MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap
|
2002-07
2002
|
MezőHír :: 2002-07 |
Föld körüli pályán IV. – Gazdálkodás vagy üzlet?
Az aktuálpolitika, az országgyűlési munka és az agrárügyek területén a lapzártánk előtti hónap még nem tudott jelentős eredményt felmutatni a hőn áhított konszenzus, vagy „perpatvarmentesség" terén. Ugyanakkor a parlamenti választásokon győztes pártok által felállított kormány az előző ciklusokhoz képest óvatosabban él az „erőből törvénykezés" eszközeivel. Az előzőleg beharangozott jelentős földjogmódosítási tervek változásai is erről tanúskodnak.
A jövő: a környezetjavító repcetermesztés!
Ritkán fordul elő, hogy az aratás kezdetét jelző Péter-Pálra nagyrészt az egész országban learatták a repcét, vagy legalábbis mindenhol túl voltak a betakarítás java részén. Ez azt is jelzi, hogy idén gyenge termésátlagok születtek, hiszen az aszály miatt a becők beszáradtak, és a kevés termést – amelynek ezermagsúlya is a fajtára jellemző értékeknél sokkal kevesebbet mutatott – nagyrészt érésgyorsítók nélkül is be lehetett takarítani. A kiesett hiány akkora, hogy azt még a felvásárlási árak sem pótolhatták, pedig a repcéért – mivel egész Európában nagy szárazság volt – most mindenhol jó pénzt adtak.
Csávázás – több mint növényvédelem
A növényvédelem története során a csávázás volt az egyik első növényvédelmi beavatkozás, ami a gyakorlatban is elterjedt, és mind a mai napig megtartotta jelentőségét. Ma Magyarországon bizonyos mezőgazdasági támogatásokat csak akkor lehet igénybe venni, ha csávázott vetőmagot vetnek a talajba.
Repcetermesztésünk változásért kiált!
A repce országos vetésterülete 2001 őszén – a termesztést támogató megnyilatkozások ellenére – országosan sem haladta meg a 140.000 ha-t, amiből a jelentős téli fagykár következtében mintegy 20-25.000 ha-t ki kellett szántani.
MSL-hibridrepcék és -fajták
Minden új ötlet három fejlődési szakaszt jár be: kezdetben megmosolyogják, később küzdenek ellene, végül természetessé válik. (A. Schopenhauer)
Búzaértékesítés előtt…
1998-tól egy új, sokkal kevésbé nagyvonalú felvásárlási gyakorlat vette kezdetét a gabonafelvásárló és -kereskedő cégek körében, s ehhez a szigorúbb rendszerhez a magyar termelők addig nem voltak hozzászokva.
Tarlókezelés az évelő gyomnövények ellen
Szántóföldjeinken egyre jobban elszaporodtak a nehezen irtható évelő gyomok, a fenyércirok, a mezei acat, az apró szulák, a tarackbúza, a csillagpázsit és a hamvas szeder.
Az uborkaperonoszpóra és a takácsatkák elleni vé...
A konzervuborka-termesztés gyakorlatában az utóbbi időben a hagyományos síkművelés jelentősége visszaszorult, s helyette a támrendszeres művelés vette át az elsődleges szerepet. Ezzel az eljárással ugyanakkora területről sokkal nagyobb termést lehet betakarítani, ez a művelési mód azonban sok kézi munkát és nagyfokú szakértelmet igényel.
A kártevő házatlancsigák
Magyarország területén jelenlegi ismereteink szerint 26 házatlan- vagy meztelencsiga faj fordul elő, közülük 10 faj esetenként kártevőként is ismert. A négy leggyakoribb kártevő fajt az itt közölt 1-4. számú ábrákról is megismerhetik Olvasóink.
A szőlő atkakártevői és a védekezés lehetőségei ...
Az atkák az átlagos időszakokban is szőlőültetvényeink jelentős kártevőinek számítanak, a mostani száraz, meleg idő azonban különösen kedvez nyári, tömeges megjelenésüknek.
További fejlődés előtt a magyar bioméhészet?
A biológiai (ökologikus elveket megvalósító) termelés gondolata mai, korszerű formájában a 80-as évek elején merült fel először a mezőgazdasági termelők körében.
