A kétségtelenül jól szervezett munka kiterjed az őszi káposztarepce jelentőségében, részarányában ismét zsugorodni látszó termesztésére is, arra a növényére, amelynek vetésterülete hivatalosan mintegy 120.000 ha országosan. A csekély területkiesést és a várható terméseredményeket figyelembe véve hozzávetőlegesen 250.000 tonna repcetermés várható. Ennek mintegy 30-40%-át a KITE Rt. termelteti és vásárolja fel. Szerepük emiatt természetesen meghatározó a hazai piacon. Éppen ezért kértük fel az rt. terménykereskedelmi üzletágának igazgatóját, Márvány Attilát a repcetermesztés és -kereskedelem jelenlegi helyzetének áttekintésére és a közeljövő lehetőségeinek elemzésére.

– Igazgató úr! A termelők körében évek óta nagyon szimpatikus az önök termeltetési gyakorlata, sokan veszik igénybe a szerződéses ajánlataikat. A szorongató anyagi gondok mellett hogyan tudják ezt a tevékenységet ilyen színvonalon képviselni?

– A kérdésben rejlik a válasz, hiszen a gazdaságok nagy része tőkehiányban szenved, és a szerződéseink fő erőssége éppen abban rejlik, hogy a finanszírozási gondok megoldását segítik elő. A KITE Rt. üzletpolitikájának szerves része, hogy a terménykereskedelem a kihelyezett hitelek biztosítékát képezi. A kereskedelem hátterét ezért kell az elérhető legjobb áron bebiztosítani, hogy a teljesítések után mielőbb és a legjobb kondíciókkal fordulhasson meg a befektetett pénz. Üzleti szempontból is a legfontosabb a komoly kereskedelmi hagyományokkal rendelkező olajosmag-forgalom, de a kalászosok és a kukorica is jelentős mennyiségekkel szerepel a palettán. A velünk kapcsolatban álló partnereket igyekszünk a termésbiztonságot növelő technológiával, input anyagokkal segíteni, és egy új nyomonkövethetőségi elvárásnak is – ami uniós követelménnyé lépett elő – szeretnénk minél jobban megfelelni. Ez azt jelenti, hogy az általunk értékesített termény esetében az előállítás minden egyes fázisa nyomonkövethetőségi program által ellenőrzött és ismert. Természetesen a készáru bevizsgált minőségi paramétereivel kiegészítve a garantáltan magas színvonalú piacképes termék előállítása a cél. Az általunk bevezetett ún. „JSP", azaz a jövedelem stabilizáló program lényege, hogy a jó termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken komplex és emelt szintű technológiai javaslatot teszünk a termelőink felé. Ez konkrétan az őszi káposztarepce esetében is így van, és a stabil paraméterekkel megtermelt minőségi terményt igyekszünk a piacokon nagy biztonsággal és a legjobb árkondíciók mellett elhelyezni.

– A repcetermeltetés hazai visszaesése ellenére mennyire szívügye társaságuknak az Európa-szerte kedvelt és jól jövedelmező olajos növény termeltetése?

– A KITE Rt. a repce vonatkozásában ma is a klaszszikus termeltetési csomagot ajánlja a termelőinek. Konkrétan ismert hitelkereten belül termelésfinanszírozás indult minden évben, már a vetések megkezdése előtt, szinte igény szerinti időpontban. Ahogyan említettem, ennek fedezete a termés, de az ezt meghaladó mennyiség felvásárlására is nyitottak vagyunk. A termény konkrét árai viszont a mindenkori piaci helyzettől függenek, amelyet a termőterület nagysága, a terméskilátások, a világpiaci tendenciák is befolyásolnak. A termelőkkel – hálózatunkon keresztül – folyamatos kapcsolatban vagyunk, így az árakról is folyamatosan tájékoztatjuk őket. A szerződött partnereink kezét egyetlen percre sem engedjük el a tenyészidőszak alatt, és ha a termés betakarítása előtti deszikkálásnál szorulnak bármilyen szakmai vagy anyagi segítségre, arra is számíthatnak. A termés betakarítása és elszállítása is szervezetten folyik, amelyhez gyűjtőtárolók állnak rendelkezésre, tehát egyetlen gazdaságban sincs „útban" a repce, nem foglalja a helyet az aratásra váró kalászosok elől. A termelési ciklus végén az elszámolás pedig a jól ismert módon – a finanszírozott összeg és kamatai levonása után – a legrövidebb úton jut a termelőkhöz. A termeltetés és felvásárlás jelenlegi gyakorlata tehát bevált, legfeljebb a minél nagyobb termés és a jobb minőség érdekében szorul évente apróbb korrekcióra. A repce szerepét nagyon fontosnak ítéljük elővetemény jellege, munkaszervezési előnyei és értékesítési biztonsága miatt, ezért szeretnénk, ha területe növekedne. Sokat dolgozunk azon, hogy technológiai finomítások révén a jövedelmezőségén javítsunk, ami növelné a termelési kedvet.

