MezőHír :: 2001-02

Ilyenkor év elején felfokozott várakozás előzi meg az aktuális mezőgazdasági támogatások meghirdetését, ugyanis a gazdálkodóknak ez is egy támpont eredményesnek óhajtott tevékenységük megtervezéséhez. Lapzártánk idején azonban még csak annyit lehetett tudni a 2001. évi agrártámogatási rendeletcsomagról, hogy jó esetben is csak február végén jelenhet meg.

A tartósan magas tőzsdei gabonaáraknak is jelentős szerepe volt abban, hogy ősszel igen nagy területen vetették el a gazdák az őszi kalászosokat. Várható, hogy a tavasszal vetésre kerülő területekkel együtt országosan 1,3–1,4 m hektár körül alakul majd a vetett terület.

A naptári tavasz ugyan még nincs itt, de a hosszú napszakos növények vegetációja, melyhez a fényen kívül tápanyag és víz szükséges, megindult. A talaj hőmérséklete azonban még jóval elmarad a fejlődéshez szükségestől, a talajban lévő trágya nem hat a növekvő és fejlődő növényekre, ezért külső segítséggel sürgősen „táplálni" kell azokat. Legfontosabb elem tavasszal a nitrogén, melyet minél gyorsabban juttatunk ki, annál jobb. A talajvizsgálatok sajnos legtöbb esetben hiányoznak, pedig enélkül nem lehet igazán gazdaságosan repcét termeszteni! Talajvizsgálat hiányában legalább 2,5 t/ha termésnek megfelelően adjuk ki a N trágyát, lehetőleg ammonnitrát formájában, mert ez viszonylag a legolcsóbb és leggyorsabb hatású szer.

HUSZÁR – új kategóriát teremt! „Huszárok, a magyar nemzet sajátságos tulajdonságainak és szokásainak megfelelően lovasított, felfegyverzett és felöltöztetett lovas katonák.” „Ezek fürge, de rendkívül kitartó és edzett lovakon másfél ember hosszuságú kópjákkal, görbe kardokkal és fokosokkal harcoltak… fejüket csúcsban végződő, vagy pedig vastag nemezből készült kucsma védte.” (Révai Lexikon: Huszárok)

A keresztesvirágúak családjából a káposztafélék nemzettségébe tartozó fajok közül a káposztafélék jelentősége, főleg étkezési és értéktermelésük szempontból jelentős

Az idei enyhe tél kedvez a kártevők, a gombák és a baktériumok áttelelésének, sőt az őszibarack tafrina ilyen hőmérsékleti viszonyok közt is aktív életmódot folytat.

speciális igényekre, megfizethető áron, kertészetekbe, kisgazdaságokba, fólia alatti termesztéshez, kommunális, állattartó telepi és univerzális célokra

Január 22-én a budapesti Aquincum szállodában rendezte meg a BASF immár hagyományos Vince-napi borünnepét. A vendégül látott több mint kétszáz bortermelőt a szakma legavatottab szakértői tájékoztatták az ágazatot érintő problémákról, a lehetséges megoldásokról, majd a résztvevők – a tanácskozás méltó befejezéseként – a legkiválóbb hazai borokkal ismerkedhetek meg.

Közel harminc éve már annak, hogy az akkori országos érdekeltségű vetőmagvállalatot Nyugat-európai vetőmagkereskedő cégek keresték meg azzal a szándékkal, hogy a magyar klíma alatt, kiváló termőhelyeken állíttassák elő magas biológiai értékű facélia (mézontófű) vetőmag szükségletüket. Természetesen az üzlet létrejött, és ez a kiváló mézelő növény azóta általánosan ismertté vált. Méhészkörökben persze azelőtt is ismerték – számos szakirodalom említést tett róla –, de méhlegelőként nem tudott igazán jelentős méretekben elterjedni. Ennek oka talán az lehetett, hogy nem volt szervezett a vetőmagellátása és termesztésének hagyománya sem alakult ki. Mondjuk ki őszintén, hogy egynyári dísznövényként ismertebb volt, mint mézelő-, zöldtrágya-, vagy vetőmagtermő haszonnövényként.

A ma használatos sertésfajtákkal kiemelkedő szaporulati mutatókat lehet elérni: megfelelő menedzseléssel egy koca évente akár 25-30 malacot is produkálhat. Nem elég azonban a szapora fajta, a szakszerű takarmányozás és tartás, ha a fialásnál esetleg elvész a malac. A fialás (szülés) ugyanis minden állatfajnál, így a sertésnél is egy„drámaiesemény”, mely nem kis kockázatot jelent az anyára, illetve a megszületendő utódokra nézve.

Bár a mezőgazdasági haszonbérleti szerződések témakörében több írás is született e hasábokon, most ismét ez lesz a témája cikkünknek – újabb olvasói levelet kaptunk ugyanis e témában. Ez sajnos azt jelzi, hogy ezen szerződések kapcsán igen sok a vitás terület a haszonbérlők, illetve a haszonbérbeadók között.

Elmúlt a január és az enyhe időjárás ebben a hónapban is folytatódott. A havi középhőmérséklet országosan 1–2 °C-kal haladta meg a sokéves átlagot. Összességében elmondható, hogy az elmúlt telünk tovább növeli az utóbbi években már-már megszokott enyhe telek sorát. Természetesen január időjárása is az enyhe és hideg szakaszok váltakozásáról szólt. A hideg időszakokban a minimumhőmérséklet számos esetben –10 °C alá süllyedt, sőt az ország jelentős területein a nappalokon is fagypont alatt maradt, viszont az enyhébb időszakok markánsabb hőmérséklete átlagosnál enyhébb januárt eredményezett.