MezőHír :: 2001-01

Jó hangulatú, családias sajtótájékoztatót rendezett 2001. január 12-én a Syngenta Hungary Kft. A Novartis Agrobusiness és a Zeneca Agrochemicals egyesüléséből megalakult, bázeli székhelyű Syngenta Ltd. jelenleg a világ vezető agrárcége. Az alábbiakban a három üzletág tevékenységét mutatjuk be a MezőHír olvasóinak.

A privatizáció után több, korábban nem jelentkező gonddal találták magukat szemben a termelők. A szántóföldi növénytermesztési technológiákból egyre jobban kiszorult a talajfertőtlenítés. Ez egyrészt a termelési költségek növekedése miatti takarékoskodási kényszerrel magyarázható, másrészt az olyan növények termőterülete csökkent, amelyek termesztése talajfertőtlenítés nélkül nagy kockázatot jelent (cukorrépa, csemegekukorica, hibrid kukorica, hibrid napraforgó, szántóföldi kertészeti növények). Egyes térségekben a területek nagy részén már több éve nem végeztek talajfertőtlenítést. Ennek hiánya a talajlakó kártevők, különösen a drótférgek felszaporodásához vezetett. Amikor ez megtörténik, a különböző üzemekben a termelők kénytelenek alkalmazni a talajfertőtlenítést, sokszor olyan kultúrák esetében is, amelyek bevétele nem bírja el ezt a költséget. Ilyen kultúráknak tekinthetők az árukukorica és az ipari napraforgó területek. Az utóbbi években ezeket a kultúrákat a drótférgek és más talajlakó kártevők gyakran erősen károsították (30–70%). A napraforgó árbevétele még talán elbírta a talajfertőtlenítés költségeit, de csak olyan készítmény esetében, mely a barkók ellen is hatásosnak bizonyult (Marshal 25 EC). Az árukukorica területeken csak tűzoltásszerűen, nagy veszély esetén alkalmaztak a termelők talajfertőtlenítést.

December közepén az ország nyugati felében járva már messziről megakadt a szemem az úttól 3–400 méterre fekvő, majd térdig érő növényű sárga táblán. Hát ez mi lehet? – csodálkoztam.

Sekator A szántóföldi kultúrnövények és ezen belül gabonafélék gyomnövényegyüttese az utóbbi 50 évben jelentős változáson ment keresztül. Míg az 50-es 60-as években leginkább az antropogén hatás változtatta a mezőgazdaságilag művelt területek összetételét, addig a 70-es évektől a vegyszeres gyomirtás hatott leginkább a gyomösszetételre és annak változásaira. A kalászos területeken a hormonbázisú herbicidek megjelenésével a keskenylevelű, illetve biokémiai szelektivitással bíró fajok szelektálódtak ki először, majd ezt követően minden szercsoport hozzáadott, illetve elvett ebből a gyomösszetételből.

Palántaneveléssel a nyugalomban lévő generatív rész (mag) életfolyamatait indítjuk el, vagyis a növény újrakezdési folyamata kezdődik meg. A választható palántanevelés módszerét célszerű a termesztés időzítésével valamint gazdaságossági elemzéssel eldönteni. A fólia alatti és a szabadföldi korai termesztés biztonsága érdekében leginkább a földlabdás (tápkocka) palántanevelési eljárás a legelterjedtebb. A tápkocka mérete a fajtól, a palán-tanevelés lehetséges időtartamától, a palántanevelő berendezés értékétől valamint a fejlődő növény értéktermelésétől is függ. A szálas palántát leginkább a szabadföldi, későbbi ültetés esetében szokásos alkalmazni. Palántaneveléssel fokozható a koraiság, javítható a termesztő berendezések kihasználhatósága és nem elhanyagolható a fűtőenergia megtakarítás sem.

A felsőfokú oktatási intézményekben folyó élelmiszeripari témakörű tudományos diákköri tevékenység fellendítésére a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület (MÉTE) közel negyed évszázada kezdeményezte Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) megrendezését. A hagyomány ápolása és a millenium jegyében a XIII. Országos Konferenciát a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara szervezte meg Mosonmagyaróváron. Az ország különböző felsőfokú oktatási intézményeiből érkezett mintegy nyolcvan nappali- és levelezőtagozatos hallgató szekció üléseken számolhatott be az élelmiszeripar különböző területein végzett saját kutatási eredményeiről.

Mikroelemekkel 10–15 % műtrágya hatóanyag takarítható meg

Az AGRÁRIN Kft. 2000. október 1-jén indította be mérési rendszerekkel, mérlegekkel foglalkozó AGROTRONIK üzletágát.

A nagy teljesítményű, kevés munkaerőt foglalkoztató, megbízható szerkezetű gépek elterjedése világjelenség. Mivel ezek drágábbak, a költségnövekedést megakadályozni nem lehet. Ezt a gazdaságosság fokozásával, a nyereségszint nagyobb mértékű növelésével kell ellensúlyozni. Az új, nagy teljesítményű gépek alkalmazása új technológiai, technikai, talajművelési eljárásokat tesz lehetővé. A termelés színvonalának biztos növekedését azonban csak a mainál lényegesen jobban felkészült szakemberek munkájával lehet elérni.

A gépjármű- és traktorvezetők életét nemcsak a közúti balesetek, hanem a gépjárművekből eltávozó gázok (mérgezések) is fenyegetik. A mérgezések vagy közvetlen veszélyt jelentenek az autóbuszok, tehergépkocsik és traktorok vezetőire, valamint utasaikra, vagy közvetett hatásukkal teszik vezetésre képtelenné.

A higiéne görög eredetű szó, melyet lépten-nyomon használunk. Az állati termék előállításnál a következőképpen lehetne meghatározni; a higiéne célja az állatok egészségének megőrzése azok termelőképességének biztosítása érdekében.

Két-három hetes szopós malacoknál gyakran jelentkezik hasmenés: a bélsár sárgásszürke színű, konzisztenciája a kenőcsöstől a vízszerűig változik. A malacok bágyadtak és visszamaradnak a fejlődésben. Az ilyen tüneteknél mindig E. coli-fertőzésre gondolunk. Sokszor előfordul azonban, hogy a bélsárból és a bélből származó minták bakteriológiai vizsgálata során csupán nem patogén E. coli-törzseket izolálnak. Előfordul az is, hogy a bélsárból patogén colit mutatnak ki, de az antibiotikumos kezelés alig hoz eredményt. Ezekben az esetekben valószínűleg a coccidiosis a hasmenés előidézője.

A legtöbb állatszerető ember örömmel vette a jó hírt: 1998. március közepén az Országgyűlés – közel 10 éven át tartó előkészítő munka után – megalkotta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényt.

Minden 20–25 évben fordul elő, hogy ennyire enyhe a téli időjárás. Már az utolsó őszi hónapban, novemberben is olyannyira enyhe volt, hogy ilyen magas hőmérséklet minden 100 évben kétszer, háromszor fordul csak elő. Decemberben már voltak hidegebb szakaszok, de a havi középhőmérséklet valamivel átlag fölött alakult. Így volt ez január első felében is. Mindezek mellett az átlagosnál több csapadék érkezett, eső, havaseső formájában. Hóréteg mindössze nyugati megyéinkben alakult ki, de ez sem haladta meg az 5 cm-t, és csak néhány napig maradt fent.