A bevezetőben leírtaknak megfelelően Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az MTI-nek adott évértékelő interjúja is a múlt felidézése után a jövőre tekint:

"Fejlődési pályára állt a magyar mezőgazdaság - jelentette ki, és rámutatott: a 2005-ös évhez hasonlóan 2006-ban is nyereséges lesz a magyar agrárium, tehát már jelentkeznek a korábbi évek erőfeszítéseinek első eredményei. A miniszter jelezte: a pozitív fordulat 2004-ben, Magyarország európai uniós tagságának kezdetekor következett be a magyar mezőgazdaságban. Az uniós tagságot megelőző évben ugyanis még ágazati szinten veszteséges volt az agrárium tevékenysége, ám azóta folyamatosan nő az árbevétel-arányos nyereség; 2005-ben ez mintegy 50 milliárd forintot tett ki, 2006-ban pedig ezt meghaladó eredményre lehet számítani."

Gráf József kitért arra, hogy a gabonafelvásárlási árak jelentősen meghaladták az uniós intervenciós árat. Ezért a magyar agrárágazat szereplőinek lényegében nem volt szükségük arra, hogy uniós megvételre ajánljanak fel gabonát. Szerinte a magyar állattenyésztés is kezd kilábalni a nehéz jövedelmi helyzetből. Erre utal, hogy a fellendülés kezdeti jelei mind a tejtermelésben, mind pedig a sertéstartásban megmutatkoznak.

Adok-kapok

A 2007-es évet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egy új fejlődési szakasz kezdetének tartja. "A következő 7 évben ugyanis mintegy 1.250 milliárd forintnyi fejlesztésre fordítható uniós pénz áramlik a magyar mezőgazdaságba. Továbbá mintegy 1.500 milliárd forint lesz felhasználható normatív támogatásként. Eszerint évente csaknem 400 milliárd forint érkezik az Európai Unióból a magyar mezőgazdaságba. A belföldi forrásokkal együtt a magyar agrárium évente mintegy 500 milliárd forintot használhat fel az unió következő költségvetési időszakában" - közölte Gráf József. Az agrártárca vezetője jelezte: már csaknem kész tény, hogy az unió megszünteti a kukorica intervenciós felvásárlását. Ezt a helyzetet a miniszter szerint csak úgy lehet kezelni, hogy a magyar agrárgazdaság előremenekül, azaz felgyorsítják a bioetanol-programot, és a tervezettnél hamarabb építik fel a kisebb és nagyobb feldolgozó üzemeket. Emellett felkészítik a gazdálkodókat az úgynevezett üzemsoros, vagy farmtámogatási rendszer bevezetésére. Ez azért fontos, mert elképzelhető, hogy az unió csökkenti a nemzeti támogatásként igénybe vehető forrásokat, ami a magyar mezőgazdaságot szintén hátrányosan érintené. Magyarországon 2007-ben az agrárágazatban mindenekelőtt az állattenyésztést, a zöldség- és gyümölcstermesztést, valamint a borágazatot kívánják előnyös helyzetbe hozni.

Előbb-utóbb

A Heves Megyei Hírlap híradása szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) január közepén megkezdi a 2006/2007. évi területalapú támogatás nemzeti kiegészítő részének kifizetését. Erre országosan mintegy 160 ezer gazdálkodó jogosult. Az igényelt terület alapján kijött visszaosztási ráta (0,97) figyelembevételével a hektáronkénti támogatás 12.405 forint.

Ez jóval kevesebb, mint a tavalyi 19.142 forint. Ennek azonban az az oka, hogy a korábbinál jóval többet kellett fordítani a visszaesett állattartás és a tejtermelés támogatására. Csak az utóbbira egy év alatt 15 milliárd forintot költött az agrártárca, nem beszélve a tervezettnél lényegesen nagyobb intervenciós kiadásokról, amiket szintén a nemzeti támogatás terhére kellett kifizetni. A nemzeti költségvetésből származó teljes támogatási összeg most 78 milliárd forint, amiből a szántóföldi növényekre 44 milliárd jut. Mint arról beszámoltunk, az MVH karácsony előtt átutalta a múlt évi területalapú támogatás uniós részét az érintetteknek, akik egy hektárra 24.421 forintot vehettek föl.

A távlatokat a Népszabadság január 5-i számának cikke sejteti. "Sok elemében új támogatási rendszerrel kell megismerkedniük az új évben a gazdáknak: az unióban új költségvetési időszak kezdődött, így emiatt is változnak a pályázatok. De az eddigi nemzeti támogatások se maradhatnak ugyanolyanok: a csatlakozási szerződés szerint az uniós tagság harmadik esztendejének megkezdése (2007. május 1.) után érvényes nemzeti támogatásokhoz az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges.

Nem is marad sok: az idei agrárköltségvetés, amelyet tavalyi kötelezettségek is csökkentenek - 455,8 milliárd forint, amelyből a nagyobb részt az uniós források adják. A költségvetési törvény szerint a nemzeti támogatások összege 108 milliárd forint; ám ennek a zömét - 78 milliárd forintot - a top-up támogatás teszi ki, vagyis öszszesen 30 milliárd jut az egyéb tényleges nemzeti támogatásra.

