A környezetvédelmi és műszaki szempontból is fontos EU-konform intézkedéscsomag – amelyet az 5/2001 sz. FVM-rendelet tartalmaz – pontosan leírja azokat a teendőket, amelyeket el kellett volna végezni ahhoz, hogy teljes körű alkalmazása 2005 januárjától végérvényesen beindulhasson. Késedelme számos műszaki és környezetvédelmi kérdést vet fel, amelyeket az Interat Rt. Bicskei Mg. Gépcentrum vezérigazgatója, Herein István segítségével próbálunk áttekinteni.

A késedelem oka anyagi és operatív természetű

A permetezőgépeknél az első vizsgán már sikerült túljutni, ami a típusvizsgálatot jelenti, hiszen az a forgalomba hozatal feltétele. A külföldön gyártott és ott már műszaki szempontból bevizsgált gépeknél is előírás a honosítás, ami szerencsére már rendezetten működik. A permetezőgépek időszakos műszaki felülvizsgálata azonban közel sincs ilyen előrehaladott stádiumban, hiszen az FVM Műszaki Intézete – amely a téma gyakorlati-szakmai felelőse – meglehetősen magára maradt az utóbbi időben. A közelmúltban az FVM növényvédelmi főosztályán jelentős személyi változások mentek végbe – talán éppen a megvalósítási tervek anyagi akadályoztatása következtében –, és hiányzik az egyre sürgetőbb munka operatív háttere. Az idő pedig szorít, hiszen a permetezőgépek általános állapota meglehetősen lehangoló, ami nagyon komoly környezetszennyezést eredményez, hiszen éppen a gépek műszaki állapota miatt óriási mértékű az indokolatlan vegyszerfelhasználás. Gyakran nem is porlasztás, hanem „locsolás" történik, többszörös mennyiségű szerhasználat mellett, az eredményes védekezés ennek ellenére elmarad. Ezt a helyzetet feltétlenül meg kell szüntetni, amire maradéktalanul alkalmasak a műszaki felülvizsgálatot végző állomások, amelyeknek ilyen irányú feladatai körül azonban még sok a nyitott kérdés.

Kedvet és felelősséget kell generálni a műszaki felülvizsgálathoz

Természetesen helyesen kell majd megállapítani a vizsgáztatás költségeit, hogy az ne riassza el az egyébként is temérdek egyéb kiadással terhelt termelőt. A vizsgáztatást 2005. január 1-től ugyan rendelet írja elő, de egyelőre a vizsgabázisok hiányában ez a tevékenység nyilvánvalóan nem indítható be. A másik kitétel, hogy csak a típusvizsgával, kereskedelmi forgalomban vásárolt és szolgáltatást végző gépek lennének vizsgakötelesek, amelyeknek a kiszűrése az ilyen jellegű nyilvántartás hiánya miatt nehézkes. Egyelőre nem lesz kötelező azoknak a gépeknek a műszaki felülvizsgálata, amelyeket kizárólag saját gazdaságon belül, magáncélra használnak, akár hazai forgalmazásból, akár magánimportból származnak. Ez persze alaposan lelassítja a tényleges célok megvalósítását, hiszen éppen ezeken a helyeken működnek a legrosszabb műszaki állapotú gépek. Ha azonban mindenki számára elfogadható vizsgáztatási költségek mellett beindulhat a felülvizsgálat, és a jövedelemviszonyok is javulnak néhány év elteltével, akkor talán növekszik az új gépek vásárlásának aránya – fejezi ki reményét a vezérigazgató.

Ezt követően pedig kialakulhat a műszaki felülvizsgálat végleges rendje is, mindannyiunk érdekében. Természetesen az immár négy éve megalkotott rendelet felülvizsgálatára is szükség lesz, hiszen sokkal jobban behatárolható és ellenőrizhető viszonyokat kell teremteni. Emellett ösztönözni kell a jó minőségű, korszerű gépek vásárlását, amelyeknek szakszerű használata már szinte teljesen kizárja a környezetszennyezés lehetőségét, és elősegíti a pontos dózisok jó szórásképpel és megfelelő cseppméretben történő kijuttatását. Nem lehet cél a növényvédő szerek túlbiztosított adagolása – emiatt környezetkárosító felhasználása –, még akkor sem, ha a szer forgalmazójának ez többletnyereséget jelent. A gépek műszaki állapotának rendszeres ellenőrzése éppen ennek elkerülését szolgálná.

