Veszprém török meghódítását követően, 1553-tól Sümeg a püspökség egyetlen biztos székhelye maradt, és 1643-ban városi kiváltságokat kapott. Ezek az előjogok élénk gazdasági tevékenységet eredményeztek a városban.

Az 1700-ban pusztító tűzvész szinte az egész várost megsemmisítette, csak a ferencesek kolostorát és négy, téglából és kőből épült házat kímélt meg. A vár a Rákóczi- szabadságharcban jutott hadászati szerephez utoljára, elfoglalását követően azonban az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és így a Dunántúl legnagyobb vára évszázadokra az enyészeté lett.

A 18. században Sümeg ismét megindult a fejlődés útján, püspöki székhellyé lépett elő, impozáns temploma, két szép barokk épület, püspöki palota, illetve annak gazdasági épülete is megépült. A püspökség ellátó gazdasága, ill. uradalma a közeli János-majorban - amely az alapító püspök nevét viseli - kapott helyet. Számos, ma is álló gazdasági épület jelzi a korabeli hozzáértő gazdálkodás nyomait. János-major az államosítás után, a tsz-mozgalom időszakában is funkcionált, majd egy betonüzemmel is bővült, ma azonban egy fiatal, ambiciózus gazdálkodó, Tóth Tamás egyéni vállalkozó és családja tulajdonát képezi, és az ő keze nyomán sokadik virágzását éli a régi uradalmi gazdaság...

Gyerekként is kedvelte az állatokat

Egy fiatalember életpályájának indulásához kétségtelenül a környezet adja az első impulzusokat. Gyerekkorában Tóth Tamás sok időt töltött a nagyszülőknél, a Zala megyei Kisgörbőn tehenek, lovak nyulak és aprójószág között. Vékony gyerek volt - saját bevallása szerint -, de a fizikai terhelést mégis egész nap bírta. Örökké az állatok közelében akart lenni, és mindent tudni akart róluk. Tóth Tamás nagyapja gazdálkodó volt, édesapja pedig a téeszben termelésirányító elnökhelyettesként dolgozott, így aztán az ő útja értelemszerűen a pápai mezőgazdasági szakközépiskolába, majd a technikumba vezetett. A főiskola elvégzése is szerepelt a tervek között, de a felgyorsuló események elsodorták a továbbtanulási elképzelést, pontosabban; mindjárt az élet iskolájában folytatódtak a tanulmányok, mégpedig sikeresen: hiszen portrénk szereplője a helyi téeszben, természetesen állattenyésztőként kezdett.

Az "újkori időszámítás" 1993-tól kezdődött számára. A sors különös játéka és a fiatal szakember bátorsága, vagy kíváncsisága folytán az akkor még alig huszonéves téesz-műszakvezető Tóth Tamás nyilvános liciten szó szerint megvásárolta korábbi munkahelyét, 8 ha területtel, gazdasági épületekkel, tehenészettel, a benne álló 200 tejelő marhával és a növendékekkel. A nagy "lenyúlások" időszaka volt ez - így fogalmaz -, a saját erőt nem volt könnyű összeszedni, de szerencsére sikerült reorganizációs hitelhez jutni, ami óriási segítség, valóságos kiváltság volt. Akkoriban a 16 milliós vételár előteremtése különleges feladatnak számított, hiszen 1 millióért már takaros házat lehetett volna vásárolni Sümegen, és 1 liter tej még csak 6 Ft-ba került.

A fokozatosság elve alapján

Az állatok rossz bőrben voltak, takarmányuk, alomszalmájuk is alig volt, így komoly erőfeszítésekre volt szükség legalább a helyzet stabilizálásához. Az akkori általánosan rossz állapotok - utak, épületek műszaki állapota, környezetvédelem - demonstrálására előkerülnek az egykori fényképek, amelyek kaotikus állapotokról tanúskodnak. Akkor 27 ember dolgozott a telepen, ahol csupán 4.000 liter volt a laktációs tejtermelés. Ez önmagában is indokolta a téesz részéről a felszámolását, Tóth Tamás, az új tulajdonos azonban mindezt egészen másképpen látta és gondolta...

Amikor átvette a telepet, akkor csak az öt legszorgalmasabb embert tartotta meg, és maga is beállt a kétkezi munkások, a tehenészek közé fejni, trágyázni, etetni. Ezzel már jelentősen javított a költségoldalon, és jobb fizetésekre is futotta a kevés dolgozónak. Később már újra jöttek vissza az emberek, de időközben szükség is volt rájuk, hiszen a tejelő állomány az elmúlt 13 évben megduplázódott, emellett jelentős számú magyar szürke bika bérhízlalása indult el megbízás alapján, lovak bértartása kezdődött, és a telepi általános teendők is megszaporodtak. Emellett természetesen a növénytermesztés munkái továbbra is igényelték a hozzáértő kezeket.

