![]() |
MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap |
Megújuló energiaforrások: A biogáz hasznosításaA mai modern társadalmak energiaigénye folyamatosan növekszik. A megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetősége – mint az egyik lehetséges alternatíva e fokozott igény kielégítésére – először az energiaválság során vetődött fel élesen. |
![]() |
Napjainkban azonban a megújuló energiaforrások alkalmazásának indítékaként egyre inkább előtérbe kerül egy másik, környezetvédelmi szempont; – a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyiségének lehetőség szerinti csökkentése, a globális felmelegedés kérdésköre. Bár mindkét tényező önmagában is elegendő lenne a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazásának szorgalmazására, a világgazdaság meghatározó szereplői, úgy tűnik, még nem vállalják az ezzel járó áldozatokat. Energiaválság – környezetvédelemA megújuló energiaforrások között sajátos helyzetben van a biomassza, amelynek esetében az emissziós kérdések rendhagyóan jelennek meg, hiszen a biomassza hasznosítása során ugyanúgy megjelenik a környezetterhelés, mint a hagyományos energiahordozóknál. Mindez azonban az üvegházhatás szempontjából mégsem jelent többletterhelést. A biomassza energetikai hasznosítása a környezetvédelemhez kapcsolódóan elsősorban emissziós kérdés, de más vonatkozásban (földhasználat, foglalkoztatás, stb.) is meghatározó, pozitív eredményekkel járhat. KérdésekA biomassza energetikai hasznosításához kapcsolódó, általános jellegű kérdésként leginkább az vetődik fel, hogy milyen mértékben szabad a biomasszát energetikai célra felhasználni. Szabad-e egy olyan értékes anyagot, amely a növények számára mindennapi táplálékként szolgál, és összetételében számos értékes anyagot tartalmaz, egyszerűen energiává átalakítani, és kényelmünk szolgálatába állítani akkor, amikor a Föld egyes térségeiben az emberek nem jutnak elegendő élelemhez. Gazdasági vonatkozású kérdés a biomassza energetikai hasznosítása során az energia hasznosulásának foka. Ez alatt azt kell érteni, hogy a biomassza energiahordozóként történő megjelenéséig a mező- vagy erdőgazdasági termelésben mennyi külső energiát használnak fel. Nyilvánvaló, hogy az egész folyamatnak energianyereségesnek kell lennie, azaz, nem használhatunk energiaforrásként olyan alapanyagot, amelynek átalakításához több energia szükséges, mint amennyit a folyamat végén hasznosítani tudunk. Még akkor sem, ha ez adott esetben közvetlen gazdasági előnyt jelent! Ez a kérdés természetesen másként merül fel, ha melléktermék vagy hulladék hasznosításáról van szó, viszont elsődleges a kifejezetten energetikai célra termesztett növények esetén. Környezetvédelmi kérdésként vetődik fel az a szempont, hogy a technológia bármelyik elemének alkalmazása esetén milyen környezeti terheléssel kell számolni a talaj, a levegő vagy az élővizek irányában. Biomassza – biogázA biomassza energetikai hasznosítása lehetőségeként a legegyszerűbb és talán első hallásra legkézenfekvőbb megoldás a szerves anyag közvetlen eltüzelése. Ez az eljárás azonban meglehetősen pazarló, hiszen a természet által létrehozott értékes szerves anyagokat semmisítjük meg ilyen módon. Kedvezőbb megoldás a biogáztermelés. A biológiai úton történő fermentáció során energiát nyerhetünk anélkül, hogy az értékes szerves anyag megsemmisülne. A biogáz előállításához ugyanakkor olyan szerves alapanyagot is használhatunk, amely környezetünkben elhelyezve számos környezetvédelmi és egészségügyi problémát vet fel. A keletkező biogáz viszont olyan energiahordozó, amely energetikai szempontból jó hatásfokkal hasznosító. Mezőgazdaság – energetikaEgy természetes ökoszisztémára jellemző a szerves anyag felhalmozódásának és lebomlásának dinamikus egyensúlya. Az ember által befolyásolt ökológiai rendszerekben is akkor biztosítható ez a dinamikus egyensúly a természet károsodása nélkül, ha megteremtjük és fenntartjuk a talaj szerves anyagainak megőrzéséhez, szükséges utánpótlásához és célszerű lebontásához nélkülözhetetlen feltételeket. Az ilyen termelési tevékenység kedvezően befolyásolja a földhasználatot, a vidék népességmegtartó képességét. A termőterület növényállománnyal való borítása pedig a szél- és vízerózió elleni védekezés