A mezőgazdasági pótkocsikat a fékek tekintetében „mostohán" kezelték. Lassú járműnek kikiáltva egyszerűbb fékjeit nem vetve alá annyi vizsgálatnak, mint a közút többi résztvevőjét. Az egyvezetékes fékrendszer ezért tartotta magát olyan sokáig. Erre azonban a jövőben nem lehet alapozni. A kétvezetékes fékrendszer a gyorsabb és pontosabb vezérlésével teret hódított, és az újabb járműveken (pótkocsikon) már szinte kizárólagosan került alkalmazásra. Az átmeneti állapot elhúzódik az 1+2 vezetékes rendszer alkalmazásával, megvárva ezzel a lassan cserélődő technikák kihalását.

Amíg még létezik egyvezetékes rendszer, addig fontos a szelepek szabályos működése, gyors leeresztése. Ezt biztosítja többek között a karbantartást alig kapó csőszűrő (1. ábra). Az erős külső ház alatt azonban „érző szív dobog", azaz, a gondozást igénylő szűrő és rugói. A metszeti rajzát (2. ábra) tekintve alig hihetnénk, de a szűrőnek a töltés folyamán el kell tudni mozdulnia. Ezzel az áteresztési keresztmetszet-változással járó elmozdulás elősegíti a levegő áramlását. A minimálisan évente kétszer történő szétszerelést és karbantartást tehát a rendszer meghálálja. Meghálálja azzal is, hogy védelmet biztosít a közvetlenül mögé beépített pótkocsiszelepnek.

A szétszerelés a mindig a talaj felé néző fedél benyomásával, és az azt biztosító lemez kihúzásával gyorsan és egyszerűen történhet. A hiba oka nem csak a benne található szennyeződés, hanem a szűrő sérülése, esetleges hiánya. Ez már nemcsak lassabb fékezést okoz, hanem a többi szelep gyorsabb tönkremeneteléhez is vezet.

A járműre történő visszaszerelésnél mindig az 1-es számmal jelölt oldala van a csatlakozófej irányába, míg a 2-es a kimeneti részt jelenti, azaz a levegő innen fog a pótkocsiszelep felé haladni.

A csőszűrő karbantartásával együtt a csatlakozófejet (békafejet) is tisztítani kell.

Az egyvezetékes pótkocsifékszelep (3. ábra) feladata a nyomáscsökkenés arányában a kerékfékszerkezetbe jutó levegőnyomás vezérlése, ill. a töltési időszakban a megfelelő tömítettség biztosítása. A metszeti ábrát (4. ábra) nézve látható a működése. A vontató felől (a csőszűrőn át) érkező levegő az 1-4 ponton érkezik a szelepbe. A „g" jelű tömítőelemet tartalmazó dugattyút lefelé elmozdítva szabaddá válik út az 1-2-es jelű csatlakozáshoz bekötött légtartály felé. Fékezéskor az 1-4 csatlakozón fellépő nyomásvesztés nagysága határozza meg a fékezettséget. Ekkor a rugóerő ellenében az 1-2 csatlakozón a tartálynyomás hatására az előbbi dugattyú felfelé mozdul el, egyben nyitja az „f" jelű szelepet, és szabaddá válik a légtartályból érkező levegő útja a 2-es kimeneti csatlakozó irányába. A 2-es csatlakozótól a fékkamrákhoz, ill. annak esetleges nyomásmódósító szelepéhez, a fékerőszabályzóhoz halad a levegő.

A fékezés megszűnte után a fékhengerben levő levegő a 2-es csatlakozón át a szelep nyitvahagyott „b" jelű szelepülékén át a 3-as nyíláson a szabadba áramlik.

A pótkocsi esetleges leszakadásakor ugyanolyan nyomáscsökkenés áll be, mintha fékeznénk, ezzel együtt a fékhengerek levegővel való feltöltése is bekövetkezik, azaz, a jármű befékeződik.