– A korábban hektikusan mozgó repcepiac megnyugodni látszik és stabil, de a magyar termelők szerint az idén alacsony árakkal rukkol elő. Milyen rendezőelv szerint alakul és gyűrűzik be hozzánk a repceár?

– A repce esetében az idén május második felében indultak meg a piaci mozgások, érkeznek az árindikációk, ami talán egy kicsit késedelmes a korábbi évekhez képest. A néhány kézben összpontosuló nyugat-európai növényolajipar sajátos rendet és rendszert valósított meg az utóbbi években az olajos növények kereskedelme terén. Nyoma sincs már a korábbi sokszereplős piacnak, a repcét, ill. napraforgót a kijelölt olajosmag-feldolgozók (a repce esetében pl. Bruck, Mannheim) dolgozzák fel, és ott is ütemezetten folyik a nyersanyag fogadása. Maximális logisztikai rend uralkodik e téren, mindent az ésszerűség és gazdaságosság motivál. A termelés optimalizálása mindenki szeme láttára zajlik, kizárólag az ökonómiai szempontok szerint. A „multivá válás" folyamata tehát az olajosmagpiacon összerendeződést eredményezett, sok tekintetben áttekinthetőbbé, követhetőbbé tette, ugyanakkor korlátok közé szorította a korábbi mozgásokat. Ami látszik, hogy alaposan lecsökkent a növényolaj vertikumban résztvevők korábbi nagy száma, ami a kereskedők számának látványos csökkenésében is jól érzékelhető.

Az árakat pedig továbbra is a párizsi tőzsde (MATIF) jegyzései befolyásolják. A feldolgozók és kereskedők Európa-szerte egyaránt ezt használják, és ez gyűrűzik be a magyar piacra is. A betakarításkor ezek az árak kicsit nyomottabbak, de később általában enyhe emelkedést mutatnak. A kibővült EU-ban 14 millió tonna repce termett 2004-ben. Ehhez mérten a magyar termés – amely jó esetben 300.000 tonna körül mozog – piacbefolyásoló hatását hiba lenne remélni, ezért ilyen értelemben kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. Ugyanakkor a magyar termésre is vonatkozik, hogy a feldolgozó egyre inkább beszabályozza a szállítási ütemezést, és termelési ciklusa arányában fogadja az árut. Ez a KITE Rt. szempontjából a felvásárolt áru esetenkénti továbbtárolását és állagmegóvását követeli meg a szállításig, amivel számolnia kell.

– Martfű, a hazai feldolgozóipar fellegvára nem fogad repcét, ami lélektani szempontból sem közömbös. Milyen hatással van ez a magyar termelői kedv és az árak alakulására?

– A jelenlegi magyar repcetermesztési struktúrában a termőhelyek eléggé szórtan helyezkednek el. Ez kétségtelenül befolyással bír a felvásárlási árak alakulására is, hiszen új árbefolyásoló szempont lett az olajmalomtól – Martfű valóban nem dolgoz fel repcét –, ill. a dunai berakóhelytől való szállítási távolság. Az észak-alföldi termőhely éppen ezért hátrányt szenved egy dunántúlival szemben, és akár 2.000 Ft/t árdifferencia is kialakulhat a rovására.

A repce felvásárlási ára egyébként is differenciáltan jelentkezik, a szállítási távolság és az olajtartalom függvényében. Ismert, hogy egyes – talán alacsonyabb termelési szintet képviselő – termelők szívesebben ragaszkodnak egy fix árhoz. A magasabb technológiai színvonalon lévők pedig jobban kedvelik az olajbonifikációs elszámolással kiegészített változatot, hiszen ettől további árbevételt remélnek. Most a 41-43.000 Ft/t ab telep közötti felvásárlási ár látszik reálisnak, ami vélhetően majd az idei szezont jellemzi. Mindig pontosítani kell az árak esetében a paritást és az olajtartalom függvényében fizethető prémiumot, ill. annak beépülését az árba. Sokszor a termelők és avatatlanok is dobálóznak a számokkal – megtévesztve környezetüket –, anélkül, hogy ezeket a szempontokat figyelembe vennék. Ezeket a félreértéseket feltétlenül el kell oszlatni, tiszta viszonyokat kell teremteni az árak és árképzés tekintetében.

– Mennyiben befolyásolja a repcetermesztési kedvet, hogy Európa meglehetősen elhúzott a termésátlagok és a növény termelési kultúrája tekintetében? Mikor lehet így esélyünk a felzárkózásra?