Az állattartás - a tejtermelés - maradt a fő profil, amelynek kezdete a régi téesz-időkre nyúlik vissza, amikor a vörös európai lapály tenyészetet a Holstein Fríz rákeresztezéssel az intenzív tejelő irányba fordították, így az állomány - a további tenyésztői munka eredményeképpen - ma már 90%-ban tisztavérű Holstein Fríznek mondható.

Sikeresen pályázott

Ma, mindössze 37 évesen, Tóth Tamásnak olyan rálátása van a gazdálkodásra, hogy a hiányzó, sokat emlegetett főiskolai vagy egyetemi diplomát biztosan oda lehetne ítélni a részére. Amellett, hogy az állattenyésztés, a hízlalás, a tejtermelés, tejértékesítés, az áru- és takarmánynövény-termesztés eredményei önmagukért beszélnek, a tulajdonos kiváló tárgyaló, remek gyakorlati közgazda és pályázatíró. Az élet nagy tanítómester Tóth Tamás számára, aki ma egy zárt telepen 400 fejőstehénnel, valamint szaporulatával, illetve 900 ha szántón bizonyítja nap mint nap gazdasági életképességét; nagy önmérséklettel és öreg gazdákat megszégyenítő rutinnal. A gazdálkodás minden területen nyereséges, de a nyereség szinte teljes egészében visszaforog a fejlesztésekbe, felújításokba - ezt hangsúlyozza. Utak épültek, folyamatosan folyt a gazdasági épületek felújítása, a tejház rekonstrukció, fejőállásokkal és még sorolhatnánk. Nem könnyű pontosan kifejezni azt a dinamizmust, aminek jegyében Tóth Tamás - magától értetődő természetességgel - akár napi 14 órát is dolgozik.

A pályázatok eredményességében eddig sem csalódott, ezek nagyon jól kiegészítették a visszaforgatott nyereséget, és ma is töretlenül bízik a sikerükben, de ennek érdekében már olyan pályázatíró társasággal "szövetkezett", akik sikerdíj fejében dolgoznak. Ha nyernek, akkor van honorárium, ha nem, akkor nincs...

A tejtermelés nyereséges

Látva Tóth Tamás elhivatottságát - mert a tejtermeléshez ez kell - és eredményeit, nem lehetett kétséges, hogy hosszú távon is tejet fog termelni. Most a laktációs termelés mennyisége 8000 liter körül mozog, de a közelmúltban már a 9000 litert is elérték, ami mindenképpen szakmai bravúrnak számít a genetikai háttér és a takarmánytermesztési körülmények ismeretében.

A megoldás a savanyú füves területek feljavításában vagy a már biztató eredménnyel járó új fűkeverékek alkalmazásában keresendő. Szlovéniából és Franciaországból sikerült ezeket beszerezni, ami nem olcsó mulatság, de nagyon eredményes a magszárat nem hozó, csak leveles formában levágott fűfajokból készült szenázs alkalmazása. Nagy tömeget adnak ebből a takarmányból, amelynek a fehérjetartalma magasabb, az energiatartalma pedig hasonló, mint a silókukoricáé. Persze emellett szükség volt dr. Kádár Gyula - az országszerte ismert szaktanácsadó és állatorvos - javaslataira is, amelyek nagyban hozzájárultak a tejtermelési eredmények megfelelő alakulásához; - többek között a szlovén fűmagkeveréket is ő javasolta a sümegi határba. Tóth Tamás néhány éve tulajdont vásárolt az Alföldtej Feldolgozó és Értékesítő és Beszerző Kft.-ben, és mivel a cég résztulajdonos a Parmalatban, így ott is érdekelt. A vásárlás az értékesítési gondok megelőzése érdekében történt, és olyannyira eredményes lépésnek bizonyult, hogy a gazda éppen arról a gyűlésről érkezett haza, ahol a tejáremelés örömteli tényét közölték a tulajdonosi és beszállítói körrel.

