MezőHír :: 2001-03

2001. szeptember 12–15.

Tagadhatatlan, hogy a minden évben várva tárt agrárgazdasági támogatások kapcsán az idén elmondhatjuk, hogy „van új a nap alatt”. Egyrészt a tavalyihoz képest új (még ha megbízott is) földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – Dr. Boros Imre – írta alá a rendeletet.

A napi híradások ismét az árvízi tudósításokkal kezdődnek. Nem lehetetlen, hogy ismétlődik az elmúlt évkezdet, amikor is „vizes hírek”, az árvíz után a belvíz helyzet ismertetésére kényszerültek az újságírók több héten át.

Régi igazság, hogy a gabonát nem elég csak elvetni, hanem ápolni is kell. A növényápolásból kispórolt minden forint többszörös veszteségként jelentkezhet. Megfelelő védekezés hiányában a gombabetegségek (a gyomok, rovarkártevők is) jelentősen csökkentik a termést, rontják annak minőségét.

Ezt a kérdést járta körbe gondos alapossággal március 5-én konferenciakörútának első állomásán, Kecskeméten a BASF, valamint meghívott független szakértők csapata.

Gazdaságos kukoricatermesztés, genetikai garanciákkal

A napraforgótermesztés egyik fontos eleme a vegyszeres gyomirtás. Mint ismeretes, a klasszikus vetésváltásban a napraforgó a kalászos gabonát követi, ilyenkor tudunk vegyszeresen az évelő kétszikű gyomnövények (mezei acat, folyondár) ellen védekezni.

A repce kora tavaszi kártevői (elsősorban a repceszár-ormányos) elleni védekezés után fel kell készülnünk a virágokat és a termést károsító kártevők elleni védekezésre.

Az enyhe tél hatására fejlettek az őszi búza táblák, és bennük a gyomnövények. Ezért fokozott figyelmet, szaktudást igényel az ellenük való védekezés.

A gyümölcsfákat sok károsító támadja meg, védelmük nagy körültekintést, és ismeretet igényel. Gyümölcsfajonként másképpen kell a védelmet megvalósítani.

Az ISO 9001 minősítéssel rendelkező olasz cég termékei régóta közismertek és elismertek a magyar szakemberek körében. Elsősorban minőségi munkájukkal, megbízhatóságukkal tűnnek ki.

Az ötlet eredeti de nem teljesen új keletű, hiszen tízévente legalább egyszer valaki bebizonyítja, hogy a magyar borvidékeken ugyanúgy van létjogosultsága a szőlőültetvények gyep-takarónövényes sorközművelésének, mint számos helyen a környező országokban.

Az előző lapszámokban ismertetett általános szabályok mellett az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben új fogalomként ismerhetjük meg az állatvédelmi bírságra vonatkozó előírásokat.

Hazánkban a rendszerváltás óta a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez folyamatosan csökken – részesedése 1999-ben 4,8% volt. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a beruházások szempontjából nem igazán volt vonzó az agrárium, tavaly az összes beruházások mindössze 3,3%-a irányult erre a területre.

Az elmúlt hetek során több olvasónk is érdeklődött, hogy termékértékesítési szerződés teljesítése során felmerülő minőségi hiba esetén mi a teendő, hogyan kell eljárni. Ezen kérdések kapcsán érdemesnek találjuk a témát részletesebben áttekinteni.

Éghajlatunk ingadozásai lehetővé teszik, hogy az év különböző szakaszaiban az átlagostól lényegesen eltérő időjárás alakuljon ki. Ilymódon regisztrálhattunk kemény, hideg, ill. rendkívül enyhe teleket. A lezajlott 2000/2001-es tél az utóbbiak közé tartozik. A december 3–4 °C-kal, január 2–3 °C-kal, míg február 4–5 °C-kal volt enyhébb a szokásosnál. Összefüggő és tartós hótakaró nem is alakult ki, legfeljebb az ország különböző részein jött létre néhány napig tartó hóréteg, ami gyorsan el is olvadt. Hótakaró hiányában nem alakulhatott ki erős hideg, tehát növényeink számára nem is volt létkérdés a hótakaró.