MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap

MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap
76/496-182 :: 30/9-439-158 :: info@mezohir.hu

A berni havasi kutya

Méretre és általános megjelenésre talán leginkább a szentbernáthegyire hasonlít, csak valamivel kisebb nála. Nagy termete ellenére jóindulatú, kellemes megjelenésű eb.

2005-06
[ tartalomjegyzék ]

 

A legenda úgy szól, hogy a berni havasi kutyát a római légiók vitték be Svájcba, mintegy kétezer esztendővel ezelőtt. Az egész Európán végigvonuló seregeik számára ugyanis kulcsfontosságú volt az ellátóvonalak és raktárak őrzése, a rómaiak pedig felismerték, hogy a berni havasi kutya kiválóan alkalmas erre a feladatra. Különösen az Alpokban levő raktárak jelentettek sok gondot a kemény időjárási viszonyok miatt, ahol csak szívós, keménykötésű kutyákat lehetett eredményesen alkalmazni. Nos, a berni havasi kutyák, amelyek akkoriban a hosszú szőrű masztiffokra hasonlítottak, igen kiválóan megfeleltek ennek a célnak.

E kutyák leszármazottai azután már Svájcban maradtak, nagyszerűen alkalmazkodtak, és kis kordék húzására használták őket, különösen a berni kanton takácsai. Ám a látványosabb megjelenésű szentbernáthegyi kutya lassan, de biztosan kezdte kiszorítani a berni havasi kutyát. Századunk kezdetére így hát a fajta létszáma igencsak megcsappant. Azok az egyedek, amelyek még léteztek egyáltalán, gyakorta igen gyenge külleműek voltak. A későbbiek során egy berni szakember vette a kezébe a fajta sorsát: szerte az országban összegyűjtötte a legjobb egyedeket, és szigorú igényességgel tenyészteni kezdte őket. Alapított egy klubot is a fajta népszerűsítésére, és segített újból fellendíteni a tenyésztését.

A berni havasi kutya kedves, vidám természetű kutya. Rendkívül szeretetreméltó, szelíd, de nem gyáva. Fogékony, hűséges, éber, ennek ellenére csendes, nem ugatós. Ragaszkodó, hihetetlenül könnyűszerrel kezelhető. Nem szereti az egyedüllétet, mindig és mindenütt a gazdája mellett érzi jól magát

Az elválasztás után 6 hetes kortól 12-16 hetes korig naponta négyszer, 4 hónapos kortól 8 hónapos korig naponta háromszor, 12 hónapos korig kétszer, és ettől kezdve naponta csak egyszer etessük a kölyköt! Ügyelni kell arra, hogy az etetések között eltelt idő lehetőleg azonos legyen. A kis berni elvárja az egyértelmű viszonyokat, és ez érvényes a táplálkozására is. Minél hamarább ismeri meg az ezzel együtt járó szabályokat, annál könnyebb lesz a későbbi sorsa, és kevésbé bizonyul majd falánknak is. Szokja meg, hogy mindig azonos időpontban, ugyanazon a helyen és tálból kapja az eledelét! A legjobb, ha megtanulja, hogy még saját otthonában is csak egy adott személytől fogadjon el a táplálékot, idegentől soha!

A vásárlás után a kölyök újszerű környezetbe kerül. Magától értetődő, ha nyüszít az anyja után, hiszen még olyan fiatal, és a gazda hiába igyekszik minden módon megvigasztalni. Végül is rájön arra, hogy nevelni, tanítani kell őt! Sokan gondolatokat tulajdonítanak a berninek, és olyan elvek alapján kezelik, amelyek az emberi nevelésnél mérvadóak. Kedvencük azonban csak azt értheti meg, amit az „ő szintjére leszállva", az adottságaira építünk fel, és csak akkor, ha folyton tekintetbe vesszük azt, hogy az ő szemszögéből nézve mi az elvárásunk. Tisztában kell lenni azzal, hogy a gyereknek mondhatjuk; ezt vagy azt tetted, ezért büntetést kapsz, a kutyával szemben azonban minden ilyen „beláttatás" lehetetlen! Meg kell tehát tanulni azt a módszert, amivel megértetjük magukat vele, mert a siker titka ebben rejlik! A kölyök már néhány hónapos korban igen ragaszkodó, és ez arra bír mindenkit, hogy foglalkozzon a kutya tanításával. Legtöbbször nagy szeretettel, de a fiatal egyed testi és lelki szükségleteit illetően kevés megértéssel fogadják és kezelik a játékos kiskutyát. Így azután kínszenvedés kezdődik, mind a berni, mind a gazda számára.

