MezőHír :: 2002-04

Az agrárgazdasággal kapcsolatos történések távlatos elemzése komoly és megalapozott, tényeket és elemzéseket felvonultató tanulmányban, sőt, tanulmányok sorában képzelhető csak el. Igazából egy konszolidált időszakból visszatekintve és az aktuálpolitikát mellőzve lehet az valóban időtálló és korrekt. Most – lapzártánk idején – a parlamenti választás finisében inkább az értékelések és elképzelések sokszínű megközelítése a jellemző, s az is jobbára a közélet és az azt közvetítő sajtó révén.

Négyéves munkát zár a kormány és a mezőgazdasági tárca. A teljesítményről, a munka eredményességéről természetesen megoszlanak a vélemények.

Mára egyre inkább úgy tűnik, hogy hozzá kell szoknunk az átmenet nélküli időjárásváltozásokhoz. Valójában évek óta nincs igazi tél és nyár. Mi is nehezen viseljük ezt az állapotot, hát még a növények, amelyek fokozottabban függnek a fény- és hőviszonyoktól.

A bécsi székhelyű Intergrain GmbH többségi részvénypakettet vásárolt a Gabona Rt.-től, és ezzel egyben a patinás nyugat-dunántúli cég, a Pannon-Gabona Rt. többségi tulajdonosa is lett.

A kukorica vegyszeres gyomirtása a termesztés folyamatának egyik legfontosabb eleme, a gyomirtás hatékonysága ugyanis nagymértékben befolyásolja a termésátlagokat.

A vetés után, kelés előtt elvégzett gyomirtás, annak ellenére, hogy bemosó csapadékot igényel, biztonságos alapot jelent a kukorica gyomirtásában.

Magyarországon a nemzeti vagyon 30%-át – a fejlettebb európai területeken egyedülállóan – a termőföld teszi ki. Súlya a nemzetgazdasági struktúrában ezért igen jelentős. Az 1. sz. ábrából kitűnik, hogy a Föld szilárd kérgének csupán 11%-a termőföld. Ez az arány az Európai Unión belül 34%, míg Magyarországon 60% körül alakul.

Az almaültetvényekben a kórokozó gombák elleni védekezés alkotja a növényvédelem gerincét.

„A’ Szénatsinálás igen nevezetes része a’ Gazdaságnak. Azértis a Gazdának minden szorgalmatosságát megkivánja: mert mi hasznod ha réteden jó füved terem? ha a ‘száraztás’ idején nem úgy bánsz vele, hogy aból tápláló eledel készülhessen. Ha a Réteket úgy kell nézni; mint a ‘Baromtartásnak’, s következésképen mint a ‘Földmívelésnek fundamentomát: annak fő vége nem egyéb; hanem a jó széna készités; annyira, hogy rossz Gazda az, a’ ki szénájának tsak sokságára, és nem jóságára vigyáz: Ha a’ széna jó: felényivel bé lehet érni; és egésséges, és kövér marhákatis hizlal. Az egész szénatsinálás’ mestersége, ezenn a’ Regulánn épül fel: A ‘Széna egyenlően száradjon. Mellyre nézve úgy kell a renden fekvő fűvet teríteni; hogy azt mentől kevesebb napfény, és éjjel harmat érje: mert mentől több részeit ér a nap, vagy nedvesség: az annál több helyen vesztiel jóságát. Így nem lehet általjában azt a mi szokásunkat a legjobbnak tartani; melly szerint a szénát (kivált ha vastagotska a rend) egészen széltszórjuk, és igy kívűl-belül a Nap erejének kiszegezzük” (N. Nagyváthy János, Pesten, 1821.)

Idén a Rábaköz sem volt kivételes helyzetben – a szokatlanul hideg böjti szelekben a nagyhéten azon a vidéken is egyaránt fáztak a gabonafélék és a tavaszi munkákat végző emberek.

Az elmúlt 10-15 évben jelentős fejlődés következett be baromfiféléink hústermelő képességében.

Míg a tojás mérete elsősorban a fajtától és a tojó életkorától függ, addig zsírsav-, vitamin- és ásványianyag-tartalma, valamint a héj szilárdsága a takarmányozással is befolyásolható.

A borjú- és növendéknevelés mindig jövőbeni megtérüléssel számoló beruházás.

Azok a gazdák, akik 25-30 éve tartanak szarvasmarhát, bizonyára emlékeznek arra a két betegségre, amelyektől az említett időszakban mentesítették a hazai szarvasmarha-állományt.

A Tej Terméktanács működéséről gyakran olvashatunk, hallhatunk, ehhez képest mégis viszonylag keveset tudunk a szervezet felépítéséről, feladatairól.

Az állattenyésztés a magyar mezőgazdaság egyik legjelentősebb jövedelem-előállító ágazata A jelenleg használatos tömegtakarmányok és a termékfeldolgozás (malom-, olaj-, szesz-, húsipar) során keletkező melléktermékek az állattenyésztésben hasznosítatóak a legkedvezőbben.

Mindig derűt csal az ember arcára, ha a csiga, ez a lassú, de házzal legalább „önerőből rendelkező” kis állat szóba kerül. Céltáblaként használjuk, napi szellemeskedéseink, vicceink és hasonlataink nélkülözhetetlen szereplője, annak ellenére, hogy igazán nem ismerjük.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei olvasónk egy kft. tulajdonostársa, illetve (önálló aláírásra jogosult) ügyvezetője egy személyben, aki az elmúlt év nyarán megbízási szerződést kötött egy másik kft.-vel 100-150 t gyümölcssűrítmény beszerzésére irányuló piackutatási tevékenység folytatására.

Megfelelő védekezés hiányában a gombabetegségek jelentősen csökkenthetik kalászos gabonáink termését és rontják annak minőségét is.

A vetés után, kelés előtt elvégzett gyomirtás, annak ellenére, hogy bemosó csapadékot igényel, biztonságos alapot jelent a kukorica gyomirtásában.

Immár tizenegy esztendő telt el azóta, hogy a termelők Magyarországon az első KWS nemesítésű kukorica hibriddel találkozhattak. A napjainkban tapasztalható rendkívül gyors fajtaváltás tendenciájának ellenére ez a hibridünk a mai napig nagy népszerűségnek örvend a termesztők körében.

A Renault gyár mezőgazdasági erőgépkínálatából szeretnénk bemutatni, illetve ajánlani néhány olyan típust, amely az olvasók kiemelkedő érdeklődésére is számot tarthat.

Csizmadia György őstermelő 1989 óta foglalkozik naposcsibe előneveléssel. A Békés megyei Kötegyánban tevékenykedő vállalkozó 200-300 naposcsibével kezdett, majd lassan növelte az állományt. Összeírói segítségével 1993 óta 3 hetente 1500, illetve az idén már 3000 darab csibét tud fogadni.

Az enyhe februári időjárást kellemes hőmérsékletű márciusi napok követték, sőt április első hete is melegebb volt a szokásosnál.