleget tesznek. Az előadók az aktuális, a szőlőt fenyegető betegségek közül a lisztharmat, a peronoszpóra és a szürkepenész veszélyét és az ellenük való védekezés lehetőségeit, ill. az erre alkalmas Syngenta-termékeket – Amistar, Artea, Quadris, Ridomil, Score, Topas – is sorra vették, csakúgy, mint a kártevők – szőlőmoly, lepkék, hernyók – ellen hatékony szereket. Ez utóbbi csoportba tartozik többek között az Actara, az Actellic, a Chess, a Karate Zeon, a Match és a Vertimec.

A Syngenta szintén széles körű gyomirtószer-kínálatának része a Callisto, a Dual Gold, a Lintur, a Medallon Premium, a Primextra Gold, a Racer és a Reglone – ezek a termékek ma már nélkülözhetetlenek az eredményes növénytermesztésben.

A Syngenta az innovációban is élen jár, és a magyar képviselet elsőrendű célja, hogy a legújabb termékek minél előbb a felhasználókhoz kerüljenek; – erre példa a 2003 őszén engedélyezett, a kukoricabogár lárvakártétele ellen kifejlesztett, és azóta a világon a leginkább elterjedt és leghatékonyabbnak számító talajfertőtlenítő granulátum, a Force 1,5 G bevezetése. Többek között ennek az innovatív szemléletnek és gyakorlatnak is köszönhető, hogy a Syngenta Kft. évi mintegy 45 milliárd forintos értékesítési eredményével – piacvezetőként – mintegy 25-26 százalékkal részesedik a hazai növényvédőszer-forgalomból. Ezeket az eredményeket a cég tovább kívánja növelni; a jövőbeni fejlődés garanciája a társaság jól felépített területi képviseleti rendszere mellett a megfelelően erős innovációs, marketing, illetve logisztikai háttér.

A tanácskozást követően sor került a szőlész-borász találkozó borversenyének eredményhirdetésére. Az öt bizottságban bíráló zsűri 272 tételt értékelt. A beérkezett borok minőségére jellemző, hogy közülük hármat – fehér, vörös és tokaji kategóriában – Quadris-díjjal jutalmaztak. A rangos elismerést a Nyakashegy Kft. 2004-es Budai Sauvignon Blanc, a Szekszárdi Mg. Rt. Liszt Pincészetének 2002-es Domaine Gróf Zichy Bikavér nevű bora, illetve a Vivamus Borház 2000-es évjáratú Aszúesszenciája érdemelte ki.