Hol legyenek a műszaki állomások?

Az új permetezőgépek forgalmazásával foglalkozó Interat Rt. is érdekelt abban – mondja Herein István –, hogy a műszaki felülvizsgálat végre elinduljon, hiszen a tervezett 10-15 vizsgabázis egyikét megpályázták, és azt szívesen üzemeltetnék. A szaktárca, ill. a növényvédelmi főosztály eddig ismertté vált elképzelései szerint vagy a növényvédelmi és agrokémiai állomások, vagy nagy termelési rendszerek, esetleg több évtizedes szakmai háttérrel rendelkező, és forgalmazói hírnévre szert tett gépforgalmazó társaságok jöhetnének szóba. Nem dőlt el tehát még az sem, hogy a szakmai-elméleti vagy a gyakorlatias, alkatrészbázissal és egyben javítóbázissal rendelkező vizsgahelyek mellett döntenek-e. Az előbbi egy független szakmai bázis lenne, eszközök, a szükséges alkatrészek és javítókapacitás nélkül. Az utóbbi – jól felszerelt – állomások komplex szolgáltatást is nyújtanának egyben, szolgálva az elsődleges célt; a műszaki, környezetvédelmi biztonságot, csak éppen a semlegesség megtartása mellett. Egy másik elképzelés preferálná a mobil vizsgáztatást, amelyre már van gyakorlati tapasztalat az EU-ban. Sőt, az e célra gyártott, kiválóan felszerelt gépkocsitípus is rendelkezésre áll a kereskedelmi forgalomban, amit csak adaptálni kellene a magyar viszonyokra. Ez a megoldás kétségtelenül meggyorsítaná a vizsgáztatást, hiszen nem kellene a mezőgazdasági önjáró és vontatott gépek egyébként is kaotikus közúti közlekedési előírásainak megfelelni. Pl. egy nagy hasmagasságú hidas traktor műszaki vizsgáztatása csak a szállítás szempontjából – trélerhasználat, daruzás, útvonalengedély, munkaszervezés, stb. miatt – vagyonokba kerülne. Szerencsére a februári gazdatüntetés óta – ahol a követelések egyike volt az önjáró mezőgazdasági munkagépek vizsgáztatásának eltörlése – egyszerűbbnek ígérkezik és kevésbé mondható költségesnek a közúthasználat. A permetezőgépek vonulása pedig egyébként is bonyolult, és egyáltalán nem veszélytelen, vízszállítás esetén, a magas súlypont, a hullámtörő esetleges hiánya, stb. miatt.

A permetezőgépekre több figyelmet kell fordítani

Sajnos a permetezőgép-beszerzések nem az első helyen állnak a beruházások sorában, ezért az országos helyzet sem mutat túl jó képet. Sok az elhasználódott, öreg gép, és ezek kiváltása lassú folyamatnak ígérkezik, annak ellenére, hogy az új gépek iránti fogékonyság jól érzékelhető. A jó minőségben végzett bérmunka szerepe talán éppen ezért megnő, még akkor is, ha a szolgáltatók időben nem pontosan érnek oda a megrendelőhöz. A szóban forgó rendelet megalkotói talán éppen ezt a gondolatmenetet követve határoztak úgy, hogy első lépcsőben a szolgáltatóknak teszik kötelezővé a műszaki felülvizsgálatot, hiszen vélhetően ők végzik el a növényvédelmi munkák oroszlánrészét. Ha az ő gépeik műszaki paraméterei ellenőrzötten rendben vannak, akkor már tettünk egy nagy lépést előre a környezetünk és az egészségünk védelme érdekében. Az újonnan felálló minisztériumi főosztálynak feltétlenül fel kell gyorsítania a műszaki felülvizsgálat előkészületeit, mert a feladat további halogatása a minimumtörvény értelmében a hazai növénytermesztés és környezetvédelem fejlődésének további akadálya lesz – zárja a beszélgetést Herein István vezérigazgató.