Május 10. – a kukorica vetése az ország déli részén a végéhez közeledik. Ismét egy hűvös, csapadékos, nehéz tavaszt tudhatunk magunk után, lopva elvégzett rohammunkákkal, csepegtetett vetéssel, alap gyomirtással.

Május 10. – a vetésekkel egy menetben szinte mindenki, aki a kukoricát monokúltúrában vettette el, valamilyen csávázó vagy talajfertőtlenítő szert használt. Erre az elmúlt évek tapasztalatai alapján szükség volt, de vajon elegendőek lesznek ezek a kezelések arra, hogy megvédjük kukoricánkat a kukoricabogár kártételétől?

Május 10. – most még nem késő, hogy idei és következő évi kukoricavetései – kukoricabogár elleni – védelméről gondoskodjon.

Miért mondjuk ezt most, 2005. május 10-én?

A lárva ellen történő kezelések csak abban az esetben nyújtanak biztonságot a kukoricának, ha csapadékos tavaszunk van, és a gyökérzet intenzíven fejlődik, gyakorlatilag a növény kinő a kukoricabogár „foga” alól. Az elmúlt év ilyen volt. A szakemberek azóta, hogy ez a károsító megjelent Magyarországon, rendszeresen gyökérmosásnak vetik alá a károsított növényeket, és az elmúlt évi gyökértömeg nagyságához egyetlen korábbi év azonos időszakának gyökértömege sem mérhető hozzá. 2004-ben a kukoricákat a fertőzött területeken ez mentette meg. A gyökérvizsgálatok során szinte kivétel nélkül minden kezelés alatt 10-20-30 db L2-es L3-as kukoricabogár-lárvát találtak a szakemberek, és ezek a növények 2004-ben a jelentős fertőzés ellenére sem dőltek meg, észre sem vették a károsítást. Hasonló nagyságú lárvainvázió a korábbi években maradéktalanul elfektette a kukoricatáblákat, jelentős gazdasági kárt okozva. Továbbra is igaz, hogy 5-8 db/tő kukoricabogár-lárva már képes a növényeket megdönteni, és komoly terméskiesést okozni.

Most kell a jó gazda gondosságával áttekinteni a vetéstervet, és eldönteni, hogy az elkövetkező évben melyik táblán végzünk vetésváltást, melyik táblát vetjük be ismét kukoricával. Az idei termésbiztonságot is veszélyeztetik a kukoricabogár imágói, de a jövő évet is alapvetően meghatározzák a tojást rakó nőstények.

Mit tegyünk? Ma a posztemergens gyomirtásokkal már nem ér véget a kukorica agrotechnikai művelése. Figyelni kell a kelő kukoricabogár-imágókat, és védekezni kell ellenük, amikor a létszámuk eléri a 2-5 db/tő mennyiséget. Az évek átlagában a hímek a virágzást megelőzően vagy annak kezdetén jelennek meg, míg a nőstények 10-14 nappal később. Amennyiben az imágók száma a fenti létszámot eléri vagy meghaladja, a védekezéseket a kukorica virágzásában meg kell indítani.

Az Invite EC + Diabro CS kombináció a leghoszszabb hatástartalmú szer, amit a kukorica virágzásában is ki lehet juttatni. A kezeléseket akár légi úton, akár az egyre nagyobb számban található hidastraktorok segítségével is megoldhatjuk. A permetezéstechnikai fejlesztések eredményeként ma már a légikijuttató berendezések is megnövelt munkaszélességgel dolgozhatnak, így területteljesítményük tovább növekedett. A hidastraktorok 35-40 l/ha lémennyiség mellett igen nagy hektárteljesítmény nyújtanak. Hasonlóan intenzív védekezési technológiát más készítménnyel nem lehet elérni a kukoricabogár ellen, pedig a védekezések esetén kulcsfontosságú, hogy minél rövidebb időtartam alatt minél nagyobb területen védekezzünk. A nagy hatékonyságot biztosító kistérségi védekezéseket csak egész napos kezelések mellett, nagy területteljesítménnyel lehet megvalósítani. Az Invite EC + Diabro CS kombináció továbbra is meghatározó készítménye a védekezésnek, hisz kiemelkedő hatékonysága mellett a fenti kritériumokat is biztosítja.

A következő évi kukoricatermés megóvása érdekében a megtermékenyített nőstény kukoricabogarakat kell minél nagyobb létszámban elpusztítani. Természetesen ebben az esetben is az élő egyedszám felmérése, illetve a tojásérettség megállapítása ad támpontot a védekezések megindítására. Semmiképpen ne hanyagoljuk el a terület megfigyelését augusztus hónapban sem, lévén, hogy a tojásrakás dömpingjét ilyenkor tudjuk Invite EC + Diabro CS kombinációval derékba törni. Ha hatékonyan akarja védeni kukoricáját, ne feledkezzen meg arról, hogy a védekezések közül az állománykezelések a leghatékonyabbak. A védekezések eredményét szinte azonnal felmérhetjük, a kezelések sikeressége esetén pedig nyugodtan várhatjuk a 2006-os kukoricavetés időszakát.