Új alkotmányt elvető népszavazási eredmények és elhalasztott szavazás figyelmeztet; egyrészt jó, hogy „elcsatolt” európai területek kerültek vissza a kontinens központi vérkeringésébe, másrészt megijeszti a centrumban lévőket, hogy anyagi romlásba taszítjuk őket. Nem szólva a következő csatlakozási hullám és hullámok olyan elképzelt, sőt, esetleg nehezen is emészthető falatjairól, mint Törökország vagy netán Ukrajna. De térjünk vissza a mi kisebb köreinkbe, bár a gabonakörök problematikája is kiterjedt, mondhatni földön túli dimenziókat kínál. A földi változat sem kevésbé izgalmas. Legalábbis az FVM internetes portálján és a napilapokban és online változataikban olvasható hírek erről tanúskodnak.

Gabonakör

Gráf József magyar mezőgazdasági miniszter szerint ha a raktárkapacitási problémákat a magyar gabona esetében nem sikerül megoldani, akkor az az egész közép-európai gabonapiaci helyzetet kedvezőtlenül érinti majd – írta szerdai tudósításában a Reuters hírügynökség. A miniszter a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) londoni konferenciáján megerősítette, hogy a magyar hatóságoknak rendkívüli nagy terhet jelent az intervenciós gabonakészletek példátlan mennyisége. Ha a 2004/2005-ös idény gondja hosszabb távon ismétlődik, akkor állandóvá válhat a közép-európai térség gabonafeleslegeivel jelentkező probléma. A raktárkapacitások kétmillió tonnával való növelése a Reuters szerint magyar kormányzati cél, de a piaci szereplők támogatása mellett ehhez ’jelentős idő kell, hirtelen kedvező változást a körülményekben ezen a téren egyetlen országtól sem lehet elvárni’. …

Az agrárminiszter a Bólyi Mezőgazdasági Napokon tartott előadásában arról tájékoztatott, hogy mintegy 16-17 millió tonna gabona betakarításával lehet számolni. Ez ugyan elmarad a tavalyi rekordterméstől, de ’szép intervenciós készleteket eredményez’. Hozzátette: az aratás hamarosan megkezdődik, amelyhez azonban 2-2,5 millió tonnás tárolókapacitás-növelés szükséges. Már épülnek az új raktárak, a régiek közül pedig többet átalakítanak az intervenciós gabona fogadására.

A Népszabadság június 16-i összeállításából többek között még kiderül, hogy a hazai tárolókapacitás 16 millió tonna, ebből 8-9 millió állhat üresen, így a kalászost valahogy csak el lehet majd helyezni – legalábbis az országos adatok szerint. Persze azok, akik még mindig az intervenció során felvásárolt gabonájuk elszállítására várnak, gondokkal küszködnek majd.

A termelők baját tetézi, hogy egyre csökken az abrakfogyasztó állatok száma, apad a lisztexport és a hazai lisztvásárlás, rosszak a gabonakivitel esélyei. Vermes András, az Agrograin Rt. elnök-vezérigazgatója szerint a külpiacon nagy változásra nem lehet számítani, az unión kívül, a közeli országokban havi 50-60 ezer tonna búza értékesíthető.

„Bőrkötésben” nem megy

A Szabad Föld publicistája további megközelítési módokba is beavat: „Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy megállapítsuk: két héttel Péter-Pál-nap, az aratóünnep előtt súlyos feszültségekkel teli betakarításra kell felkészülnie a gabonatermelőknek. Az öröm és a gond kéz a kézben jár: ha katasztrófa nem történik, az idén is összejön a tizenhétmillió tonnás gabonatermés (ez jó hír), viszont ennek legalább harmadát nem lesz hova tenni, mert a raktárak tele vannak (ami viszont súlyos gond). …

A nyolcvanas évek elején ugyanekkora (sőt, nagyobb) termést könnyedén elbírt az ágazat ’logisztikája’, hiszen – hogy csak lehetőséget említsünk – akkoriban tízmilliós volt a magyar sertéshízó-létszám; ma talán négy és fél millió. De említhetnénk baromfi- és tejelőmarha-statisztikákat is – akkoriban főként ’bőrbe kötve’, húsként hagyta el az országot a gabona. Ez az idő elmúlt. Most raktár kell, de sok és gyorsan. Mert annál kiszolgáltatottabb helyzetbe aligha kerülhet a gazda, mint hogy levágja a gabonát, aztán nincs hova vinnie. Ilyenkor megjelenik a ’táskás karvaly’, az árut fillérekért kombájn alól megvásároló ügynök, aztán a termelő zokogva számolgathatja, mit és mennyiért csinált, szinte bizton fölöslegesen az idén. Fel sem merem tételezni, hogy netán ebben néhány döntéshozónak, gazdasági nagyágyúnak érdeke lenne.

Az MVH a Magyar Nemzet birtokába került válságtervéből kiderül, hogy az MVH azért van bajban, mert július végéig csak 50–100 ezer tonna új tárolótér felszabadításával számol, az alternatív tárolási javaslatok sorra megbuktak. A MÁV-raktárakban legfeljebb 10-15 ezer, a volt honvédségi tárolókban legfeljebb 10-20 ezer tonna gabona helyezhető el. Az elképzelések között szerepel a felszámolt sertés- és baromfitelepek, illetve a zöldség- és gyümölcsfeldolgozók tárolóhelyeinek ideiglenes alkalmazása.