egyik hatékony eszköze. A biogáz technológia során tehát az energiatermelés és a talajerő-fenntartás szervesanyag-szükséglete egyaránt biztosítható. Hazai lehetőségekA biomassza energetikai hasznosításával kapcsolatos lehetőségek magyarországi helyzetének megítélésében reális képet kapunk, ha a hazai adottságokat az európai helyzethez hasonlítjuk. Magyarország területének legnagyobb része sík. Ez, valamint az éghajlati viszonyok kedvező feltételeket teremtenek a mezőgazdálkodásra: az EU 45%-os arányával szemben összterületünk 66,5%-a alkalmas erre a célra. A mezőgazdasági területen belül nálunk a szántóterület jóval nagyobb – 77%-os – arányt képvisel, mint az EU-ban (53 %). Az EU átlagában lényegesen magasabb viszont a gyümölcsös, a szőlő- és gyepterület aránya. A biomassza energetikai hasznosításában sajátos helyzet, hogy Magyarország adottságai kitűnőek, ugyanakkor a technológia széleskörű elterjedéséről és az elterjesztéssel kapcsolatos komoly erőfeszítésekről – néhány elkötelezett szakember ténykedésének kivételével – évek óta nem lehet beszámolni. Ez a helyzet annál inkább is elgondolkoztató, hogy ugyanakkor éppen a szomszédos – és döntően hegyes-völgyes – Ausztriában tették meg a világon talán a legnagyobb sikerrel járó fejlesztéseket a biomassza energetikai hasznosításának gyakorlati alkalmazására. NehézségekA biogáz-előállítás – kedvező lehetőségei mellett – a hazai gyakorlatban még kevésbé elterjedt. Ennek oka többek között abban van, hogy a felhasználható alapanyagok (állati eredetű trágya, mezőgazdasági és élelmiszeripari (mellék)termékek és hulladékok, szennyvíziszap, stb.), valamint a keletkező gáz is kis energiasűrűségű. Így jelentős teljesítményt csak nagy tárolók építésével lehet elérni, ami költségessé teszi a technológiát. Bíztató jel, hogy történtek lépések a földgázhálózathoz történő csatlakozás lehetőségének megteremtése érdekében. A mi éghajlati viszonyaink között azonban a nyári időszakban általában szükségtelen az összes keletkezett gáz termikus hasznosítása. Ilyenkor a keletkező biogáz tárolás nélküli, a biogázerőműben végbemenő, villamosenergia-előállításra történő hasznosítása jelenthet megoldást. Ehhez jelentős segítség a termelt elektromos áram kötelező átvétele és kedvező átvételi ára. A gázmotorral történő áram termelése során a keletkező biogáz kb. 70%-a továbbra is hőenergia formájában jelenik meg, így ennek hasznosítása további feladatot jelent. Eredményes befektetésre akkor lehet számítani, ha a hatékonyság a biogázerőmű-beruházás és az -üzemeltetés valamennyi részletében a legmagasabb szinten érvényesül. A biogázerőművek létesítésének alapvető feltétele tehát a hőenergia-lehetőségek feltárása, továbbá a végtermék „biotrágya" minél teljes mértékű hasznosítása. Az értékelés során jelentős mértékben zavaró tényező az is, hogy sajnos csak nehezen számszerűsíthetők a biogáz technológia környezetvédelmi előnyei. A nélkülözhetetlen állami szerepvállalás a törvényi szabályozásokban nyilvánulhatna meg, miszerint elősegítenék a környezetvédelmi beruházások megvalósulását, és ezen felül még anyagi támogatásokra is számíthatnának a beruházók. Az anyagi támogatás mértéke természetesen önmagában még nem teszi kifizetődővé a biogázerőművek létesítését. A biogázerőművek hazai elterjedésének tehát talán a leginkább alapvető feltétele az, hogy – a környezetvédelmi előnyökön kívül – gazdaságilag is „megérje" azoknak, akik szükségből, elkötelezettségből vagy vállalkozásként ilyen beruházásba kívánnak fogni. Összefoglalva: a hagyományos energiaforrásaink használatához kiépült ipari háttér és a környezet használatának „ingyenessége" miatt a megújuló energiaforrások használata ezekhez képest ma költségesebb, és sok esetben nem is mondható kényelmesnek. A megújuló energiaforrások némelyikének kétségtelen előretörése ellenére széleskörű elterjedésük még nem tapasztalható. Az utóbbi évek változásai azonban Magyarországon is új lendületet adhatnak a biomassza energetikai hasznosításának. A változások között a legnagyobb hatást talán majd az EU-hoz történt csatlakozás mezőgazdasági és környezetvédelmi kötelezettségei, a megtermelt villamos energia kedvező árú és kötelező átvétele, valamint a helyenként talán könnyebben elérhető támogatások eredményezhetik. |
|