MezőHír :: 2001-08

Bár nemzeti Himnuszunkat énekelve az áldást jókedv és bőség formájában kérjük, napjainkban mintha e két fogalom nehezen férne meg egymás mellett. Legalábbis, ha a bő termésről esik szó – legyen az búza, vagy kukorica – jókedv helyett inkább sirámokat vált ki: mit kezdjünk a „vannal”?

Szeptemberben elejét veszi az örök újrakezdési folyamat, bizakodással, az újraéledés reményével. Nemsokára itt az őszi kalászosok vetésideje, ismét indul tehát egy új gazdasági év. Talán jobb lesz, mint az eddigiek, mert aki vetni megy, azt ez a remény élteti.

A piacképes végtermék előállításához elengedhetetlen a jó minőségű, kifogástalan vetőmag felhasználása. A történelem során már az ókorban felismerték ennek jelentőségét, és a magokat bizonyos anyagokkal (hamu, bor) bevonva próbáltak védekezni a betegségek ellen.

Idén a gyártók nem csináltak rekordforgalmat a deszikkánsokból. Persze a napraforgó- és a repceterületek is alacsonyak voltak, de a legfőbb ok, hogy az időjárás nem tette ezt feltétlenül szükségessé.

Ahogyan a tenyészidőszak jelenlegi szakaszában – augusztus közepén – becsülni lehet, általában jó kukoricaterméssel számolhatnak a termelők az idei évben. Kifejezetten kedvezett az időjárás a kukoricának – kivéve a Dunántúl északi részét –, mindig akkor kapta a csapadékot, amikor leginkább szüksége volt rá, és a hőösszeg is elegendőnek bizonyult.

A Magyarországon található mérlegpark jelentős része igen elavult. A régi, mechanikus mérlegek ma már egyre inkább csak nagy anyagi ráfordítás mellett tarthatók elfogadható állapotban. A néhány éve divatos ún. hibridizálás sem szüntette meg a mechanikus mérlegek sok-sok hibáját, hiszen csak a kijelzés lett digitális, a mérlegszerkezet megmaradt mechanikus, egy rendkívül sok problémát hordozó 2–2,5 m mély aknában.

A rebarbarát (Rheum rhabarbarum, más néven Rh. undulatum) elsősorban többféle felhasználási lehetősége teszi értékes növénnyé. Őshazája Észak-Kína, Mongólia, Kelet-Tibet több ezer méteres hegyei, de jelenleg Szibériától Pakisztánig mindenütt megtalálható. Bulgáriában, a Rhodope hegységben vadon is él. Európa országaiba Angliából jutott el Németországon keresztül, ahol ma is kedvelt korai zöldségféle.

A magyar gyümölcstermesztők sincsenek elkényeztetve az utóbbi években: elég, ha az alma-, vagy a málnatermelők minden évben változó mértékű piaci kiszolgáltatottságára gondolunk. A szántóföldi kertészeknél is gyakori jelenség, hogy egyéves kultúráik, paradicsom vagy sárgarépa termésük eladhatatlanná válik a nagy költségek és a felmérhetetlen mennyiségű elvégzett családi munka ellenére.

A burgonya olyan népélelmezési cikk, amely könnyen, változatosan elkészíthető, jó táplálkozás-élettani tulajdonságú, ízes táplálék. Kalóriaértéke egyharmada a kenyérének, fele a tojásénak és a marhahúsénak. Igen jelentős a B1, B2 és C-vitamin tartalma, ezen kívül nyomokban A és K vitamint is tartalmaz.

Csak 100 év, de mennyi üzemi méret: uradalmak, kisparasztok, nagyüzemek, családi gazdaságok – a mezőgazdasági gépek fejlesztését és gyártását ma mégis hogyan lehet meghatározni?

A Felső-Szigetköz egyik bevezető útja mellett Mosonmagyaróvár határában egy 40 ha körüli búzatarlón beszéltük meg a találkozót Litresits Imrével, aki agrármérnökként közel tíz éve vágott bele a családi gazdálkodásba. Kicsit korábban érkezem. Ahogy az egyre erősödő napfény áttöri a homályt, a tábla belső sarkában körvonalazódni látszik a tarlót tárcsázó traktor képe, amint fojtott erőt sejtető kellemes zúgás kíséretében szorgalmasan jön-megy az úttal párhuzamosan. Közben megérkezik a gazda.

Ez alkalommal a borjak tartásának állatvédelmi előírásaival ismertetjük meg Olvasóinkat. A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet 1. számú mellékletében foglalt előírások először azt tisztázzák, hogy a szarvasmarhát 6 hónapos koráig nevezzük borjúnak, s a következőkben részletezett szabályok rájuk vonatkoznak.

Előző alkalommal a tőgygyulladás kialakulásáról, formáiról, a hajlamosító tényezőkről olvashattak, és ezzel kapcsolatban a tejleadási reflexről és a helyes fejési technológiáról. Ezúttal a tőgygyulladásban szerepet játszó fő kórokozókról esik szó.

Lengyel Lórántot Pakstól 12 kilométerre, Németkér-Gyapapusztán fekvő sertéstelepén látogattuk meg. Elsősorban a mélyalmos trágyázás mellett való döntése miatt kértük meg arra, hogy beszélgessen velünk, ezáltal ismertesse meg az olvasókat azzal a technológiával, amiről ugyan hallottunk már, de még nem volt alkalmunk hírt adni gyakorlati kipróbálásáról.