A berni havasi méretre és általános megjelenésre talán leginkább a szentbernáthegyire vagy az újfundlandira hasonlít, csak valamivel kisebb ezeknél. Nagy termete ellenére jóindulatú, kellemes megjelenésű eb. Feje valamivel kisebb, mint a szentbernáthegyié. Arcorri része erős, tömör. Szeme sötétbarna. Füle lelóg, nyaka igen izmos, lebernyeg nélküli. Mellkasa mély, széles. Háta egyenes. Végtagjai erős csontozatúak, mind az elülső, mind a hátulsó lábai szabályos állásúak. Mancsa boltozatos, kerekded. Lelógó, csánkig érő farkát hosszú szőrzet borítja. Szőrzete hosszú, fényes, hullámos, sima, a fejen rövid, a végtagokon úgyszintén, a test többi részén hoszszabb. A füle, nyakának felső része, törzse, farka fekete, a végtagokon, az arcorri rész hátulsó részén és a szemek felett sárgásvörös jegyek találhatók, Ezenkívül jókora szimmetrikus elhelyezkedésű fehér foltok teszik igen érdekessé egész megjelenését. Fehér a mancsa, a fején fehér orrcsík, mellkasán pedig hatalmas fehér folt van. Háromszínű, fekete–vörös–fehér. Marmagassága 64-70 cm (kan), illetve 58-66 cm (szuka). Testtömege 35-50 kg.

Néhány szót a kennelben folytatott tenyésztésről. A kennel megfelelően berendezett telepet jelent, ahol a kutyát többedmagával tartják és tenyésztik. A kennelben történő tenyésztés a fajtánál nem igazán megfelelő, ennek során a berni számos rossz tulajdonságot vehet fel. Ez a kutya megköveteli, hogy egyéniségnek tekintsük, és a sokat foglalkozzunk vele, főleg akkor, amikor fiatal. A kennelben nevelt egyed elveszti sajátos egyéniségét. Az így nevelt kölyök – a kevesebb foglakozás miatt – kissé más lesz. A kis tenyészetből kikerült kiskutya agya csiszoltabb, gyorsabb a felfogóképessége. Lehetősége van arra, hogy jobban megismerkedhessen a környező világgal, s játszva gyűjtsön tapasztalatokat. Az ilyen kölyöknek módjában áll több emberrel, s állattal megismerkedni, ezáltal jelleme fejlődik. Az, aki egy-két szukát tart, eredményesebben munkálkodhat, mint a bármilyen nagyszerűen berendezett tenyészet, mert az előbbi tenyésztő jobban, szakszerűbben foglalkozhat a szülőkkel és az utódokkal.

A természet sajnos nemcsak valamennyi kutya, de a berni életét is meglehetősen rövidre szabta. Ezzel szemben, illetve éppen ezért a kutya növekedése viharos gyorsasággal megy végbe. Az újszülött nyolc nap alatt megduplázza születési testtömegét. 3 hetes korban már ül, 4 hetes korában, még ha dülöngélve is, de áll és jár, sőt, rövid időn belül szaladgál is. Hat-hét hetesen már keresztülmászik a kisebb, útjába kerülő akadályokon. A nemi érés szakaszában szervezete bonyolult élettani változásokon megy át, ekkor alakulnak ki alapvető jellemvonásai. Növekedése egy év alatt lényegében befejeződik, a 12 hónapos kutya már csaknem teljesen kifejlett egyednek számít. Ettől a kortól kezdve komolyabbá válik, s ha megfelelően nevelték, a további tanítása szinte gyerekjáték.

A berni havasi kutya belső fejlődése és külső kiteljesedése, azaz a minden irányú növekedése és fejlődése körülbelül a második év végére válik teljessé. Vagyis élete első két évében viharos gyorsasággal fejlődik! Szervezete nem egyenletesen tökéletesedik, hanem meghatározott szakaszokban erősödik, s mindegyik periódusnak megvannak a maguk, sajátos, szükséges feltételeik. A növekedés a kölyök testének megnagyobbodása, amely a csontváz, az izomzat és a belső szervek gyarapodásából áll. A növekedés testsúlygyarapodást jelent, amelynek végén az egyed eléri a teljes kifejlődését, felnőtté válik.

Miközben a kölyök növekedik, minőségi változások is bekövetkeznek. A fejlődés minőségi változás, hiszen az egyed korának előrehaladtával folyton más lesz. Ez nem a felnőtt kor eléréséig, hanem a halálig tart. Szakaszai: a méhen belüli élet, a szopás időszaka, az ivarérettség, a tenyészérettség, a felnőttkor, az öregedés és az öregség, valamint a halál. A fejlődés üteme lehet gyors vagy lassú, attól függően, hogy az egyed mit örökölt, és milyen körülmények között tartják, hogyan táplálják.

Dr. Szinák János