Tejkezelés a legkorszerűbb eszközökkel

A tejház valóban a legkorszerűbb számítógépes rendszer felügyelete alatt dolgozik. Minden tehén nyakában aktivitásmérők és azonosító expanderek vannak, amelyek szó szerint minden lépésükről - lépésszám-ellenőrzés révén - tájékoztatnak. Pontosan lehet tudni, mikor ivarzanak, mikor mennyi tejet adtak le, tehát rendelkezésre áll minden információ. A De Laval fejőállásban 24 tehenet fejnek egyszerre, majd a tejet 12.000 liter befogadóképességű hűtőtartályokban tárolják a szállításig. Idáig 66 Ft/liter volt a tej átvételi ára, és most úgy tűnik, hogy 4 Ft/l emelésre lehet számítani. Nem kizárt, hogy Tóth Tamás a jó hírek hallatán a jövőben további tehénbeállítást fontolgat, hiszen minden emellett szól, csak egyedül a jóslatok szerinti várható száraz időjárás nem. Ennek pedig nagy a kockázata, mert szárazság esetén nem lesz elegendő takarmány enynyi állat számára. Pedig a tervek már készen állnak, és ezek alapján a beállítandó teheneket érdemes megvásárolni, a saját szaporulatból ugyanis nagyon nehéz és lassú folyamat lenne minőségi tejtermelő tehenekkel bővíteni az állományt.

Túlsúlyban a takarmánytermelés

A 330 ha saját tulajdonú föld mellett közel 600 ha a bérlemény, és ezeken a területeken főként takarmány-előállítás folyik. 230 ha csak a gyepterület, ami az említett szenázs alapanyagát adja. Az átlagos AK-érték 12 körül van, éppen ezért rengeteget kell szervestrágyázni a talajok kondicionálásához. A homokverés is gyakori az alacsony szervesanyag-tartalmú földeken, másutt pedig túl kötöttek a talajok, éppen ezért talajjavítási megoldásokat - meszezés, trágyázás, altalajlazítás, kőszedés - is folyamatosan alkalmazni kell. Szerencsére képződik elegendő trágya a mélyalomban, és a technika is rendelkezésre áll a kezeléshez és kiszóráshoz.

A kukorica az a növény, amiből mindenképpen tartalékot kell képezni a nehezebb, kiszámíthatatlanabb időszakokra, ezért már a fajta kiválasztását is megkülönböztetett figyelem övezi. A biztosabbnak látszó, hosszabb tenyészidejű FAO 400-as fajtákból áll össze a mintegy 300 ha terület állománya, persze messzemenően figyelembe véve a kárt még nem okozó, de már jelenlévő kukoricabogár mozgását. 80 ha a lucerna területe, és 200 ha felett van az őszi-tavaszi kalászos, amely búzából, árpából, zabból és tritikáléból áll. Búzából sikerült megtalálni az igénytelenebb területekre való osztrák Kápó fajtát, amely a körülményekhez képest remekül teljesít; a minőség mellett nagy szalmatömeget ad, ami nagyon fontos az alom mennyisége szempontjából.

A megművelt területeken gyakran fordul elő vadkár, de az idei évben jó volt a makktermés, így kevesebb vaddisznó látogatta a vetéseket. A drága fűkeverékeket különösen az őzek legelik szívesen, sokkal jobban ízlik nekik ez, mint a búza.

Az alomszalma beszerzés nagy gond

A vetésváltás kötöttsége és a változó mennyiségű szalmatermés miatt mindig gond az alomszalma-szükséglet megtervezése. Mintegy 1.000 ha terület kalászos-, illetve szalmatermése lenne a tényleges szükséglet, ezért a hiányzó mennyiséget a környéken kell megvásárolni. A szalmát sokan szecskázva, szervesanyag-visszapótlásra dolgozzák a földbe, mások, szerencsére, eladják. Most utóbbiak vannak kevesebben, mert a két jó növénytermesztési év után nagyvonalúbban kezelték ezt az árut, kevésbé kellett a bevétel. Ma a szalma ára - a vevő által felbálázva - 500-800 Ft/bála között mozog. Tóth Tamás bárhová elmegy a környékben, hogy hozzájusson, mert ez nélkülözhetetlen az állatok számára. A szalma tárolása is példaértékű, hiszen fedett tárolóban, igen jó állapotban várja a felhasználást. Időnként ugyan - szükségből - kukoricaszár és repceszalma bálázására is sor kerül, de ez nem jelent optimális megoldást...