Pillanatfelvétel

A takarmányfogyasztóként megidézett baromfiágazat aktuális állapotáról is akad pillanatfelvétel, méghozzá a Népszabadság június 14-i számában: A baromfiágazatban a tavalyi év volt a rendszerváltást követő legrosszabb esztendő – jelentette ki Erdélyi István, a Baromfi Termék Tanács elnöke kedden, Budapesten a szervezet idei rendes közgyűlésén. Az iparág valamennyi vállalata veszteséges volt. … A Baromfi Termék Tanácsnál az idén sem számolnak javuló tendenciákkal, a szakemberek szerint az élőállat-felvásárlás a múlt évinél mintegy 5 százalékkal lehet kevesebb. A baromfiágazat a terméktanács elnöke szerint még így is 35 ezer embernek ad munkát, és az összes mezőgazdasági termelés mintegy 15 százalékát adja. … Az elnök sérelmezte azt, hogy a múlt évben teljesen megszűnt az ágazat nemzeti támogatottsága, holott mintegy 20 milliárd forintnyi adót fizetnek az ágazatban működő cégek az államnak. Ebből az összegből az elnök szerint legalább 8-10 milliárd forintot szeretne visszakapni az ágazat, állatjóléti, húsvizsgálati, illetve hulladékmegsemmisítési támogatásként.

A Magyar Rádióban a sertéságazat helyzetéről hangzott el összeállítás.

Ebben Pásztohy András, az FVM államtitkára is nyilatkozott: – Az állatlétszám ‘89-ben tízmillió volt, most olyan négymillió körül van, és ez az elmúlt másfél évtized mezőgazdasági átszervezésével, a tulajdonváltással, a piacvesztéssel van összefüggésben Éppen ezért az a szándékunk és feladatunk, hogy újraépítjük az egész sertéságazatot. Egyébként, ami az árakat illeti, most valóban 280-300 forint/kilogramm a termelői ár, ehhez jár még 1800 forintos állami támogatás. Valóban egy intenzívebb piacvédelem szükséges, ezért a kormány meghozta a maga intézkedéseit, így a piacvédelmet az élelmiszerbiztonsággal, az élelmiszer-ellenőrzések gyakoriságával, az úgynevezett importáruk fokozatos, súlyozott ellenőrzésével próbáljuk segíteni.” (Reméljük ez még nem eső után köpönyeg)

Eső után…

A Népszabadság június 17-i írása idején elmondhatom, hogy szegedi kertemben a menetrend szerint érkező esők jóvoltából az idén még nem kellett öntözni, de füvet nyírni annál többször. Elbízni magunkat mégsem érdemes, ugyanis már a címben is az szerepel, hogy Európa sivatagosodik, és a felére csökken az eső menynyisége a Kárpát-medencében. A sivatagok terjeszkedése a legkomolyabb globális környezeti problémák egyike: jelenleg több mint egymilliárd ember megélhetését és az egész földfelszín egyharmadát veszélyezteti. Ha a jelenlegi tendenciák nem változnak, 2025-re Afrika művelhető területének egyharmada eltűnik a homok alatt, és 135 millió ember válhat földönfutóvá. Dél-Európában 300 ezer négyzetkilométernyi területet és közel 16,5 millió lakost fenyeget az elsivatagosodás.

Az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény szerint Magyarország egész területe aszállyal sújtott térségnek tekintendő. A Duna-Tisza közi Homokhátságot az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO a félsivatagos övezetbe sorolta. Itt az utóbbi évtizedek aszályos időjárása miatt 3-5 métert is csökkent a talajvíz szintje, a felszíni állóvizek pedig gyakorlatilag eltűntek. Ráadásul a Kárpát-medencére vonatkozó éghajlati modellek többsége szerint a prognosztizált felmelegedés miatt a belátható jövőben számottevően – előreláthatóan akár 50 százalékkal – csökken a Magyarország területére hulló nyári csapadék menynyisége, ami a kiszáradás gyorsulását valószínűsíti.

Pénzapadás

A Magyar Nemzet Online a ’pénzügyi aszály’ közeledtét közelebbre teszi: „Bár az év első felében hagyományosan túlköltekezik az agrártárca, idén még ezt figyelembe véve is idő előtt elfogyhat a pénz a Kossuth téren – tudta meg a Napi Gazdaság. Az agrár- és a vidékfejlesztés költségvetése keretében idén rendelkezésre álló 328 milliárd forintból több mint 200 milliárd forintot kifizettek május végéig – értesült lapunk. Szakértők szerint ez ’tetemes összeg’, még akkor is, ha jelentős része a korábbi évek determinációja, vagyis aktuális fizetési kötelezettséghez kapcsolható. Az időarányosnál nagyobb arányú kifizetések az elkötelezettségek miatt önmagukban nem jelentenek meglepetést, a nagy számok mögött azonban komoly gondok vannak; például a nemzeti támogatásoknál, amelyek esetében a keret túlnyomó részét kifizették már. E keretben az idén gyakorlatilag nem maradt szabadon elkölthető agrárpénz, s március végi nyilatkozatok szerint néhány milliárd forinttal gazdálkodhatott csak szabadon az agrártárca.

Éppen ez volt az oka annak, hogy a notifikált nemzeti támogatásokat előreláthatóan két ütemben folyósítja a minisztérium, a második ütem indulására pedig csak a Nemzeti Fejlesztési Terv átcsoportosítása után lesz lehetőség. Erről június 28-án dönthet Brüsszel, de pozitív döntés esetén is a korábbi várakozások szerinti 20 milliárd forintnak csak a felét, előreláthatóan 10 milliárd forintot lehet majd átcsoportosítani nemzeti támogatási célokra – értesült a Napi Gazdaság. Ezt a forrást – a korábbi nyilatkozatok szerint – az agrártárca a sertés- és a baromfiágazat támogatására fordítaná.