MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap
|
2001-05
2001-11
2001
|
MezőHír :: 2001-05 |
Mezőgazdasági támogatások III.
Sorozatunk előző részeinek bevezetőiben már jeleztük, hogy az agrárium egyébként sem könnyű évkezdetét az idén némi bonyodalom, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium „lépcsőzetes fejcseréje” tetézte. Még májusban sem mondhatjuk, hogy a kényes műtétből adódó kábulat teljesen eloszlott volna...
A kukorica gyomirtása II. – állománykezelés
A kukorica gyomirtása nagyon nehéz feladat. Sok tényezőt kell figyelembe venni; a készítmények előnyei és hátrányai, a terület adottságai, és a gyomnövények ismeretében tudunk kialakítani megfelelő gyomirtási módszert.
A napraforgó betegségei…
…és az ellenük való védekezés A napraforgó sikeres termesztését leginkább a betegségek veszélyeztetik. A termesztés folyamán elkövetett hibák (pl. sűrű vetés, gyomos tábla, ötéves vetésforgó be nem tartása, rossz elővetemény-választás, stb.) a betegségek fokozott mértékű fellépésével járnak.
A növényvédelmi előrejelzés hasznáról
Több permetezőszer címkéjén olvashatjuk a misztikusnak tűnő kitételt: „a védekezést előrejelzésre alapozva végezzük”. A ma gyakran emlegetett integrált (szakmailag szervezett, indokolt) növényvédelemnek is az alapját a kártevők, kórokozók megjelenésének, tömeges felszaporodásának előrejelzése képezi.
A repce termesztése
Megjelent A repce termesztése c. könyv második, bővített, új kiadása, mert az előző kiadás elfogyott, és az új gazdálkodók közül egyre többen érdeklődnek e növény termesztése iránt.
Takarmányrepce: egy új alternatíva
Az elmúlt évben, nagy volt a szárazság és ez nem kedvezett a takarmánytermesztésnek sem. A szemestakarmányok ára soha nem tapasztalt magasságba szökött már az év végére, és további emelkedés következett az idei évben is. A szálastakarmányok minősége, de főleg mennyisége is elmaradt a remélttől.
A burgonyabogár elleni védekezés
A burgonya legjelentősebb kártevője a burgonyabogár. Észak-Amerikából került Európába, hazánkban 1947-ben találták meg az első példányt.
A zöldség-gyümölcs termelői szervezetekről
Az elmúlt években az Európai Uniós szabályozás figyelembevételével (2200/96 rendelet) Magyarországon is elkezdődött az európai típusú PO-k (Producer Organization) szervezése. Erre azért van szükség, mert Magyarország vállalta, hogy a csatlakozás időpontjáig fölépíti ezeket a szervezeteket.
Nagy lépés egy kis tablettával: Decis® WST
A korszerű növényvédő szerek esetében ma már természetes, hogy olyan hatóanyagokat tartalmaznak, melyek biológiai hatásukat döntően csak a célszervezetekre, a mezőgazdasági kertészeti károsítókra (gombák, gyomok, rovarok, atkák, stb.) fejtik ki és kímélik a hasznos élő szervezeteket, a vízi és talaj élőlényeket egyaránt.
Védjük meg az almásokat!
Az almaültetvényekben a kórokozó gombák elleni védelem alkotja a növényvédelem gerincét. A két legfontosabb betegség, a ventúriás varasodás és az almalisztharmat ellen átlagosan 10–13 alkalommal szükséges védekezni egy vegetációban.
Gépek a szálastakarmányok betakarításához
„Gazdálkodni? Hisz az igen egyszerű dolog. Bizony nem szentírás az. Minden ember érthet hozzá. Abból áll az egész mesterség, hogy az ember engedi a füvet nőni, s mikor megérett, lekaszálja. Hanem akik azután hozzáfognak, hogy ezt az együgyű mesterséget megpróbálják, nem kell nekik egy esztendő, hogy elismerjék, hogy ez a világon a legnagyobb tudomány, amiből minden évben le kell újra tenni az egzament” (Jókai Mór: Ötven év visszhangja)
Nobili szár- és nyesedékzúzók
A Nobili cég 127 féle különböző rendeltetésű szár- és nyesedékzúzót gyárt a legkülönbözőbb igényeknek megfelelően. Így kínálatából csak a legfontosabb családokat ragadnánk ki.
A szőlő virágzáskori betegségei
A szőlő növényvédelmében a legkritikusabb időszak a virágzás, ilyenkor a legérzékenyebb a betegségekre. Ekkor okozhat komoly károkat a szőlőperonoszpóra, a szőlőlisztharmat és a szürkepenészes rothadás.
Szőlő- és gyümölcsös ültetvény
Az idén június és október között a Központi Statisztikai Hivatal teljes körű összeírást végez hazánkban, melynek keretében számba veszik a szőlő- és gyümölcsültetvényeket.
A traktor a gépész hangszere…
Az országnak ebben az észak-nyugati csücskében csak hat szélcsendes napot regisztrálnak a meteorológusok. Itt az idegen embernek állandóan kicserepesedik a szája, míg hozzá nem szokik ehhez a természeti jelenséghez.
„Örülök, hogy a Prémiumot etethetem!”
A bágyogszováti Horváth Albert gazdasága családi vállalkozás keretében működik. Jelentősebb létszámú sertéstartással 1996 óta foglalkoznak, míg korábban szarvasmarhákat is tartottak. A jelenlegi állomány 10 koca + szaporulata, ami kb. 130–150 hízót jelent.
A hazai tenyészértékek a megbízhatók!
A holstein-fríz tenyésztők állományuk párosítására szinte a világ minden jelentősebb holstein populációjából hozzáférhetnek az élvonalbeli bikák szaporító anyagához. Ez a „bőség” sok esetben fejtörést is okoz…
Piaci kitekintés az állattenyésztésben
Magyarország mezőgazdaságára többnyire az volt jellemző, hogy termelésén belül a növényi termékek adták a nagyobb részarányt. Az 1980-as években nagyjából kiegyenlítődtek az arányok.
Csodára várva
Amikor felmerült a lehetősége egy tőzsdei rovat elindításának a MezőHír hasábjain, napokig morfondíroztam azon, hogy építsem fel mondanivalómat cikkről cikkre, hogy megtaláljam a közérthetőség, a színesség és a „tudományos igényesség” sziklái és útvesztői közötti helyes arányokat. Végül – a kirobbanó energiákkal ránk törő tavasz, a szántóföldeken mutatkozó zsendülés hatására – a napóleoni mondás jutott eszembe: „Vágjunk bele, azután majd meglátjuk!”
Mit kell tudni a munkahelyi balesetekről?
Levélírónk munkahelyén balesetet szenvedett, faipari fúrógép használata közben. A keze sérült meg, ahogy a gép a deszkában lévő csomóba, ún. göcsbe ütközött, ami a fúrófejet megdobta, ez okozta a sérülést. |
|