2007-ben összesen 220 milliárd forint területalapú támogatással számolnak - itt nem lesznek változások az igénylésben. Agrár- és vidékfejlesztésre 156 milliárd forint jut, amelyből a nemzeti vidékfejlesztési terv keretében 85, az Új Magyarország vidékfejlesztési programon belül 36 milliárd forint áll rendelkezésre."

Mi lesz velünk?

A tradicionálisan mértékadó Szabad Föld kérdőjellel, de mégiscsak halálos téli tavaszról értekezik, amit tovább ragoz. "A klímakutatók az általános felmelegedéssel magyarázzák az időjárási rendellenességet, ami ökológiai katasztrófához vezethet. Európát, az egyik leggazdagabb és legtermékenyebb földrészt gyakorlatilag elpusztíthatja a klímaváltozás, ez áll az unió legfrissebb jelentésében. Az idén néhol aszály, máshol árvíz pusztít majd, és vannak helyek, ahol lavinák fenyegetnek. Soha nem tapasztalt forróság várható, és súlyos természeti katasztrófák fenyegetnek. ... Valószínű, hogy Magyarországon mindebből csak az átlagosnál melegebb időjárást fogjuk érezni. Itthon a Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei a VAHAVA nemzeti klímaváltozási projekt keretében 2003 júniusa óta kutatják, hogyan védhetnénk ki a globális felmelegedés hatásait. Fontos ehhez, hogy az Országgyűlés elfogadja a nemzeti éghajlat-változási stratégiát, amely elsősorban az ipari szén-dioxid-kibocsátást korlátozza. A klímaváltozás szempontjából Magyarország az Európai Unió egyik legsérülékenyebb tagállama. A globális felmelegedés legnagyobb átka a csapadékszegénység. Hatására az Alföldön, főként annak déli részén máris megkezdődött az elsivatagosodás."

Fölös energia

E cím számomra azt jelenti, hogy a globális felmelegedés fog csak igazán beleszólni az emberiség, Magyarország, illetve a saját lakhelyünk életébe. Aztán fölös energia származhat az áldott anyaföld által felkínált, de étkezési célra igénybe nem vett, vagy azt helyettesítő (fű, fa és miegymás) javakból is. Előbbi téma kapcsán jegyzi meg a szerző a Nógrád Megyei Hírlap cikkében. "Éjjel sem fagy, nappal pedig melegen süt a nap. A természet nem alszik, inkább csak szendereg, duzzadnak a rügyek, sőt helyenként bimbózik a hóvirág, s nem csak zöldell, nő is a pázsit. Reggelenként hangosak a feketerigók, s úgy hírlik, van, ahol nyílik az egyik első kora tavaszi virág, a kankalin. A mezőgazdászok tapasztalata szerint a téli meleg azért vet fel aggályokat, mert a huzamos ideig tartó enyhülés, a nappali, plusz tíz foknál magasabb hőmérséklet hatására megindul a növények nedvkeringése. S a megduzzadt főrügyek később lefagyhatnak, és gyümölcsfák esetében az úgynevezett alsórügyek lényegesen kisebb terméshozammal kecsegtetnek. Varga László, a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója megkeresésünkre azt is elmondta, hogy a várható hideg miatt gondot okozhat, hogy a vetések sem alszanak téli álmot, de ez a mostani klíma kedvez a növénykárosítóknak is. Ahogyan a mondás tartja, a kutya nem eszi meg a telet, nincs azonban kizárva, hogy a légköri viszonyok lassú arculatváltozása következtében elvész majd a mondás igaza."

"Pazar" nyerés

A Népszabadság január 16-i cikkében a nézőpontok különbsége alapján energiapazarlásnak vagy -nyerésnek egyaránt felfogható fejleményekről ír. "A bioetanol-piacnak újabb lendületet adott, hogy az unió megszünteti a termelőknek eddig biztos anyagi hátteret adó kukoricaintervenciót. Az agrártárca összesítése szerint a különböző befektetői csoportok eddig évi mintegy 1,5 millió tonnányi kukorica feldolgozására alkalmas üzem létesítését jelentették be, ami csaknem duplája az első ütemben reálisnak tartott kapacitásnak.

Reális becslések szerint idővel az évente megtermelt 8-9 millió tonna közötti kukoricából kétmillió tonnát lehet majd energia-előállításra fordítani. Úgy tudjuk, a leendő etanolgyártók, illetve a kereskedőik még januárban megállapodnának a gazdákkal az alapanyag megvételéről. A termelők ellenben kivárnak, ugyanis keveslik az egyelőre felkínált tonnánkénti 25-25,5 ezer forintos telephelyi vételárat. Vancsura József (Gabonaszövetség) szerint az elmúlt három bőséges év termésfeleslege egy aszályos esztendőben "elkophat". Ez felhajthatja az árakat, vagyis alacsony áron nem szívesen kötelezik el magukat hosszabb távon a termelők. Az EU-tól egyébként az energianövényekre speciális támogatást is kapnak, hektáronként 45 eurót, ami tonnánként mintegy 1000-1500 forintos bevételnövekedést hozhat."