Bevált gépcsaládok dolgoznak

Az állattartásban elsősorban a 12 db jól bevált, strapabíró MTZ traktor dolgozik, míg a növénytermesztésben a John Deere erőgépek és a Case IH dominál. A már említett nehezen művelhető, köves területeken pedig a Kverneland gépcsalád munkagépei váltak be leginkább, de az állattartásban is ezé a márkáé a főszerep. Erősek, bírják a nehéz körülményeket, és a cég üzletpolitikája, illetve a kereskedő szakember hozzáállása is egyaránt megfelelő Tóth Tamás számára. A silózást emellett egy nagy értékű, szintén JD önjáró silózógép segíti, és a betakarítás is korszerű JD kombájnnal folyik. A saját területek talaj- és betakarítási munkái után pedig még mód van arra, hogy kisebb szolgáltatói feladatokat is ellássanak, némi árbevétel és a jobb gépkihasználás jegyében. A műhelyben főként a saját javítási feladatok folynak, illetve esetenként egy-egy MTZ-felújítás, külső megrendelők számára. A gépészethez egy kis keverő is hozzátartozik, amely az egész telep szükségletét kielégíti, így, miközben e tekintetben függetlenek, csakis az ásványi kiegészítőket és fehérjehordozókat kell megvásárolni.

Lovak nélkül nem érdemes

Az irodaépülettel szemben, szem előtt legelésznek Tóth Tamás lovai. Egy kevésbé tetszetős feketét ugyan most eladott a hatból, de a többi bizony szemrevaló. A csikókból lehet még valami - mondja -, és ez a kijelentés a sportsikerek reményét fejezi ki, miközben az állomány értéke sem közömbös a gazda számára. Nem kis értéket képvisel ma egy jó sportló, aminek kialakítása érdekében Tóth Tamás mindent megtesz: keresi kancáinak a jó vérvonalat, és izgalommal várja az utódokat. Persze, ha szép eladó lovakat lát valahol, akkor is megdobban a szíve, és - ahogy mondja - a felesége beleegyezését is igyekszik ilyen esetben megszerezni az állat megvételéhez. A saját lovak mellett bértartásra is berendezkedett, jelenleg 19 sportlovat tartanak, ezek közül jó néhány külföldi tulajdonban van. Tóth Tamás a Sümegen és Salföldön működő Radeczky Huszáregyesület "tisztje", ahol szintén feltétlenül szükség van a lóra. Ezért is tenyészti nagy odafigyeléssel és szakmai élvezettel a lovakat, jó belovagló embere van, aki pártfogásba veszi a csikókat, mielőtt azok piacra mennek. Az ugróindex és a tenyészérték is egyaránt szóba kerül a beszélgetés során, és kiderül, hogy a francia mének igen értékes átörökítők e tekintetben. Amellett, hogy a gazda szereti a lovat, igen jó szeme van a küllemi bírálathoz, és órákig képes lenne mesélni egy-egy állat értékeiről, hibáiról...

Nem lehet kérdéses a folytatás

Tóth Tamás családjával együtt János-majorban lakik, bár most két cseperedő kislányára való tekintettel Sümegen kezdett építkezésbe. Úgy gondolja, őket nem zárhatja ki a városi életből, a baráti körükből, az iskolai elfoglaltságok, rendezvények látogatásából a távolság miatt. A jelen fontos tere azonban a telepi élet, hogy itt mindig mindenről tudjon, és képes legyen intézkedni, a legjobb döntéseket helyben és gyorsan meghozni. Persze, nem lesz ez mindig így, de most még erre az életformára van szükség, amiben egyet is értenek a feleségével.

A jövőkép pedig nem túlbonyolított, hiszen Tóth Tamás azt mondja, hogy a vállalkozásának meg kell állnia a saját lábán, a beérkező támogatásokból pedig jutnia kell a folyamatos beruházásokra, fejlesztésekre.

A tulajdonos jelenleg 18 embernek ad munkát. Akik itt dolgoznak, megbecsülik a munkájukat, és elégedettnek látszanak a fizetséggel is. Tóth Tamás a jövő terveiről is szívesen beszél, hiszen szeretne egy 5.000 t befogadóképességű síktárolót és mellé egy szárítóberendezést építeni. Mindenképpen napirenden van a tehénállomány 500 körüli létszámra történő felfuttatása, és a földek vásárlása terén is szívesen lépne előbbre; a bérletekkel szemben a saját földtulajdon javára.

A család támogatja elképzeléseit, jóllehet Tóth Tamás jó értelemben véve ugyan, de megszállott gazdálkodó, akinek álmában is a gazdasági megoldások járnak az eszében. A gazdálkodásra való rátermettsége a néhány órás beszélgetés során az eredményeiből és minden mozdulatából is egyaránt tetten érhető.