– A magyar repce-vetésterület kétségtelenül lehetne nagyobb, és a termés elhelyezése sem okozna különösebb gondot az európai piacon. Biztosan befolyásolja a termelői kedvet az, hogy megszűnt a hazai feldolgozás, ugyanakkor azért nincs hazai feldolgozás, mert nincs elegendő repce. „Róka fogta csuka" helyzet ez, amelynek egyszerű megoldása egyre inkább kilátástalannak látszik. Ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy a repcemag egy nagyon jól feldolgozható, keresett olajosmag – és az is marad –, de ahogyan az idei év is mutatja, elég alacsony árszint jellemzi. A termelők egy jelentős részének nem éri meg termelni, mert nincs realizálható nyereségtartalma. Magasak a termelési költségek, ugyanakkor bizonytalanul jönnek a terméseredmények. Mindent elmond az országos termésátlag, amely még a kiugróan jó termést produkáló múlt évben sem érte el a 2,5 t/ha értéket. Ezzel szemben az európai árakat meghatározó német, francia cseh termésátlagok a 4 t/ha körül alakulnak. Kétségtelen, hogy nagyobb termelési biztonságot adó klimatikus viszonyok veszik körül e helyeken a repcetermelőket, de a technológiai fegyelem és az alaposság is sokkal nagyobb. Jobban akarják a nagy terméseket, igaz, jócskán invesztálnak is a repcetermesztésbe. A szerényebb magyar termést továbbá logisztikai költségek is terhelik, amelynek tovább rontják az árpozíciót. Persze, logikusan és módszeresen fel lehetne lendíteni a magyar repcetermesztést is, és elérhető lenne a nyugati termés- ill. árszint, de erre rengeteget kellene áldoznia a relatív rossz állapotban lévő magyar mezőgazdaságnak. Technológiai szigor, magasabb invesztíció és feldolgozói háttér ehhez a kulcsszavak. Az egyetlen talán a klimatikus háttér, amire a hazai termelő nem bír befolyással. Kérdés persze, hogy mire ezt megteremtenénk, addigra hol járnak a most vezető repcetermelő országok. Mert e tekintetben is van verseny, ha a jelenlegi termelési volumen és arányok miatt nem is beszélünk róla.

– A hazai repcetermesztés méretei ismét csökkennek, ami ellen a termeltető cég tehet a legtöbbet. Milyen eszközökkel és érvekkel kívánják ezt a folyamatot megfordítani, hiszen ez üzleti értelemben is érdekük?

– A kissé pesszimista kicsengésű előbbi álláspont után el kell mondani azt, hogy a KITE Rt. igyekszik mindent megtenni a hazai repcetermesztés fellendítése érdekében. Annál is inkább, mert tehet érte, hiszen a mindenkori hazai termés mintegy 40%-át termelteti, és vásárolja fel. Nehéz az eredményes népszerűsítés, mert mindenki tud számolni a most kilátásba helyezett felvásárlási árakkal. Igaz, volt már jóval 50.000 Ft/t feletti ár is korábban, de egyre valószínűtlenebbnek látszik, hogy ilyen ármozgás a következő években bekövetkezhet. A 14 milliós EU termésből 12 millió tonnát használnak fel, további 2 millió tonna az ún. felesleg. Ha ebből levesszük a magyar termést, még mindig marad 1,7 millió tonna. Ez mindent kifejez. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a biodízelgyártás ezt és még további mennyiségeket is képes felszívni. Sőt, az észterező üzemek számának növekedésével egyre nagyobb mértékben nő a repce ipari feldolgozása, más olajos növényekhez képest. Ez a jövő repcetermesztése szempontjából piaci garanciákat jelent. Tehát a repce biztosan nem tűnhet el a köztermesztésből, néhány más növény mintájára. Hazai termeléséhez azonban – a biodízel program sürgető elindítása miatt is – új lendületet kell venni, jövedelmezőségét feltétlenül javítani kell, és a ténylegesen jó termőhelyekre kell koncentrálni a termelését. Így kevesebb csalódást okozhat a termelőknek, és termesztésének előnyei miatt – pl. 10%-os elővetemény-hatásból eredő terméstöbblet a kalászosoknál – méltó helyére kerülhet a vetésszerkezetben. A KITE Rt. – termeltetési profilját figyelembe véve – különösen érdekelt a repceterület növelésében. Érveink ellenére számottevő vetésterület-növekedésre számítani egyelőre aligha lehet, de a meglévő partneri kört továbbra is motiválni kívánjuk. Bizonyítandó, hogy ez mennyire így van, minden segítséget megadunk Termelői Csoportok (TCS) alakításához, éppen az olajosmag-termelés fellendítése és piacának biztonsága érdekében. A termelők érezhetően jól fogadják a kezdeményezést, és örömmel mondhatom, hogy nagy számban össze is fognak…