A tojásárak, a takarmányköltségek és a termelők profitja évről évre változnak. A tojástermelés elmúlt öt évben nyilvánosságra hozott költségadatai elgondolkoztatók.

2001. augusztus 26-a és 29-e között Budapesten, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartotta 52. tudományos ülésszakát az Európai Állattenyésztők Szövetsége. A kongresszusra 49 országból több mint 800 szakember regisztráltatta magát.

Első cikkemben, még valamikor a tavaszi zsendülés idején azt írtam: „csodára várva”. Nos, a csoda megtörtént, legalábbis ami az árak mozgásában mutatkozó trend hirtelen változását illeti, de ez a tüzijáték mindössze rövid két– három hétig tartott – mintegy „égi jelt” adva azoknak, akik felismerik a Nagy Lehetőséget: ideje eladni. A július 10–30. közötti időszakban a tőzsdén robbanásszerű áremelkedés következett be, elsősorban a chicagoi árutőzsde, a CBOT áremelkedésének, továbbá a forint árfolyamsávon belüli gyengülésének köszönhetően. A számokat elemezve azonban a magyar „versenyzők”, (mindenekelőtt az ezer sebből vérző agrártermelők) nem éltek a kínálkozó, azaz a jó áron való értékesítés lehetőségével. Úgy tűnik, hogy sokan a régi, jól bevált recepthez folyamodnak ismét: várni a még magasabb árra (színtiszta spekuláció), majd a kínálkozó lehetőség kihagyása mellett pánikszerű eladás alacsony árakon (más vonzó vételi ajánlat hiányában), a mindenkor aktuális kormányzat, államháztartás megfejésére irányuló kísérletek széles eszköztárának felsorakoztatásával.

P. E. Nagymarosi olvasónk problémája – a múlt számban szereplő levélírónkéhoz hasonlatosan – a szomszédaival kapcsolatos. A szomszédai építkezése eredményeként ugyanis a családi házától a kilátást elvonták, illetve jelentősen korlátozták azt, mégpedig úgy, hogy egyben építésrendészeti szabálysértést is elkövettek.

A DIGITROLL Kft. 1992-ben azzal a célkitűzéssel alakult, hogy minőségi műszereket fejlesszen ki és gyártson a mezőgazdaság részére.

Az Agip kenőanyagai már közel 30 éve ismertek és elismertek Magyarországon. Ez főként annak köszönhető, hogy az Agip olajok már a kezdetektől fogva egyaránt kiszolgálták a legkorszerűbb, csúcsminőséget kívánó és a korosabb géppark igényeit is.

Vetésidőben elkerülhetetlen, hogy ne essék szó a vetőmagcsávázásról. Óriási kínálat van a növényvédő szereknek ebből a termékcsoportjából is, ennek megfelelően minden gyártó cég igyekszik valami újat mondani a készítményéről, hogy versenyben maradjon a zsúfolt piacon.

Az Agrárin Kft. 2000. október 1. óta beindított új üzletága az AGROTRONIK mérési rendszerek, mérlegek.

Szeptember 12-én Dr. Stumpf István kancelláriaminiszter nyitja meg a nyolcadik Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokat.

A Verbis Kft. három éve jelent meg a magyar erőgép- és alkatrészpiacon, kezdetben két angliai központú nemzetközi vállalat, a Vapormatic Co. és a Coopers Filters magyar képviselőjeként.

A MOL Rt a kenőanyag fejlesztési programjában kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdasági gépek kenési igényeire. A termékválaszték karbantartása során tett lépések eredményeként a MOL kenőanyagok megfelelnek a mindenkori csúcstechnikát képviselő mezőgazdasági gépek követelményeinek.

A megfelelő abroncs kiválasztása nagymértékben befolyásolhatja a mezőgazdasági munkák hatékonyságát, valamint a gépek üzemanyagfogyasztását és a felhasználó komfortérzetét. Megkérdeztük a TAURUS mezőgazdasági abroncs vevőszolgálati managerét, hogy milyen szempontokat célszerű figyelembe venni a mezőgazdasági abroncsok vásárlásakor.

Társaságunk 1994. óta foglalkozik vezető nyugat-európai gyártóktól származó, csúcsminőségű szárító-, tisztító-, tároló- és anyagmozgató technológiák magyarországi telepítésével. A minőséget sok évtizedes hazai és külföldön szerzett tervezői, fejlesztői és kivitelezői gyakorlatunk garantálja.

A holstein-fríz tenyésztők állományuk párosítására szinte a világ minden jelentősebb holstein populációjából hozzáférhetnek az élvonalbeli bikák szaporító anyagához. Ez a „bőség” sok esetben fejtörést is okoz…

2001. augusztus 30-án tartották Gyöngyösön a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Karán a 10 éves tanszéki jubilárissal egybekötött tudományos tanácskozását.

Az idei nyár merőben más volt, mint a tavalyi. Sokkal változékonyabb, ami mind a hőmérséklet alakulásában, mind a csapadékosságban megnyilvánult. A hőmérséklet néha olyan magasra szökött, hogy már a rekordokat döngette, hol pedig hirtelen a mélybe süllyedt. Mindezek ellenére a meleg volt a jellemző, s így a nyár középhőmérséklete 1–2 fokkal haladta meg a sokévi átlagot.