Dr. Bedő Zoltán, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatója az MV búzafajták, a magyar búzatermesztés és annak nemzetközi kihatásaival kapcsolatos teendők, gondok és feladatok megbeszélésére hívott fel, majd külön köszöntötte a szomszédos országokból érkezett MV-fajtahasználókat.

Röviden elemezte a `80-as a `90-es évek és az utolsó termelési ciklus magyar búzamérlegét, amelyből kiderült, hogy az mára teljesen egyoldalúvá vált. Például a takarmányhányad 14%-ra csökkent – ami búzatermesztés egészére negatív hatású –, az őrlésre felhasznált mennyiség 26% és az intervencióval felbővült export 54%. A vetésterület konstans maradt évtizedek óta, a termésmennyiség viszont csökkent, ami agrotechnikai okokkal függ össze. Visszaesett a műtrágya-felhasználás, csökkent a technológiai fegyelem, amit részben tőkehiány váltott ki. A búzapiac pedig az utóbbi években hektikussá vált, ami további bizonytalanságot hozott az ágazatnak.

Alaposan megváltozott a fajtaöszszetétel, az államilag elismert fajták száma pedig elérte a 120-at. Szerencsére a termelők – az integrátorok tanácsára – 12-15 fajtát preferálnak, ami ma a vetésterület 80%-át fedi le. Rövidebb lett a fajták átlagos életkora, és a magyar kutatókat dicséri, hogy a fajták dominanciája megmaradt. Martonvásár különösen nagy súlyt fektet a nagy sikértartalmú, keményszemű búzafajták nemesítésére. Ezek termesztése került előtérbe, mert ez találkozott a hazai és nemzetközi piac igényeivel. Sok esemény történt a minőségi paraméterek változása terén is, különösen az export elvárások hatására. Ma búzát termelni csak a felhasználáscentrikus minőségi követelményrendszer alapján szabad. Ugyanakkor figyelmet kell fordítani a minőség konzisztenciájára, ahol a fajta megválasztása mellett pufferolni kell a negatív évjárati hatásokat, az agrotechnikai megoldásokat célirányosan kell végezni, valamint ezek kölcsönhatásában kell gondolkodni. Ez a feladat nem könnyű, hiszen többek között objektív alveográfos vizsgálatok döntenek fontos minőségi kérdésekben.

Az MV Suba e tekintetben kimagasló eredményt ért el, és magasan meghaladta (322) a kiváló minősítést jelentő 250-es értékszámot. Emellett ugyancsak kiváló minősítést kapott az MV Palotás, az MV Magvas, de a közelében volt ennek az MV Mazurka és a MV Ködmön is. Ezek az eredmények francia kísérletekben is beigazolódtak, aminek eredményeképpen az MV Suba kísérleti céltermesztésbe is került, francia malmok kérésére.

A búza minősége feltételezi a búzatermesztés minőségének a javulását is, ami egyben versenyképességet jelent. E tekintetben a „vetőmagipar" szerepe kulcsfontosságú, ahol vélhetően koncentrációra lesz szükség. A fémzárolt vetőmagok megvásárlása pedig akkor is szükségessé válik, ha egyelőre ebben tőkehiány akadályozza a termelőket.

A konzisztens árualapot pedig nagy mennyiségben kell előállítani ahhoz, hogy jelentős tényezővé váljon a piacon. Összefogásra van mindehhez szükség a gabonavertikum szereplői között, aminek nagyon bíztató példája a már működő termelő-integrátor kapcsolat.

A magyar búza a jó minőségét mindemellett úgy tudja bizonyítani, ha nyomon követhető az élelmiszerláncban, s ennek alapját a jó vetőmag képezi.