A szecskázás és gépei
A takarmány az etetést megelőző szecskázását – az emészthetőség elősegítése mellett – korábban kizárólag azzal a céllal végezték, hogy a terményt jobban össze lehessen keverni más takarmányokkal.
Emerald, a takarmánygondok enyhítésére
A hagyományosan termesztett egynyári szálasok, silónövények minősége és főleg mennyisége száraz évjáratokban gyakran elmarad a tervezettől.
Miért kell figyelnünk állataink kondíciójára?
A kondíció az állat külső testalakulásában megjelenő pillanatnyi állapota, amely mutatja azokat az izom- és főleg zsírtartalékokat, amelyeket az állat korábban bizonyos testtájain és szervein jellegzetes módon felhalmozott.
Holstein-fríz tenyésztési nap a Bos-Genetic Kft....
Június 26-án, Martonvásáron, a Bos-Genetic Kft. Miklós-majori telephelye adott otthont a X. Martonvásári Holstein-fríz Tenyésztési Nap rendezvényének.
A húsmarhaágazat helyzete – EU-csatlakozás előtt
A húshasznú szarvasmarhatartás globálisan megkérdőjelezhetetlen alaptétele, ha úgy tetszik, axiómája, hogy a hústehén és a borjú tápanyagszükségletét az elválasztásig szinte kizárólag a legelőről kell biztosítani.
Szubklinikai anyagforgalmi zavarok tejhasznú teh...
Az energiaforgalom, a fehérje-ellátottság és a sav-bázis anyagcserezavarai
Nemzeti kutyafajtáink sorozat
Kedves Olvasóink! Nemzeti kutyafajtáink címmel sorozatot indítunk. Tesszük ezt elsősorban azért, mert szerkesztőségünk számtalan levelet kapott, amelyekben Önök megírták, hogy örömmel olvasnának ezekről a fajtákról. De szívesen foglalkozunk nemzeti kutyafajtáinkkal azért is, mert úgy gondoljuk, hogy az őseink által kitenyésztett állatfajták ismerete és megőrzése fontos feladatunk, ezek a fajták kultúrtörténeti értéket képviselnek.
A KOMONDOR – A fajta kialakulása és története
A komondor termetével, méltóságteljes megjelenésével kiemelkedik ősi magyar pásztorkutya fajtáink közül.
Takarmányozási kutatások nemzetközi színvonalon
2000 decemberében vette át a Kaposvári Egyetem Takarmányozástani Tanszéke Európa egyik legmodernebb és legjobban felszerelt, az intézmény profiljába vágó szakmai munkára alkalmas épületkomplexumát.
Teljes program a Fliegl-től
Hagyományos talajerő-gazdálkodás – modern eszközökkel Az EU tagországai által elfogadott környezetvédelmi előírások csak meglehetősen szigorú keretek között engedélyezik a szerves trágya felhasználását.
A takarmányok zsírsavtartalmának hatása a broile...
A többszörösen telítetlen zsírsavakkal végzett vizsgálatok az utóbbi években mind a takarmányozásban, mind pedig a humántáplálkozás-kutatásban az érdeklődés központjába kerültek.
A takarmányok új generációja
Közel 50 dél-alföldi sertéstenyésztő társaság ismerhette meg a múlt héten az egyik legjelentősebb takarmánygyártó világcég, a Nutreco Group tulajdonában lévő Hendrix Környe Kft. termékeit a kecskeméti Aranyhomok Szállóban megrendezett bemutatón.
Sikeres ínyesmesterből lett profi növénytermeszt...
A Mezőföld észak-nyugati részén az utóbbi években megkeseríti a gazdálkodók életét az aszályt okozó krónikus csapadékhiány. Az elmúlt év novembere óta Enying térségében mindössze 200 mm csapadékot regisztrálhattak, ami már-már ellehetetleníti az eredményes gazdálkodást.
Agrometeorológiai előrejelzés 2002. július 15 – ...
A nyár első hónapjának középhőmérséklete 20-22 °C között alakult, ez 2,5-3,5 °C-kal magasabb az átlagosnál. Az idei hőmérsékleti adatokat összevetve mindezzel együtt megállapíthatjuk, hogy december óta szinte folyamatosan melegebb volt időjárásunk a korábbi esztendőkben megszokottnál, és ez a tény nem hagyható figyelmen kívül akkor, amikor a mezőgazdasági termelés sikerességének esélyeit kívánjuk körvonalazni. |
|