MezőHír :: 2002-06

A kormányváltás agrárügyekben is azzal jár, hogy néhány hetet, hónapot igénybe vesz, míg körvonalazódik: milyen lesz a korrekció a mezőgazdaság „földkörüli pályáján”. Az új, MSZP–SZDSZ koalíciós kormány felállt, illetve az FVM irányító posztjain megtörténtek a fontosabb személycserék. Az érdemi munka csak ezután kezdődik, lapzártánk idején még az elvi megfogalmazásokból, no meg néhány konkrét, tűzoltó jellegűnek is minősíthető intézkedésből próbálhatjuk kihámozni a lényeget. Ebben ismét a honi sajtó lehet a legnagyobb segítségünkre.

A régebbi időkben a Péter-Pál napot tartották az aratás kezdeti időpontjának, és szintén ekkor fogtak hozzá az őszi árpa és a repce betakarításához.

Mint a többi ipari növény esetében, a repcénél is alapvetően a világpiacon végbemenő változások szabják meg az európai – köztük a magyar – repcemag értékesítésének lehetőségeit, és az elérhető piaci ár nagyságát.

Hamarosan elérkezik a repce és a gabonafélék betakarításának ideje. Az aratás után értékesített termés jövedelme az egész évi kemény munka jutalma, amiből a következő év termelését is meg kell alapozni.

A napraforgó sikeres termesztését sokféle kórokozó és kártevő veszélyezteti. A termesztés folyamán elkövetett hibák, például a sűrű vetés, a gyomos tábla, az ötéves vetésforgó be nem tartása, a rossz elővetemény-választás, stb. a betegségek fokozott mértékű jelentkezésével járnak együtt.

A fűszerpaprika olyan fűszernövény, amely ma már nem hiányozhat táplálkozásunkból, mindennaposan használt ízesítővé vált. A magyar fűszerpaprika a világ mintegy 40 országában ismert.

Előző számunkban cikket közöltünk a szárazbab termesztésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Most az írás folytatásában, a cikk második részében a növényvédelemtől kezdve egészen a betakarítást követő időszakig minden fontos, a termesztés végeredményét érintő művelettel megismerkedhetnek olvasóink.

A lisztharmaton kívül a szőlő másik nagy gondot okozó betegsége a szőlőperonoszpóra. Kórokozója európai megtelepedése (1878) óta rendszeresen károsít ültetvényeinkben. A betegség elleni rendszeres védelem nélkül nem lehet biztonságosan szőlőt termeszteni.

Határozottan állíthatjuk, hogy az öntözés – rendkívül magas költségei ismeretében – csak akkor eredményes, ha a növények számára szükséges csapadék idejében és természetes úton érkezik, majd az ehhez mesterséges úton, kellő időben hozzáadott 2×60 – 3×60 mm vízmennyiség eredményezhet többlethozamot. Ha a minimális vízmennyiség az öntözéssel együtt sem biztosítható, akkor gazdasági haszon nem keletkezik, csak a termelés költségei nőnek.

Szigetköz festői szépségű részén, a kanyargós, lassú folyású Mosoni-Duna ezüst szalagja öleli körül azt az alig több mint ötszáz lelkes falut, amely Várföldi Lajos számára a legkedvesebb a világon.

A takarmánykiegészítők többnyire olyan természetes eredetű anyagok, amelyek növelik a tápok táplálóértékét, biológiai hatékonyságát, de nem tartoznak az állatgyógyászati készítmények közé.

A korszerű táplálkozási szokások elterjedése, az egészséges életmód növekvő szerepe nyomán mára az állattenyésztés sikerének egyik alapfeltétele a megfelelő minőségű vágóállatok nevelése.

Az idén május 28-án ünnepelték a tej világnapját. Vannak olyan helyek, ahol arra is gondolnak, hogy igazi ünneppé is lehet tenni ezt a napot úgy, hogy a termelő, a feldolgozó és a fogyasztó – miközben tejet vagy tejterméket fogyaszt – együtt hallgatja meg a tej sorsának alakulásával kapcsolatos információkat.

Az energiaforgalom, a fehérjeellátottság és a sav-bázis anyagcserezavarai „A produkciós betegségek az ember által előidézett, a genotípus, a takarmányozás és a tartás diszharmóniája által okozott anyagforgalmi zavarok, amelyek előfordulási gyakorisága, elterjedtsége és a tünetek súlyossága a termelőképesség, illetve a termelési eredmények növekedésével arányosan fokozódik." J. M. Payne

Zajlik a lóversenyélet Magyarországon, és ez már önmagában is jó hír, eredmény. Április óta ismét heti három versenynapot tartanak: szerdán és szombaton ügetőt, vasárnap galoppot.

Az utóbbi hónapok időjárását figyelembe véve alapos, mélyreható elemzés nélkül is arra juthatunk, hogy mintha valóban egyre inkább melegedne éghajlatunk. Decemberben volt ugyanis utoljára hidegebb az akkor szokásosnál, azóta minden hónapban az átlag fölött alakult a hőmérséklet.