A szelep különösebb karbantartást nem igényel, és viszonylag hosszú életű. Javításánál a gumi tömítőelemeket és a rugókat kell cserélni, a fémházat tisztítani. Természetesen az alapos repedés- és kopásvizsgálat nem maradhat el. Összeszerelés után tömítésvizsgálat és a szabályos működést igazoló próbapadi mérés szükséges. A próbapadon a nyomáscsökkenésre való gyors és megfelelő mértékű szabályozást kell ellenőrizni. A gyártók általában kellő mennyiségű információt adnak a szelep pontos beállításához és javításához.

Kétvezetékes pótkocsiszelep

A vontatót és a vontatmányt két vezeték köti öszsze. Ekkor a kétvezetékes pótkocsiszelepet kell használni (5. ábra). Ennek a metszeti rajzát is láthatjuk (6. ábra). A piros színű töltővezeték állandóan nyomás alatt van, azaz, ezen keresztül állandóan töltésre kerülnek a pótkocsin levő féktartályok. Ez a levegő a pótkocsiszelep 1-es csatlakozóján lép be a szelepbe, majd az 1-2-es csatlakozón át halad a légtartály felé. Amennyiben oldószelepet is alkalmazunk, akkor a töltővezeték annak 11-es számmal jelölt csatlakozójához van bekötve.

A sárga színű vezeték viszont csak akkor kerül nyomás alá, ha fékezés következik be. Ez a nyomás a szelep elkülönített 4-es vezérlőcsatlakozásán lép be a szelepbe, és egyben hatást fejt ki az „a" jelű vezérlődugattyú felületére. A lefelé elmozduló dugattyú nyitja a „g" jelű szelepüléket, és ezáltal szabaddá teszi a levegő útját az 1-2 jelű légtartályból érkező levegőnek a 2-es csatlakozókon lévő fékhengerek, ill. annak nyomásmódosító, fékerőszabályzó szelepe felé.

A fékezés megszűnte után a fékhengerekből a levegő a 2-es csatlakozáson és a nyitottá vált „b" jelű szelepüléken át a 3-as csatlakozón keresztül a szabadba áramlik.

A pótkocsi leszakadásakor a megszűnő töltőnyomás következtében a „d" jelű szeleprész felfelé mozdul el. A „g" jelű szelepülék felül a „b" jelű dugattyún és a levegő az 1-2-es csatlakozón át a 2-es csatlakozókhoz bekötött fékhengerek felé áramlik.

A szelep előnye, hogy ún. elősietés vezérlésére képes. Ez azt jelenti, hogy a vontató által kivezérelt féknyomást további 0,1–1,0 bar nyomással képes fokozni. Ezzel a pótkocsin levő szelepek előbb, ill. a vontatóval egy időben kerülnek működésre. Így a járműszerelvény együttes fékezése valósítható meg. Okvetlenül meg kell jegyezni, hogy a szelep bár képes akár 1,5 bar elősietés vezérlésére is, ezt nem célszerű kihasználni. A 0,5 bar elősietésnél nagyobb nyomás esetén a pótkocsi fékszelepeit át kell vizsgálni, mert súlyos hiba lépett fel. Az elősietés beállítását a védősapka alatti „h" jelű csavar segítségével végezhetjük el. A csavar befelé való hajtásával nő, míg a kifelé való hajtásával csökken az elősietés mértéke.

A szelep javítása jelentősen nem tér el a már előbb említettektől, de sikeres vizsgálata és beállítása próbapadon vagy nyomásmérőkkel ellenőrzött körülmények között lehetséges.

A pótkocsikon való fékezési hiba keresés segítéséhez ingyenes folyamatábrákat adunk az érdeklődőknek. Azonban ezúton is figyelmeztetnünk kell mindenkit, hogy megfelelő tapasztalat-gyakorlat hiányában ne kísérletezzen fékkel-fékszelepekkel! Kérje szakembereink segítségét!

Reméljük, írásunkkal felkeltettük érdeklődésüket. Fékszerkezetekkel kapcsolatos sorozatunkat tovább kívánjuk folytatni. Ezzel kapcsolatos kérdéseikre szívesen válaszolunk.